A képletben valóban szerepel c, de általában c=1 helyettesítéssel számolunk, ezért ez elhagyható. A teljes képlet: v'=(v+w)/(1+vw/c2)
A levezetés nem tűnik egyébként túl bonyolultnak: fogod egy v sebességgel mozgó test két téridő pontját, transzformálod Lotr-al és ez alapján megkonstruálod a másik rendszerbeni v' sebességű mozgást. De most nincs hozzá kedvem. Ha nagyon érdekel, szerintem neked is menni fog a levezetés...
Csak kettő, a szövegbeni történelmi hibákból: 1, Albert Einstein soha nem kapott Nobel díjat a relativitás elméletéért. A fényelektromos jelenség magyarázatáért kapott 2, az 1905-ös cikke előtt gyakorlatilag ismeretlen volt; szóba sem jöhet, hogy a tekintélye miatt fogadták el a specrelt
Miért kellene a vonat hosszát figyelembe venni a sebességeknél? Azt az utat kell figyelembe venni, amit adott idő alatt megtesz.
A képlet pedig a sebességösszeadó képlet. Azt mondja meg, hogy egy hozzánk képest v sebességű rendszerben w sebességgel mozgó test mennyivel mozog hozzánk képest.
"Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?"
Nem, ilyen nincs.
De elfeledkezel az egyidejűség relativitásáról: az A rendszerben az, hogy a fény megteszi a távot és az, hogy a test megtette a táv 60%-át egyidejű események, de minden más rendszerből nem egyidejűek...
Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképpen is lehet rosszul csinálni valami. Ez valami fantasztikus. Állandóan változtatod ez elképzeléseidet, de soha, egyetlen egyszer, még véletlenül se hibázol rá valami logikusra...
Először is a relatív sebesség jelentése: viszonyított sebesség.
Valóban igaz, hogy mindig valamihez viszonyított a viszonyított.
Tehát nem a mérfőldkőhöz vagy hozzád, hanem ahhoz amit a viszonyításban kijelölünk.
Így, ha az A rendszerhez relítív azaz viszonyított, akkor az A rendszerhez viszonyított.
És mivel az A rendszer végtelen kiterjedésű, ezért a rendszer egy megjelölt pontjához szokás viszonyítani az elmozdulást, például a rendszerhez rögzített koordináta rendszer origójához.
A minden rendszerben állandó viszonyított sebességről:
Ha az A rendszerben 1 hosszú utat fut be a fény, miközben egy tárgy csak 0,6
hosszú utat ugyanazon idő alatt, akkor a tárgy 0,6c sebességgel haladt az A rendszerben.
Mit jelent ez más rendszerekből nézve?
Azt, hogy adott időszakasz alatt a fény által megtett út 60%-át tette meg a tárgy
az A rendszerben.
Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?
"Azt ugye érted, hogy a viszonyított sebesség mindig a megfigyelőhöz képest viszonyított?"
Ha már így lemagyarítottad, akkor már meg is válaszolhattad volna. A fizikai fogalmaknak nem azért van definíciója, mert sok ember nem tud mit kezdeni a szabadidejével, hanem azért, hogy ha azt mondjuk "relatív sebesség" mindenki ugyanazt értse alatta.
A relatív sebesség mindig a mérőhöz viszonyított sebesség. Tehát definíció szerint önmagához képest mindenkinek 0 a relatív sebessége. Máshoz viszonyítva meg más. De az mindig igaz, hogyha egy sebességről beszélünk, akkor az adott IR-ben mért valamilyen távolságot és az ehhez szükséges időt osztjuk el. Nem kell semmilyen Lotr hozzá, hiszen mindent ebben a rendszerben mértünk meg.
Na de ha a Gezoo-féle gammával (mit gondolsz, miért pont gammának nevezték el? :))) ) megszorozzuk, akkor kijön a 0, bármi is volt a teknőc sebessége (ha netán nem jön ki a 0, akkor meg kell szorozni 0-val, annak nem tud ellenállni), ami azt jelenti, hogy 0.6c a teknőc sebessége, hiszen 0.6*0=0. Bármelyik rendszerben.
Én csak egyetlen rendszerről beszéltem. Egyetlen rendszer relatív sebességéről. Azt ugye érted, hogy a relatív sebesség mindig a megfigyelőhöz képest relatív?
A példádat is megnézhetjük: Egyrészt semminek nincs 1ct hossza, mert ugye a t egy változó. De értem, hogy 1 fénymásodpercre gondoltál. A fény nyilván 1s, a teknős a példa szerint 1,66s alatt futja be a távot. Ha ezt egy B rendszerből nézem, ami az eredeti rendszerhez képest 0,8c sebességgel mozog, akkor mit látok? Azt tapasztaljuk, hogy a fény 0,33s alatt tette meg a hosszkontrakció miatt 0,6c-re rövidült távolságot, míg a teknősnek ugyanehhez 0,43s-re volt szüksége. A fény látszólagos sebessége ezek szerint 1,8c, míg a teknősé 1.4c. (ezek azért ilyen nagy sebességek, mert ez az eredeti rendszerhez viszonyított sebességkülönbség).
Ekkor a teknős sebessége a fény sebességének 0,77-szerese, tehát az állításod, miszerint a fény és a teknős sebességének aránya állandó, nem igaz.
Hallgatólagosan feltetted, hogy a teknős által megtett út minden megfigyelő szerint a fény által megtett út hatvan százaléka lesz... erre sajnos nincs más bizonyítékod, mint az, hogy 'úgy érzed'
Akár van inerciarendszer, akár nincs, a fény c-vel halad, a térben. Függetlenül az elképzelt, felvett inerciarendszerektől, mint mondá Einstein.
Akinek ez nem elég, és felvesz különböző inerciarendszereket, az az ő baja, számolja ki a sebességét, ahogy akarja, pl. út-idő hányadosként.
De ugyanígy más testek is. Pl. a puskagolyó sebessége 0,8c a térben, ezen nincs mit kérdezni, mert ha a c független az inerciarendszerektől, akkor a 0,8c is független.
Aztán mindenféle inerciarendszerekben kijön, ami kijön, akármekkorára torzulhat az idő meg a hossz, de ez nem befolyásolja a puskagolyó sebességét, ami 0,8c.
"Ha csak egy parányit is megértetted volna, akkor eszedbe sem jutna vitatni a sebességek állandóságának tényét, miközben a fénysebesség állandóságát elfogadod."
Nekem akkor is eszembe jut az állandó sebességet vitatni.
Vegyük az "A sebessége" fogalmat. Ez nyilvánvalóan függ attól, hogy mely rendszerben mérem meg az A által egységnyi idő alatt megtett utat...
ezt hívják úgy, hogy a fény inter-inerciális természete. a fény az inerciarencereken kívül, mintegy azok közötti térben halad. a fénytengerből szigetként emelkednek ki az inericiarendszerek. mindegyiknek egyedi élővilága és mikroklímája van.