Üdv, Józsika 1986 és Mindenki!
Tehát ígértem, hogy utána nézek a dolognak, el is mentem. Az iroda meg bezárt, én meg a legközelebbi irodáig nem autózom 25 km-t.
Viszont nem töltöttem tétlenül az időmet, kukáztam egy kicsit, megnéztem a mai napon hatályos jogszabályokat, amit találtam. Elsőként a 2009. évi LXII. Törvényt, a gépjármű-felelősség biztosításról, majd az 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendeletet- más néven a jó öreg KRESZ-t- és a már emlegetett 6/1990.(IV.12.) KöHÉM rendeletet.
Mivel már jó ideje nem nézegettem ezeket, bevallom férfiasan, kicsit meglepődtem, hamut szórtam a fejemre - csak a csikkeket szedtem ki előbb - ugyanis az eredmény hihetetlen.
Tehát a biztosítási törvény hatálya a gépjárművek üzemben tartójára vonatkozik, azokéra, melyek hatósági jelzésre és forgalomba helyezésre kötelezettek, illetve ezen felül a segédmotoros kerékpárra, az ezekre nem kötelezettek közül.
Hivatkozik a KRESZ II. függelékére, ahol a gépjármű fogalma van meghatározva.
A KöHÉM rendeletet is néztem, a kerti traktor csak jármű, forgalomba helyezésre - forgalmi engedélyre - nem kötelezett, hatósági jelzésre sem, s nem segédmotoros kerékpár.
Ebből következik, hogy a kerti traktorral nem vagyunk kötelezettek gépjármű-felelősség biztosítást kötni. Aki nem hiszi járjon utána az említett jogszabályok tanulmányozásával:
A biztosítási kötelezettség
4. § (1)26 Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles - a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától - a szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által - szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján - üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
II. A közúti járművekkel kapcsolatos fogalmak
a)368 Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
Kerti traktorra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek
118. § Az egytengelyes motoros részből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló, a közúti közlekedésben egy egységként résztvevő, és 15 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes lassú járművet (a továbbiakban: kerti traktor), ha a lassú járműre előírt követelményeknek nem felel meg, legalább a következőkkel kell felszerelni:
a) olyan, a vezető által menet közben is működtethető és rögzíthető fékberendezéssel, amely a járművet bármely terhelési állapotában legalább 2 m/s2lassulással lefékezni, és a terhelt járművet 18%-os lejtőn megtartani képes,
b) olyan kormányberendezéssel, amely a 33. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeket kielégíti,
c) előre fehér, hátra piros fényt adó, éjszaka, tiszta időben legalább 150 méter távolságból látható, nem vakító lámpával (lámpákkal) amely a jármű előtt az utat legalább 10 méter távolságig megvilágítja, az 1,60 méternél nem szélesebb kerti traktoron e lámpát (lámpákat) a jármű bal oldalán, az 1,60 méternél szélesebb kerti traktoron e lámpákat a jármű bal és jobb oldalán egyaránt el kell helyezni, elhelyezési méreteikre a helyzetjelző lámpákra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni és energiaellátásuk olyan legyen, hogy a jármű álló helyzetében is világíthassanak,
d) a 117. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fényvisszaverőkkel,
e) a 117. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott fényvisszaverő táblával,
f) mind az egytengelyes motoros részt, mind a hozzákapcsolt pótkocsit első, fehér színű, nem háromszög alakú fényvisszaverővel.
Hát erről ennyit.
Jó okoskodást mindenkinek: Imre