Az új szakasz jelzései már nagyrészt megvannak (ilyen-olyan minőségben), de a Zalaszántó - Nagy-séd, egykori Hullay-malom szakaszon vannak problémák (út és híd hiánya).
"Az erdészháztól [Koldusszállás] északnyugat felé indulva alig 500 m után jobbra, északkeletnek térünk az erdőbe, és a Tuskórét tisztásán át (közepén kis vörösmárvány boltozatú híd) nagyjából északi irányban zegzugosan erősen emelkedve feljutunk a Peskő fennsíkszerű, erdős tetejére. Ennek keleti szélén, az érdekes, pados dachsteini mészkősziklákból álló hatalmas letörés felett haladunk tovább, utunkról igen szép kilátás nyílik a tarjáni medencén túl a hegység keleti felére..."
Sajnos az 1945/1950 - 1978 között kiadott turistatérképek színvonala / tartalma / vetületi és topográfiai pontossága messze elmarad az őt megelőző (Kirándulók térképei / "Angyalos" turistatérképek, 1930-as évek) és az őt követő (30 Ft-os sorozat 1978-tól) korok kiadványaitól. A magyar térképészetben ez a - nem a technikából és a "terepi ábrázolhatatlanságból" adódó - mesterséges torzítás szinte KÖTELEZŐ volt...
Polgári topográfiai térképezés csak az 1950-es évektől létezett, ez addig a honvédség / katonaság privilégiuma volt. Az 1930-as évek "angyalos" turistatérképeinek alapja ugyanez a katonai alapanyag volt, ám az 50-es évektől ezeket a topográfiai alapanyagokat csak szigorú "feltételek" mellett lehetett használni a nagyközönségnek szánt térképeken.
Az említett időszak OKT változásait az ilyen-olyan minőségű alapanyagból kell rekonstruálni és az alábbi két lehetőséget lehet használni:
- A nyomvonal ott vezetett, ahol a korabeli (esetleg torzított) alapanyag mutatja
- A nyomvonal sosem vezetett a jelzett helyen, csak térkép(rajzolási) hiba (szándékos vagy véletlen) által került oda
Persze itt még segíthetnek a nem sokkal korábban kiadott topográfiai térképek, de még az 1930-as évek térképei is sok segítséget adnak.
Szépen követtük a kéket, még a GPS is volt nálam. Az openmaps.eu és a tuhu is ugyanazt az utat mutatja. Szántóról kiérve aszfalt, onnan balra le, a homokos földútra, jobbra napraforgók, a falu előtt tujanevelde (balra). Semmi kereszteződés vagy letérés. Lehet, hogy ennyire eldumáltuk az utat?
Te várj, én most csináltam szombaton a Zalaszántó-Rezi részt, de egy darab hidat (ill. annak hiányát) nem vettem észre. :D Igaz, hogy végigpofáztuk az utat, de ez hol lenne? Szántóról aszfalt, aztán homokos dűlőút.
Nekem nem rémlik a Markazi-kapunál forrás jelzés, most voltam ott 18-án. A zöldön kéne elindulni lefelé a völgybe? A Szegediek kútjához, illetve a Remete- forráshoz van jelzés az biztos.
Sajnos ezeknek a vázlatoknak a pontossága / megbízhatósága / aktualizáltsága (pl a változatlan utánnyomások miatt) erősen kérdéses. Mindenesetre az ebben az OKT igazolófüzetben (1982, de ugyanez az állapot lehetett az 1976, 1978 és 1980-as füzetekben is) ábrázolt nyomvonal az egyetlen forrás abból ai időszakból. Ugyanis az új típusú (Keleti rész és Nyugati rész HELYETT Északi rész és Déli rész) Bakony (1988/1989), a Keszthelyi-hegység (1994) és a Kemeneshát - Marcal-medence (1995) turistatérképek megjelenéséig az Országos Kéktúra útvonalának következő szakaszait NEM ÁBRÁZOLTÁK TURISTATÉRKÉPEK (kizárólag az OKT igazolófüzet és vázlat alapján kellett tájékozódni):
Ez csak az 1978-79-ben induló, új, "30 Ft"-os sorozatra vonalkozik, ugyanis a régi Balaton térképek még tartalmazták a Keszthelyi-hegység Tátika-csoportját, a régi Bakony térképek pedig a teljes bakonyi szakaszt Nagyvázsonytól Zircen át Bodajkig. Tehát: az új sorozatú turistatérképek időszakában 1978-1995-ig nem szerepelt turistatérképen a kérdéses (Szeleste - Sümeg) szakasz.
Az Általad megadott információk alapján azt a rövid, átkötő szakaszt berajzolom 1982 A jelzéssel (bár ez nem biztos, hogy akkor keletkezett, mert a következő igazolófüzet csak 1988-ban jelent meg és az útvonal akkor már nem arra vezetett).
A Mapillary-s hivatkozásnál nekem azonosítót és jelszót kér.
Ahhoz képes, hogy Magyarország legmagasabb természetes vízesése, nagyon kevesen ismerik az Ilona-völgyi-vízesést! Ilyenkor nyáron eléggé kicsi a vízhozama, tavasszal, hóolvadás után sokkal szebb. És nem is nagy kitérő az OKT útvonaláról, csak az a baj, hogy pont az amúgy is embert próbáló Kékestető-Sirok szakaszon kell letérni hozzá, méghozzá eléggé nagy szintvesztéssel... :-(
Be volt tervezve a Markazi-kaputól egy, a vízesésig vezető kék forrás (KO) jelzés. Ez már fel volt festve?
Vessetek a mókusok elé, de én Tapolcát kihagynám a kéktúrából... Nem tudom, hogy Raposkától át lehetne-e hozni Lesencetomajra (út van a térkép szerint, csak kié?), de a Szent György-hegy-Tapolca-Lesencetomaj háromszög nekem teljesen fölösleges aszfaltozás, abból meg van így is épp elég ezen a vidéken.
Túlságosan belógnak már egyes szakaszokra a települések, és a forgalom is durván megnőtt az utóbbi 20 évben. Biztosan jó lehetett ez még akár a 80-as években is, de most ott talpalni az autók között elég bizarr.
Inkább menjen mindenki az erdőbe amikor teheti, pláne ha szabadságon van!
Nekünk csak a mai nap jutott, de nagyon tartalmas volt.
Túra első fele, még borús, hidegfront utáni időben, aminek mint tudjuk megvan az a típusú előnye hogy piszok messzire lehet ilyenkor ellátni:
1. Kékesről...
(ilyen fotót már alig merek betenni, valahogyan nekem szinte mindig megjelenik a Tátra, akár Regéc, akár Karancs, akár Kékes, lassan már én kérek elnézést! :-) )
2. Sas-kőről
3. ... na hol is lehet ez? :-))
Őszintén szólva nem kicsit örültem ennek az időnek, de nem tud(hat)tam előre mikor ezt a túrát tervezgettem.
Túra második fele, némi bónusz plusszal:
Ezt a környéket minden kéktúrázónak fel kell tudni ismernie:
Az apátságtól délre lévő kisebb épületben van a pénztár, mozi, valamint kegytárgy- és ajándékbolt. Audioguide és laminált térkép segítségével lehet körbejárni az apátságot, a templomot a jegyszedő nyitja ki.
Talán nem volt szó még a mostanában felfestett tematikus utakról:
"A törökök nyomában" jelzésével találkoztam Szarvaskőn és Egerben, illetve "A Bükk-fennsík koronája" jelzésével Bélapátfalván és Szilvásváradon, a Szalajka-völgyben. Ezekről tud valaki többet?
A Szomjas Csukáról a képes beszámoló a TTB topikban található, köztük a savanyú malaclevessel. Számomra meglepő volt, hogy az általam (és szerintem országosan is) mátrai borzasnak ismert ételt bükki, illetve szilvásváradi specialitásnak tartják.
Épp ellenkezőleg. A személyiségi jogokra való hivatkozás csupán az utóbbi években terjedt el, például a rendszerváltás előtt a hírét sem lehetett hallani. Most kicsit utánanéztem ennek. Erről jelenleg a 2013. évi V. törvény intézkedik:
2:43. § [Nevesített személyiségi jogok]
A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Eléggé gumiparagrafusnak tűnik, amibe sok mindent bele lehet magyarázni. Az e) pontját kiemeltem, mert erre hivatkozva lehet elővenni az MTSZ-t, ha közlik a teljesítők nevét és egyéb adatait. Szerintem az MTSZ nem akar beleszaladni semmilyen pofonba, ezért inkább a hideg levest is megfújja, de nem szeretné, hogy személyiségi jogok megsértéséért bíróság elé ráncigálják. Ezen aztán a média is elcsámcsoghatna kedvére, különösen ilyenkor, uborkaszezonban.
Már gondolkodtam a névsor felrakásán a honlapomra, ha én tenném meg, szerintem a kutya se foglalkozna vele, pusztán amiatt, hogy ha belém akarna valaki emiatt rúgni, annak semmilyen politikai hozadéka nem lenne. Úgyhogy lehet, hogy egy pár napos ujjgyakorlattal becsépelem az egészet a már korábban említett könyvből és kiegészítem a túratopon és az MTSZ OKT oldalán meglévő névsorral. Az utóbbi éveket tekintve így nem lesz teljes a névsor, de ez van. Az MTSZ-hez hivatalosan nem fordulhatok azzal a kérelemmel, hogy adja ki nekem a névsort, mert a fentebbi indokokra hivatkozva úgysem tenné meg.
Rengeteg túra-túramozgalom teljesítői olvashatók különféle honlapokon. Ezek nem sértenek jogot?
Megérteném, hogy ha személyes adatok is felkerülnek (születési adatok, lakcím stb.), de így nem nagyon értem. Lehetséges, hogy a személyiségi jogokra való hivatkozás 40-50 éves, ami akkor igaz is lehetett, de azóta sok minden változott.
Nem kevés munkába telne de valójában nem ez a gond hanem azok a jogok amelyeket állítólag ez sért. Annak idején mikor a három kéktúra oldala fel lett töltve még KVTE megszervezte, hogy legyen begépelve a teljesítők listája az AK-t Ő csinálta az RP-DDK-t én. Az OKT meg többek közös munkájával készült mivel ez volt a legtöbb adat. Aztán az illetékes vezetők nem engedték feltölteni, csak egyénileg mindenki a sajátját, ott a hivatalban nem várható változás.
A 82-es útvonal nem az erdő szélén vezetett, hanem a domb közepén a jelenlegi K3-on jött, majd úgy ment ki a sarokra. A jelenlegi K3-on még látszik egy régi kék jel, és a leágazásnál is megvan, bár elég kopottan a kapu jelzés: http://www.mapillary.com/map/e/isBNGPe_rkIKfYOEsPk5UQ
Ha segít a munkádban íme az 1971-es Kartográfia Vértes turistatérkép aktuális részlete:
A '70-es évek elejétől is a Buncsú-kút felől vitték fel a jelzést, sokat mászkáltam arra akkor, és az emlékek hozták elő hogy a Pes-kő geoládát rejtettem...
Többen Írtatok a gerecsei Pes-kő és az OKT kapcsolatáról. Mivel márt végeztem a Pes-kő hegycsoport útvonalváltozásaival, ime a kép (az egész hegységet átfogó teljes analízis, majd akkor, ha teljesen kész lesz az egész útvonal Szárligettől Dorogig):
Voltam tegnap Peták István temetésén. Sok ismert turista szintén jelen volt, elsősorban az idősebb korosztályból (pl Kovalik, Thuróczy, Matolcsi, Lehotzky, Sváb, Bánhidi, stb.), valamint természetesen a milliólépéses tévések is ott voltak (Gyenest, Heinczet, Tolnait, Szabadost és Péterfait ismertem fel).
hosszan kíséri a kéktúrát a Mátrában
Agria
