Persze, a Mézeskalács tér északabbra van a MÁV-telepi huroktól, de a mozgóképen mindenképp az van. (a Mézeskalács téren nem volt külön hurok, csak a végállomást hívták így egy időben). Persze ez messze nem a mai állapot, mert a képen látható állapotban még megvolt a rákosszentmihályi HÉV vonala, a hurokhoz kapcsolódó vágánykapcsolatokkal. A filmen ek. jól látszik a régi HÉV-en közlekedő 69-es viszonylat (a kezdőképsoron egy iker bukfenc áll a Cservenka-Törökszegfű sarkon, ugyanez az iker látható a második képsoron, amint elhalad a hurok mögött a Lenin útja (ma Szentkorona) irányába. A hurokban forduló F1A+EP vonatok a 67-esek, a kihaladó motorkocsi homloktábláján is jól olvasható a Rákospalota-Pestúlyhely - Március 15. tér viszonylat.
Ez a Rákospalota MÁV-telep vá. Persze az idők folyamán ennek elég sok neve volt (Rp-Pestújhely, Pestújhely MÁV-telep, Mézeskalács tér stb) A háttérben látszanak a rendőrlakótelep (Gumibot-telep) házai a Kolozsvár utca folytatásában. Manapság a 62 és a 62A fordul ebben a hurokban.
Ha nem fáhrtkocsiról csinálták volna a felvételt, hanem tényleg autóból, vagy nem mentek volna hozzá olyan közel, akkor hihetőbb lenne. Persze akkor nagyobb sebességgel kellett volna fáhrtolni és hirtelen megállni... Még trükkpadon lehetett volna a normál sebességet felgyorsítani, de nem tökölt vele akkor senki. 10-15 nap alatt le kellett forgatni a filmet, mert a stáb és a műterem nagyon drága volt, nem úgy, mint ma! :D
Ja, és nem állami pénzből készültek a filmek! Ez se mindegy!
Őszinte leszek: nagyon én sem kalandoztam el benne, eddig én is azt hittem, hogy a dünning és a háttérvetítés ugyanaz.
Előzménye már a némafilm idején ismert volt, de nem vetítéssel, hanem agy mozgó jármű ablakában (pl. vonat) az elsuhanó táj érzékeltetésére egy végtelenített festett képet vagy papírszalagra festett ábrát forgattak. A vicces az, hogy ismétlődnek a "tájak". Van egy film, ahol nem lehet nem észrevenni, de most nem jut az eszembe. Helyette ezt találtam, nézd meg, itt már rutinosabbak voltak, mert eleve elmaszatolt, életlen tájakat festettek, de még így is látszik. A 9. percnél keresd:
Filmes kamerával belső megvilágítás nélkül még ma is nehéz lenne mindkettőt, a kinti tájat és a belsőket szépen kiexponálni.
Úgy tudom, a díszlet mögötti konkrét filmvetítést vászonra vagy mattüvegre (ahogy Smolka írja) vetítették, de ennek a technikája tényleg nagy precizitást igényelt, hogy a méretarányok ne legyenek a szembetűnő hiba forrásai. Van egy ilyan szarvashiba a Tóparti látomás c. filmben, a 1 óra 28 percnél:
És van egy másik, ahol nem is csinálnak titkot a háttérvetítésből:
Azért a legprofibbak már akkor is az amerikaiak voltak:
Most viszont elővettem a Smolka-könyvemet,. abban hátul van egy szakszótár, ott kerestem rá arra, amit írsz.
Ott és akkor külön vették a háttérvetítést, és a dunning(itt így írja)-megoldást, az utóbbi a sokkal tökéletesebb. Nálunk 37-ben is még a drága üveget használták , (írja jelenidőben) De ez már mellékes, nem tudtam ezekről az egyáltalán nem apró különbségekről. Ha jól értem, a háttérvetítés olyan mint egy mozgó tapéta a háttérben, a dünning pedig a blue-box-hoz hasonlatos
Első ránézésre műteremfelvételnek gondoltam (vetített háttérrel), és az a helyzet, hogy még most is annak látom. Jó lenne tudni, hogy a jelenetsorba hogy épül be ez e felvétel (előtte-utána), kapcsolódik-e belső fevételhez, van-e vágás. Ha kapcsolódik a belsőben felvett képsorokhoz, akkor mindenképpen a reflektoros megvilágításnál kellett maradniuk szerintem, a vetített háttérrel, és akkor nincs konkrét kapcsolat épület és a környező táj között.
A nő nyakánál van valami tribün-féle. Sportlelátó? Lehetséges.
A pasaréti vasas harminc valahányban BBTE székháznak épült, előtte pedig a BBTE -Budapesti (Budai) Torna Egylet- lehet, h azonos volt az Óbudai Torna Egylettel. A lényeg, hogy a Marczibányin akkor a Ganz végénél, vagy helyén sportpályák voltak, és annak lehet egyik lelátója. Most már csak azt kellene tudni, hogy mi volt a Keleti Károly utcában akkoriban... Szerintem házak. Ezért lehetséges, hogy a Vasas helyén volt ez a tribün, akkor meg azt kellene tudni, hogy mi volt a Vasas helyén és az egész Pasarét helyén 1917-ben, hogy kijöjjön a nagy üres placc az első házakig.
Eljuthatunk Pasarétre is, de az talán még túlontúl kint volt. Szerintem filmezés miatt macerásan kint. Akkor.
Ahogy a nőci néz, az a déli irány. A háta árnyékban. Előtte a domboldal kb. 500m távolságban. Igazából két helyen ilyen a terep:
1, A Marczibányi tér fölött és a Bimbó út alatt.
2, Pasarét felé a Trombitás út vagy valamelyik mellékutcáján.
A 2. változatot is elképzelhetőnek tartom, ugyanis a szemközti utca (ha az a Városmajor) az Érsebészet után mindkét oldala beépítetlen, csak a 30-as években építették be a páros oldalát. A sok fa meg lehet akár a Városmajor is. Kicsit jobbra fordulnánk, talán a fogas is feltűnne. Persze ha valóban ott van valahol. Lehet hogy a Szil.E. fasor egyik lakása? A kert meg máshol van.
A belsők mind műteremeben készültek, a Hunnia Biographban, a Vígszínháznál. Ezért is valsózínű, hogy a külsőkre nem sok időt hagytak, egyszerűen kimentek a Margit hídra felvenni az öngyilkosságot, majd megcsinálták az üldözést a Rómer Flórison, (bár nem igazán látom még, hogy hol, melyik részén), aztán jött a Marczibányi, végül meg az iskola a Városmajorban. Hacsak nem... valahol az Alma utca környékén vették fel a teraszt és akkor a 12. kerületből átlátunk a 2-ba, a Körszálló helyére, mert az végig 10-20 évvel későbbi, Román Ernő, Kotsis, stb.
Elképesztők a díszletek egyébként, jobb mint maga a film, pedig a Casablanca rendezője, Kertész Mihály filmjéről van szó. Akit érdekel, élő zenekísérettel filmről(!!!) megnézheti október 13 és 29 között valamikor az Örökmozgóban.
Valóban voltak jóval kijjebb is századfordulós villák, ahogy írod, de valahogy azt gondolom hogyha a filmet javarészt errefelé forgatták, hátha a belső filmezést sem a külsőbb részeken vették föl? (ez összetett mondat volt)
A történetek egyébként a fennmardt holland verzió szerint Budapesten és Indiában, a másik töredék szerint, ami osztrák vagy német feliratos változat, Londonban és Indiában játszódnak...
Szóval semmi konkrétum, főleg nem ennyire pontosan.
Ha elmentek a Marcibányiról a hegy túloldalára, akkor Pasarétre is simán eljuthattak.
Nekem meg van egy olyan érzésem, mivel ez a rész akkor már eléggé be volt építve (mint látjuk), hogy ez kicsit feljebb, Pasaréten vagy esetleg Nyéken lehetett. De a tájolás stimmel. Nagy, teraszos és szökőkutas magánvillák (tehát nem többlakásos bérvillák) akkoriban ott voltak (Herczeg Ferenc, Márkus Emília, stb).
Az erkélyről egyébként van több felvétel is, ha vannak tippek a házra, akkor szívesen felrakom a többit is a faragott részletekkel.
A fény-árnyékból látszik, elölről süt a nap. Arra is lejt, szóval dél-délnyugati lejtő. Ha a történek a Marczibányi tér környékén játszódnak, a villa terasza az Aranka utca körül lehet, ugyanis az a domboldal lejt ennek megfelelően. Nagyjából ezen a környéken ért véget az akkori beépítettség is, ami jól látszik, a fénykép baoldalán még van némi épület. A fénykép jobboldala (feltételezésem szerint Fillér-Alvinci lejtője) meg eléggé üres.
A "szenzációs egykorú kép" valamely teraszát el tudnám képzelni.
Mindenhol ez megy. Múltkor sétálgattunk Csillaghegyen, hirdettek egy állati helyes, öreg kis nyaralót. Vacak kis ház, de kb. 600 m2-es telek, 40-50 éves fákkal, tüneményes volt. Nézegettük is, hogy ha lenne 35 milliónk, hogy megvennénk, és felújítanánk, esetleg hozzá építenénk. :-) Na, valakinek volt, mert lekerült a tábla. Pár hónap múlva mentünk arra, a teljes telek földcsupaszra letolva, nem hogy egy fa, egy szál fű nem maradt rajta. Megint eltelt pár hónap, és egy egész pofás, de persze jó nagy ház, az előkert telibe burkolva szürke, beton térkővel, a maradék kis oldalkert szintén, mert ott áll hátra az autóval a garázshoz, és még egy csomó térkő felhalmozva későbbi lerakásra. És az egész Rómain-Csillaghegyen ez az általános. Fűszál se maradjon, mert csak a gond van vele. Berakom a gulis légifotót, remekül látszik, milyen. A pirossal bekeretezett telek az. Lehet, hogy ennyira nem durva, mert ez még -szerintem- nem a térkő, csak a letolt föld, de azért az látszik, hogy fa csak annyi van, ami a szomszédtól átlóg. Az északi szomszédnál meg látszik, hogy lehetne ezt ésszel is csinálni, csak épp igény nincs rá.
a túloldalról
