mindegyik hatalmasra no ha van helye, jo termofoldje es elegendo csapadekot kap. fugefat csak az elso foldig fagyasig fogsz nevelni. utana jo lesz a bokor is. a kordonos nevelesre ugyanaz igaz mint a fara. ha ezt uzletszeruen akarod csinalni, akkor azt javaslom, hogy eloszor is megbizhato forrasbol szerezz be alapanyagot es ne azon probalj sporolni.
Ezért kérdeztem. Egyenlőre csak egy cserépben vannak. Lehet van itt valaki Pécsről aki tud mondani valamit róla. Jót vagy rosszat. Fóliába szeretnék termeszteni. Oda kellene valami jó fajta. Fajták. Eddig a jegfuge a legbotermobb amit olvastam. De hatalmas fava nő. Japánok kordonban termesztik mint a szőlőt
Elég kockázatos Pécsett ismeretlen fügéről hajtást szedni, ugyanis a városban elég sok helyen van darazsas füge, ami többnyire nem terem. A 60-as években ilyen fajtát elég sokat telepítettek. aztán közterületen csak fejlődik, senki nem veszi a fáradságot kivágni, lecserélni.
belso ablakparkany, radiator folott, napot is kapnak, az elso 30 dugvanyt 3 hete kezdtem, 1 hete meg jott hozza 15. a szobaban 22.5 fok van, gondolom a radiator folott tobb, ha kinovik a hajtasok a burat, akkor azt majd leszedem. egy dolgot elrontottam, gombaolo lemosas kellett volna, mert par db vesszo bepeneszedett, jellemzoen a sultane fajtajuakbol.
Ez igen, csodálatos! Hogyan csináltad? Mikor kezdted és hová helyezted el a dugványokat? Napra, radiátor fölé, 20 fok körüli hőmérsékletre? Csak kevés vízzel ellátva télen is? Köszönöm a válaszodat!
"Én csak arra nem jöttem még rá, hogy miért lehet, hogy egy fajtánál minden vessző gyönyörű hajtást hoz, és gyökeret egyáltalán nem. Amint a levélzet kiéli a vesszőt, el is pusztul. Jártam már így egy fajtával most is."
Én szintén jártam így, akár konténerben, akár a szabadföldben próbáltam nevelni, takarva, nem takarva. Nem egy vesszővel próbáltam, talán öttel-hattal is. Kijött a hajtás, a levelek is, azután pár héttel később a levelek le és vége a növénynek. Lehet az a fajta talán túlnemesített? Azért még majd próbálkozom, bár nem igazán hiszek a sikerben.
Köszi az ötletet, de 55 Juditnak írtam azt a hozzászólást, Én tuti nem fogok szórakozni búra alatti neveléssel, mivel türelmetlen vagyok, és hiába próbáltam már több esetben is, leander, rózsa, nekem semmi nem gyökerezett. Viszont ha simán leteszem, akkor nagyobb eséllyel gyökeresedik!
Lehet rossz hatással vagyok a pára-burára :D
Most télen épp egy futójázmint gyökereztettem ki búra nélkül, szobai körülmények között,
Gyökereztetéshez hormon használata kb 10 évvel ezelőtt átmenetileg felbukkant a leanderek gyökereztetéséhez is. A leander egy szintén nagyon könnyen gyökeresedő növény, de annál is akad, aki rosszkor csinálja vagy rosszul és nem működik. A hormon nem hozta az elvárt eredményt, viszont drága volt és kiment a divatból néhány év alatt.
Létezik kifejezetten hajtatásra szolgáló hormonkészítmény (por). A beáztatott gally alsó végét frissre metszed (lemetszel belőle egy kicsit), esetleg hosszában is bemetszed, éppen csak a héját 1-2 cm hosszan. A még nedves gally metszett végét kell a porba mártani, közvetlen a nedvesített földbe helyezés előtt, vagy vízen gyökereztetéshez. Pici locsolás, takarás (párás környezet biztosítása) és két hétig felé se nézz!
Ez ugyan szőlőre készült, de fügére is teljesen igaz:
Én csak arra nem jöttem még rá, hogy miért lehet, hogy egy fajtánál minden vessző gyönyörű hajtást hoz, és gyökeret egyáltalán nem.
Ennek oka az is lehet, ha a vessző nem jó részéből készül a dugvány. Más növénynél a szakemberek ki szokták hangsúlyozni, hogy lehetőleg a közepét használjuk a vesszőnek, ha dugványt akarunk (vagy oltáshoz szemet), mert a két "vége" nem jó. Persze, lehet más az oka, mondjuk adott vesszőnél épp nincs olyan hormon, ami a gyökérképződéshez kéne, vagy egyszerűen az egy nehezen gyökeresedő egyed.
Íme.Az is hozzátartozik még ,hogy egy vert falú tanyában élek, így a páratartalom eleve teljesen más, mint mondjuk egy panel társasház 4. emeletén. De van egy jó déli fekvésű ,nagy ablakom ott minden megvan kiültetésig. A sötétben gyökereztetés pedig, a kályha tetején történik. stabil 26-29 fokon.
Szia! Tavasz végén, nyár elején, melegben nagyon gyorsan gyökerezik a füge. Nem kivétel, amit írtál, inkább átlagos. Azt is szokták mondani, ha eldobsz valahol egy fügevesszőt, az kihajt. természetesen vannak jobban gyökeresedő, meg érzékenyebb fajták is.
Akik most próbálkoznak, azoknak nagyobb kihívás a gyökereztetés, mivel ilyenkor nem ideálisak a körülmények. Kb. ennyi a különbség. Ha nem siet valaki, nem akar idén már enni is egy kiválasztott bokorról, teljes nyugalomban ráér melegben, nyár elején dugványozással próbálkozni. Szinte biztos lesz a siker.
Olvasgass a neten, sok információ van fent a füge szaporításáról. Illetve itt is használhatod a keresőt, jól működik és a téged érdeklő témában számtalan hozzászólást fogsz találni az adott topikban.
Én itt a forumon olvastam jóval fentebb, a párás zacskóban sötét helyen való gyökereztetést.Most ki is próbáltam és nekem bevált.Két napja ültettem szét a csemetéket. Még takarom zacskóval őket a párásítás végett. De tekintélyes gyökeret eresztettek. 3 hét alatt.Egyébként a szőlőket ugyan így gyökereztetem és valóban csak az utolsó pár napban indultak meg a rügyek addig csak gyökeret nevelt. Kicsit késő is ültettem szét .
