Keresés

Részletes keresés

ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46510
Egyébként 1921-ben kapott Nobel díjat. Nem is figyeltem, amit írsz...
Előzmény: ivivan (46509)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46509
Aha. Tehát azt gondolod, hogy 11 év alatt senki nem jött rá egy hibára sem, utána meg már nem mertek neki szólni? Rendkívül hihető teória.

Egyébként kitől idézgetsz ilyen bőszen? Illik az idézet mellé odaírni a szerzőt...
Előzmény: cyprus_people (46507)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46508
Jav. Kutakodás...
Előzmény: cyprus_people (46504)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46507

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. ....

Előzmény: ivivan (46503)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46506
V. I. Lenin; Olvasni, olvasni, olvasni... 
Előzmény: ivivan (46503)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46505
A képletben valóban szerepel c, de általában c=1 helyettesítéssel számolunk, ezért ez elhagyható. A teljes képlet: v'=(v+w)/(1+vw/c2)

A levezetés nem tűnik egyébként túl bonyolultnak: fogod egy v sebességgel mozgó test két téridő pontját, transzformálod Lotr-al és ez alapján megkonstruálod a másik rendszerbeni v' sebességű mozgást. De most nincs hozzá kedvem. Ha nagyon érdekel, szerintem neked is menni fog a levezetés...
Előzmény: Törölt nick (46501)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46504
Maradt egy kis fölös energiám az idő utáni kutatakodás kapcsán...
Előzmény: Dubois (46502)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46503
Csak kettő, a szövegbeni történelmi hibákból:
1, Albert Einstein soha nem kapott Nobel díjat a relativitás elméletéért. A fényelektromos jelenség magyarázatáért kapott
2, az 1905-ös cikke előtt gyakorlatilag ismeretlen volt; szóba sem jöhet, hogy a tekintélye miatt fogadták el a specrelt
Előzmény: cyprus_people (46497)
Dubois Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46502

Csak azt nem látom még, hogy hol jönnek majd be a humanista hamisítók.

Mert anélkül ezt aligha ússzuk meg. :))

Előzmény: cyprus_people (46500)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46500

A másik felháborító és lehetetlen kijelentés az, amikor a tudós

ember az üres tér görbüléséről beszél. Ezt a kijelentést utoljára

2007. október 4-én hallottam egy tudományos tv-műsorban."

ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46499
Miért kellene a vonat hosszát figyelembe venni a sebességeknél? Azt az utat kell figyelembe venni, amit adott idő alatt megtesz.

A képlet pedig a sebességösszeadó képlet. Azt mondja meg, hogy egy hozzánk képest v sebességű rendszerben w sebességgel mozgó test mennyivel mozog hozzánk képest.
Előzmény: Törölt nick (46496)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46498
"Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?"

Nem, ilyen nincs.

De elfeledkezel az egyidejűség relativitásáról: az A rendszerben az, hogy a fény megteszi a távot és az, hogy a test megtette a táv 60%-át egyidejű események, de minden más rendszerből nem egyidejűek...
Előzmény: Gézoo (46492)
cyprus_people Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46497

 "Ki fogja olvasómat meghallgatni? Kinek mondja el

felfedezését? Ha nagyon erősködne igazának bizonyítására, még

az elmegyógyintézetben is kiköthetne miatta. Einsteinnek ez azonban

Einstein egyszer azt mondta: ha előállunk egy teóriával, oda kell

adni az általános iskolásoknak. Ha ezek az iskolás gyerekek nem

értik meg, akkor a teória nem jó. Ezzel az elméletével ellentétben

a „Relativity” című könyvében azt írja, hogy műve azoknak való,

akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Ennek a kijelentésnek

katasztrofális eredménye lett.

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. Képzeljük el, hogyan hatott ez a

könyv a különböző iskolázottsággal rendelkező emberekre!

Ha valaki egyetemi végzettség nélkül olvasta és nem értette,

műveletlennek érezte magát, nem szólhatott, nem mondhatott

véleményt róla. Aki egyetemet végzett, tudós vagy egyetemi tanár

volt és nem értette, butának érezte magát. Nem mert szólni, mert

szégyellte tudatlanságát. Ezek után nem véletlen, hogy a hetvenes

években az egyik alföldi egyetem professzora úgy tanította a

relativitás elméletét, hogy előre megmondta: senki sem fogja megérteni,

csak egyedül ő érti. Einstein olyan jó hírnévnek örvendett,

hogy egyik tudós se merte kijelenteni, hogy a könyvben írtak

egyes részeiben tévedett, és nem felelnek meg a valóságnak. Vagy

talán semmit sem értve belőle, rá sem jöttek erre?

Az emberek és néhány felelőtlen tudós fontos szerepet tulajdonít

Einsteinnek az atomenergia felfedezésében is. Holott 1939-ben

még halvány fogalma sem volt az atomenergia jelentőségéről. Erre

később Szilárd Leó, magyar származású tudós hívta fel a figyelmét,

amikor Einsteint a Long Island-i nyaralójában meglátogatta. Szilárd

Leó ugyanis kidolgozott egy teóriát, minek alapján (leegyszerűsítve),

ha az uránium atomját egy neutronnal bombázzuk, akkor

az atom széthasad."

ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46495
Miért kellene azt is tudnom, hogy milyen hosszú a vonat? Legyen a vonat végtelen hosszú. Ez mit befolyásol?

Amúgy a lövedék sebessége a sín rendszerében kb 0,88c (sebességösszeadó képlet: (w+v)/(1+vw) )
Előzmény: Törölt nick (46494)
mmormota Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46493
Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképpen is lehet rosszul csinálni valami. Ez valami fantasztikus. Állandóan változtatod ez elképzeléseidet, de soha, egyetlen egyszer, még véletlenül se hibázol rá valami logikusra...
Előzmény: Gézoo (46492)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46492

     Először is a relatív sebesség jelentése: viszonyított sebesség.

Valóban igaz, hogy mindig valamihez viszonyított a viszonyított.

    Tehát nem a mérfőldkőhöz vagy hozzád, hanem ahhoz amit a viszonyításban kijelölünk.

    Így, ha az A rendszerhez relítív azaz viszonyított, akkor az A rendszerhez viszonyított.

   És mivel az A rendszer végtelen kiterjedésű, ezért a rendszer egy megjelölt pontjához szokás viszonyítani az elmozdulást, például a rendszerhez rögzített koordináta rendszer origójához.

 

   A minden rendszerben állandó viszonyított sebességről:

 

   Ha az A rendszerben 1 hosszú utat fut be a fény, miközben egy tárgy csak 0,6

hosszú utat ugyanazon idő alatt, akkor a tárgy 0,6c sebességgel haladt az A rendszerben.

 

  Mit jelent ez más rendszerekből nézve?

 

    Azt, hogy adott időszakasz alatt a fény által megtett út 60%-át tette meg a tárgy

az A rendszerben.

   

    Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?

 

 

Előzmény: ivivan (46491)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46491
"Azt ugye érted, hogy a viszonyított sebesség mindig a megfigyelőhöz képest viszonyított?"

Ha már így lemagyarítottad, akkor már meg is válaszolhattad volna. A fizikai fogalmaknak nem azért van definíciója, mert sok ember nem tud mit kezdeni a szabadidejével, hanem azért, hogy ha azt mondjuk "relatív sebesség" mindenki ugyanazt értse alatta.

A relatív sebesség mindig a mérőhöz viszonyított sebesség. Tehát definíció szerint önmagához képest mindenkinek 0 a relatív sebessége. Máshoz viszonyítva meg más. De az mindig igaz, hogyha egy sebességről beszélünk, akkor az adott IR-ben mért valamilyen távolságot és az ehhez szükséges időt osztjuk el. Nem kell semmilyen Lotr hozzá, hiszen mindent ebben a rendszerben mértünk meg.
Előzmény: Gézoo (46488)
Dubois Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46490

Na de ha a Gezoo-féle gammával (mit gondolsz, miért pont gammának nevezték el? :))) ) megszorozzuk, akkor kijön a 0, bármi is volt a teknőc sebessége (ha netán nem jön ki a 0, akkor meg kell szorozni 0-val, annak nem tud ellenállni), ami azt jelenti, hogy 0.6c a teknőc sebessége, hiszen 0.6*0=0. Bármelyik rendszerben.

 

Mit nem lehet ezen érteni? :))

Előzmény: NevemTeve (46489)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46489
Hát nem. Például a saját magához rögzített rendszer szerint egyáltalán nem tett meg semekkora utat, mivel végig mozdulatlan volt.
Előzmény: Gézoo (46488)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46488

"Azt ugye érted, hogy a relatív sebesség mindig a megfigyelőhöz képest relatív?"

 Ez szép példája a tévedésnek, mert a relatív szó jelentése: viszonyított.

 

    Behelyettesítve a mondatodba:

"Azt ugye érted, hogy a viszonyított sebesség mindig a megfigyelőhöz képest viszonyított?"

   Ahhoz képest, hogy viszonyított, még értelmes is lehetne.

 

   Nyilván ha a teknős a fény beérkezésekor leparkol, ott ahol éppen akkor van,

egy egységnyi hossz 60% -ánál, akkor ezen hossz 60%-a minden rendszerben a hossz 60%-a...

 

  Ostobaság vitatni..

Előzmény: ivivan (46486)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46487
Nem kell szabadkoznod! Zseniálisan fogalmaztál! 
Előzmény: egy mutáns (46484)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46486
Én csak egyetlen rendszerről beszéltem. Egyetlen rendszer relatív sebességéről. Azt ugye érted, hogy a relatív sebesség mindig a megfigyelőhöz képest relatív?

A példádat is megnézhetjük:
Egyrészt semminek nincs 1ct hossza, mert ugye a t egy változó. De értem, hogy 1 fénymásodpercre gondoltál.
A fény nyilván 1s, a teknős a példa szerint 1,66s alatt futja be a távot. Ha ezt egy B rendszerből nézem, ami az eredeti rendszerhez képest 0,8c sebességgel mozog, akkor mit látok?
Azt tapasztaljuk, hogy a fény 0,33s alatt tette meg a hosszkontrakció miatt 0,6c-re rövidült távolságot, míg a teknősnek ugyanehhez 0,43s-re volt szüksége. A fény látszólagos sebessége ezek szerint 1,8c, míg a teknősé 1.4c. (ezek azért ilyen nagy sebességek, mert ez az eredeti rendszerhez viszonyított sebességkülönbség).

Ekkor a teknős sebessége a fény sebességének 0,77-szerese, tehát az állításod, miszerint a fény és a teknős sebességének aránya állandó, nem igaz.
Előzmény: Gézoo (46481)
NevemTeve Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46485
Hallgatólagosan feltetted, hogy a teknős által megtett út minden megfigyelő szerint a fény által megtett út hatvan százaléka lesz... erre sajnos nincs más bizonyítékod, mint az, hogy 'úgy érzed'
Előzmény: Gézoo (46481)
egy mutáns Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46484

Igen, már látom, hogy alaposan mellépfogtam. Igaz ugyan, hogy én sem az abszolút, sem a relatív fogalmakat nem mondtam.

1m

Előzmény: Gézoo (46482)
egy mutáns Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46483
Ezek után a B rendszerből megnézed a versenyt és úgy látod, hogy t' idő alatt

a fény x'=0,6ct   a teknős xt'=0,36ct távolságot tett meg.

 

    Feltételezem, hogy tudod, hogy ahhoz hogy a fény v=1c sebességét

helyesen kiszámíthasd a látottakból,  a fény által befutottnak látott

   x=0,6ct úthoz a t=0,6 s időt fogod transzformálással megkapni, így

 

A legutóbbi képletekben t vagy t' kell helyesen?

1m

Előzmény: Gézoo (46481)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46482

Ez nagyon jó!

    Nem azért, de ezért a levezetésért itt könnyen mágjára hurcolnak mint eretneket..

 

   Egyébként nagyon ügyesen felcseréltél fogalmakat. Első ránézésre alig észrevehető!

 

     Zseniális az átvezetés a relativ sebesség és az abszolút között, csak sajna így

hamis.. 

     Mert a lövedék v=0,8c sebessége valamely rendszerhez relatív..  és nem a térhez és még csak nem is a fényhez..

Előzmény: egy mutáns (46480)
Gézoo Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46481

     Azt gondolom elfogadod, hogy a fény c sebessége állandó, minden rendszerből mérve.

 

    Rendben, legyen az A rendszered saját mércéje szeint x=1ct hossza aminek

két végpontja között ebben a rendszerben t=1 s alatt megteszi a fény ezt a távolságot.

   Tehát elmondhatjuk, hogy az A rendszerben a mért fénysebesség v=1ct/1t=1c.

 

    Ugyanezen rendszerben a fénnyel együtt, ugyanazon pontról,

ugyanazon időpontban  indult teknősbéka vágtázva ugyanazon

   t=1 sec alatt xt=0,6ct  távolságot tett meg.  Azaz az A rendszerben a teknős

sebessége  vt=xt/1t=0,6c.

   Ezek után a B rendszerből megnézed a versenyt és úgy látod, hogy t' idő alatt

a fény x'=0,6ct   a teknős xt'=0,36ct távolságot tett meg.

 

    Feltételezem, hogy tudod, hogy ahhoz hogy a fény v=1c sebességét

helyesen kiszámíthasd a látottakból,  a fény által befutottnak látott

   x=0,6ct úthoz a t=0,6 s időt fogod transzformálással megkapni, így

 

   a fény sebessége B rendszerből látottak alapján is az A rendszerben

 

   v=0,6ct/0,6t= 1c   és nyílván ugyanezen időt fogod a teknős sebességének

 

   kiszámításához is használni azaz vt=0,36ct/0,6t=0,6c  eredményt kapod

a B rendszerben is.

 

  Ha ezek után felhívod az A rendszerbeli haverodat, hogy a teknős tényleg

  vt=0,6c sebességgel száguldozott-e, ő meg fogja erősíteni, hiszen ő maga is ugyanezt mérte az A rendszerben.

 

   De oké, tovább hitetlenkedsz  és felhívod a C rendszerbeli haverodat, hogy ő is

 mérje meg a fény és a teknős A rendszerbeli sebességét.

   És képzeld! A C rendszerbeli haverod azt látta, hogy az A rendszer 0,8ct hosszának 60%-át azaz 0,48ct hosszot futott be a teknős..  viszont ezt

0,8 s alatt tette a fény és a teknős is.. gyorsan elosztod és

azt kapod, hogy

 

   a C rendszerből mérve a fény sebessége az A rendszerben 1c és a teknős 0,6c sebességgel karcolt..  mert 0,8/0,8=1 és 0,48/0,8=0,6...

 

    Ezek után végigkérdezed az összes rendszert és mindenütt azt válaszolják, hogy a fény sebességének 60%-a az pontosan v=0,6c 

 

   Szóval melyik rendszerben lesz a 0,6c más értékű?

Előzmény: ivivan (46479)
egy mutáns Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46480

Szerintem ez egy teljesen világos kép.

Akár van inerciarendszer, akár nincs, a fény c-vel halad, a térben. Függetlenül az elképzelt, felvett inerciarendszerektől, mint mondá Einstein.

Akinek ez nem elég, és felvesz különböző inerciarendszereket, az az ő baja, számolja ki a sebességét, ahogy akarja, pl. út-idő hányadosként.

De ugyanígy más testek is. Pl. a puskagolyó sebessége 0,8c a térben, ezen nincs mit kérdezni, mert ha a c független az inerciarendszerektől, akkor a 0,8c is független.

Aztán mindenféle inerciarendszerekben kijön, ami kijön, akármekkorára torzulhat az idő meg a hossz, de ez nem befolyásolja a puskagolyó sebességét, ami 0,8c.

Mit nem lehet ezen érteni?

1m

Előzmény: Gézoo (46477)
ivivan Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46479
"Ha csak egy parányit is megértetted volna, akkor eszedbe sem jutna vitatni a sebességek állandóságának tényét, miközben a fénysebesség állandóságát elfogadod."

Nekem akkor is eszembe jut az állandó sebességet vitatni.

Vegyük az "A sebessége" fogalmat. Ez nyilvánvalóan függ attól, hogy mely rendszerben mérem meg az A által egységnyi idő alatt megtett utat...
Előzmény: Gézoo (46469)
pint Creative Commons License 2008.04.09 0 0 46478
"hogy a fény soha semelyik rendszerben sem megy"

ezt hívják úgy, hogy a fény inter-inerciális természete. a fény az inerciarencereken kívül, mintegy azok közötti térben halad. a fénytengerből szigetként emelkednek ki az inericiarendszerek. mindegyiknek egyedi élővilága és mikroklímája van.
Előzmény: Gézoo (46477)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!