Tudnál erről bőveben beszélni? Érdekel, hogy is van ez jogokkal? Pl. ha új kiadó akarna Wodehouse-t kiadni, annak már nem jut? Úgy tűnik, mintha a Ciceróé lenne az összes Jeeves sztori, az Európáé, az általa korábban kiadott könyvek újrakiadása, és még legalább 2-3 kiadó próbálkozik. Ennek azért van hátránya is: nem lehet egységes kiadásban megvenni az egész sorozatot. Persze most már nem is akarnám, mert 13 könyv megvan az Európától, 12 a Cicerótól, 1 a Bembotól, most ha valaki elkezdené egységesen kiadni az egészet, arra már nem lennék vevő. Legalább 100 kötetről van szó...
Őszitnén szólva, én még nem olvastam olyan nagyon sokat Wodehouse-tól, tehát pl. a disznó novellák újként hatottak.
A Megőrült Jeevest olvastam, fordítás közben, úgyhogy megint csak nem én vagyok a mérvadó. Szerintem nagyon jó könyv, de Jeevesből sem olvastam el mindent előtte.
Persze én olyan típus vagyok, hogy nem zavar, ha olyat olvasok, amihez hasonlót már olvastam, ha az jó (főleg, ha ugyanaz a szerző írta, nem valami epigon).
De, elképzelhető, hogy igazad van, ezek szerint ezek mind regényrészletek és nem önálló novellák? A fülszüveg csak a virágcserépdobálós jelenetnél említi, hogy regényrészlet (azt persze ki is hagytam, mert az könyvben megvan és regényként tetszik). A Mullineres történetekhez és az első novellához nem volt türelmem, azokat feladtam a felénél. Elovastam, de nem ájultam el a disznós novellától sem. Megvallom egy kicsit sok már nekem ezek a kocás regények, novellák. Ha írt volna belőle 1-2-et, ám legyen, még tetszik is, de ez már a sokadik ilyen. Na mindegy, hát ízlések különbözőek, egyébként szeretem Wodehouset, elég sok könyve megvan.
Ettől függetlenül, ha kiragadott részletek is, biztos vagyok benne, hogy Wodehouse-nak nem ez a best of-ja. Pl. a Folytassa, Jeeves novellafüzérben szereplő novellák nem összefüggőek, önállóan bármelyik lenyomja (szerintem) bármelyiket ebből a kötetből... A Folytassa Jeeves maga a best of :-)
És ki olvasta már a Megőrült, Jeeves?-t? Megvallom a fülszöveg elolvasása után énnekem nagyon dejavu érzésem támadt, mintha már olvastam volna ezt a könyvet három másik könyvében...
Ez a best of Wodehouse (Hahó) elég gyenge. Mármint ahoz képest mindenképpen, hogy a Wodehouse társaság válogatta össze és állítólag ezek a legjobbjai. Ha csak ezt olvastam volna tőle, ez alapján nem kaptam volna kedvet arra a kb. két tucat könyvre, ami megvan tőle, és nagy részük elég jó. Szerencsére nem vettem meg, csak kikölcsönöztem. Volt olyan novella is, amit otthagytam a közepén. Szóval megvételre nem ajánlom.
Jill, a vakmerő - új Wodehouse könyv a boltokban!!!
Jillnek volt pénze bőven és fényes házasság várt rá, eljegyezte őt a régi arisztokrata családból származó, ígéretes politikai pálya előtt álló Sir Derek Hedgelaab. Amikor azonban a vagyona odalesz, csodák csodájára vőlegénye sincs többé. De ő nem adja fel, mosolyogva néz farkasszemet a világgal, és bátor a vakmerőségig. Gondol egyet, és New Yorkba megy, s ott beáll az "Amerika rózsája" operett tánckarába.
Helyesen: The Play's the Thing. (A Hamletből vett idézet. Emlékezetből: Tőr lesz a darab, min a király, ha bűnös, fennakad.)
Wodehouse egyébként meglátogatta Molnárt New York-i szállodájában. Tőle tudjuk, hogy M. F. félt a hömpölygő forgalomtól, ezért sohasem kelt át az úttesten, csak olyan dolgokat intézett maga, amelyekhez nem kellett lelépnie a járdáról. (Vendéglő, postahivatal, mosoda volt a háztömbben, azt tudjuk.)
Nekem van egy kis könyvem,abban az szerepel hogy több mint harminc színdarab fűződik a nevéhez szerzőként vagy társszerzőként, és 18 musical-vígjáték szövegkönyvét írta. Ez a kis könyv amúgy kétnyelvű: balodalt magyarul Molnár Ferenc:Játék a kastélyban című színdarabja,jobboldalt ugyanez angolul Wodehouse fordításában The Play The Thing címmel
Sajnos még csak a Laurie-s filmsorozatot láttam, de valahogy olyan érzésem van, hogy PGW is Rejtő-szerűen átültethetetlen szinpadra. A lényeg sikkadna el.
A belpolitika vérzivatarában említés nélkül hagytuk elmúlni a kerek évfordulót, P. G. Wodehouse 125. születésnapját.
Az Öröm az ürömben színpadi verziója megfeneklett a Vidám Színpadon. A Karinthy Színház (Márton) érdeklődött, de a szöveg nem jutott el hozzá. Ígérték, nem küldték. Én pedig csak kétszer sürgettem, nem voltam elég erőszakos. Szánom, bánom. És bosszant, mint a fene.
A Megőrült, Jeeves? után végre kijött az Európánál a Best of, Hahó címen. Utóbbiba utólag betettek egy Psmith regényrészletet is, önhatalmúlag, ez értelem szerűen nem az én fordításom, tehát még jó is lehet. :)
Annyit még talán elárulhatok, hogy a Cicerónál már keresik a következő kiadandó Wodehouse könyve(ke)t.
Másik jó hír: az Európában is napokon belül nyomdába kerül a Best of Wodehouse. Több mint fél éve nem fordítottam Wodehouse-t. Kezdenek elvonási tüneteim lenni...
