Nézd, én a helyedben a tavaszt azért kivárnám, és ha tényleg egy év alatt kiment a fa, akkor annak szerintem nem a blumeriella az oka, inkább valami gyökér-baj, a blumeriella okozta korai lekopaszodás általában csak évek alatt visz ki egy fát, ha ismétlődik.
Nézd meg, nem látsz-e például ilyen tüneteket egy levágott ágon:
Úgy tűnik, tényleg meghalt a nagy cseresznye, aminél tavaly blumeriellát gyanítottál. Nincs rajta friss rügy, elég száraznak tűnnek az ágai is. Két kérdésem lenne ezzel kapcsolatban:
1. Érdemes-e még várni, van-e bármennyi esély arra, hogy még magára talál, vagy 100% a vég?
2. Ha ennyi volt, akkor hogyan érdemes eltávolítani? Gondolom célszerű eltüzelni a faanyagot, de pl. a gyökerével mi legyen? Azt is teljesen ássam ki, vagy erre nincs szükség? Túléli-e a fát a betegség? Azért kérdem, mert sajnos a cseresznye közvetlen közelében több gyümölcsfa is van (az előző tulajdonos nem túl előrelátó ültetési stratégiájának köszönhetően), nem szeretném, ha azok gyökere sérülne.
Almafélékben gombás eredetű megbetegedések ellen a tavaszi és a késő őszi időszakban lemosó permetezés formájában célszerű kijuttatni. A védekezéseket rügypattanástól zöldbimbós állapot végéig lehet elvégezni 2-3 alkalommal 7-10 naponként.
Hétvégén tervezem a lemosózást, Vegesol eReS-el. Az lenne a kérdésem, mi lenne ha az enyhe tél miatt tennék bele Decist is ? Keverhető ez, vagy nincs jelentősége?
Nézd, szerintem a kén egy lehetőség, amit érdemes más lehetőségekkel együtt, azokkal felváltva használni. És hát ja, a kénre tudtommal nincs se várakozási idő se maximális kezelésszám, - tekintve, hogy egy létfontos elem, alapvető fehérje-komponens egyben - de ebben ugye mindig az adott konkrét szer leírása az irányt adó. Ezért a talajt sem szennyezi, mert műtrágyaként hasznosul, sokkal jobban, mint a nyomelem réz vagy mangán. (mangán a Dithane-ben van pl.:))
A hátránya, hogy nagy melegben perzsel, főleg, ha a levélen összefolyva flekkekbe szárad.
És hát a szokásos adag Thiovit Jet-ből csonthéjasnak mondjuk 40 g (30-75 g az engedélye szerint) / 10 liter.
Semmi gond, mindenkitől szívesen veszem a tanácsokat. Egy két érzékenyebb nektarinommal volt csak probléma. Ment rendszeresen Dithane, Delan, Bravo és mégis. Az idén van Merpan-om is. Tavaly javasolta Antisystem, azért kérdeztem.
Bocsánat, hogy beleszólok, de nekem ez a kérdés azóta teljesen megoldódott, amióta minden permetezésbe (az ÉV határidőket persze figyelembe véve) beleteszek egy dózis Dithane-t. Bármi ellen kezelek, ez kvázi alap. Ez nem csak a stigmina ellen jó, általánosságban is szinte az összes gomba ellen.
Tavalyi Stigminiás kínlódás okán, az idén ha minden gombás permetezésbe teszek ként /őszibarack/, az szerinted használ valamit? Nincs maximális kezelésszám a kénnél ugye? Milyen dózis kellene szerinted?
Számolj... ahhoz, hogy az átnedvesítsen 1 m2-et 15-20 cm mélységig, kell belőle vagy 10 liter... tehát mondjuk 50x annyi réz egyszerre, mint ami egy normál permetezésre a talajba kerül...
Rezet olyan töménységben ne locsolj a talajba, ami erre a célra jó lenne, mert az minden mást is vinne, és ott maradna majd az idők végeztéig.
A formalin is visz minden mást, de abban az volt jó, hogy ugye egy gáz, ami elpárolog... azzal úgy ment a dolog, hogy az ember felrakta a kupacot rétegesen, minden réteget meglocsolva formalinos vízzel, aztán a tetejét lefedte mondjuk fóliával pár napra.... aztán leszedte a fóliát, és széthúzta a földet kiszellőzni pár napra, és utána használta fel.
A basamid is részben gázzá bomlik, ha jól tudom, hozzávetőleg pont úgy kellene használni erre, mint a formalint anno.
És hát garancia ebben semmire sincs, csak arra, ha a következő 5 évben csak olyant ültetsz bele, ami nem érzékeny a gyökérgolyvára.
A formailin nem károsítja a talaj élővilágát (növény, bogár, stb.)? Azt milyen töménységben kellene?
A rezes -pl. rézgálicos oldat- beöntözés jó ellene, használ?
Azt gondoltam, hogy a kert egyik sarkába (ahol semmi nincs) ások egy gödröt, rétegesen visszatöltöm, úgy hogy a rétegek között öntözöm a rezes fertőtlenítővel.
Ugyanerre gondoltam a Basamid esetében is, csak a leírásában nem írják, hogy erre is jó lenne, más fórumokon javasolták néhány esetben, de arra garancia nincs.
Ha a rézgálic jó lenne rá, az lenne a legegyszerűbb.
Nézd, régen ugye az ilyen kupac földeket formalinos belocsolással fertőtlenítették, ma már ez annyira nem elérhető. Marad a Basamid... és a letakarás...
Igen. Nem faültetésre vonatkozott a kérdés. Kiástam egy fát, aminek ilyen volt a gyökere (egyébként nem ettől pusztult ki). A gödréből kiásott homokot nem temettem vissza, egyenlőre külön kupacban. Ezt akarnám fertőtleníteni.
Mármint, hogy agrobaktériumos gyökérgolyva? Az ellen egy biztonságos eljárás van, a vetésforgó. A rézzel azt szokták csinálni, hogy a facsemete (alma, dió) gyökerét mártják be ültetés előtt partice rezes lemosópermetbe, hogy megelőzzék ennek a sebparazita bacinak a kártételét. A basamidot meg lehet próbálni, csak utána fóliával takard a földet egy időre, hogy a fejlődő gáz benne maradjon, szerintem - nem próbáltam - nem biztos hatású erre. (és ménkü drága nagyobb területeken). Aztán elvileg használ valamit a meszezés is, mert ez a baci a savanyú talajban érzi jól magát.
unalmas téli óráimban elfilóztam ezen a lehetőségen is. Ki fogom próbálni, mindenesetre tavaly rengeteg bolhával találkoztam amerre csak jártam, és a téli imágók közül most is fellelni néhányat az ágakon.
Persze, a virágzásig meg lehet tenni mindent a mészkénlével ellenük, de hogy utána mit hoz az év...
Nekem csak pár darab körtefám van és egy évben láttam rajtuk levélbolhát akkor azt úgy oldottam meg , hogy egy szórófejet tettem a locsolótömlő végére és erős vízsugárral lemostam őket . Meg is szűnt a pattogás meg a mézharmat . Azóta nem láttam őket ...ennek már jó 10 éve ( persze nem ettől nincs nálam , de tény , hogy a " lemosás " hatásos volt ) . Ha valakinek van elérhető locsolóvize megpróbálhatja néhány fa esetében .
Mondjuk én azt nem értem, hogy kontra a nem méhveszélyes Calypso-t miért nem képesek áttenni III-ba, legalább az 50 ml-es kiszerelést... vagy pl. filoxéra levéllakó alakja ellen eddig 2 hatóanyag volt hivatalos, az Actara mint szabadforgalmú, és a klórpirifosz mint zöld könyves. Tavalyelőtt a klórpirifoszt tették át I-be, most az Actarát II-be mindkét esetben a méhveszélyesség okán. Az eredő, hogy nincs engedélyezett szabadforgalmú szer filoxéra ellen Magyarországon jelenleg. Meg ilyenek...
