Egy jóbarátom lakott a MÁV házakban, az értelmiségi blokkban. Három csinos huga volt, gyakran jártam hozzájuk házibulizni. Nincs messze onnan a MÁV-telepi templom sem.
A BVSC sporttelen nagyon sokszor hangosítottam.
Csak nem a Besenyő Pistabácsiról nevezték el azt a teret?
Az elképzelhető. Épp nincs utcanév-lexikon a kezem ügyében, csak arra emlékszem, hogy már vmikor a 70-es évek végén Besenyő parknak hívták azt a területet. A hatvanas évekből személyes emlékeim nincsenek arról a vidékről.
Persze, a Mézeskalács tér északabbra van a MÁV-telepi huroktól, de a mozgóképen mindenképp az van. (a Mézeskalács téren nem volt külön hurok, csak a végállomást hívták így egy időben). Persze ez messze nem a mai állapot, mert a képen látható állapotban még megvolt a rákosszentmihályi HÉV vonala, a hurokhoz kapcsolódó vágánykapcsolatokkal. A filmen ek. jól látszik a régi HÉV-en közlekedő 69-es viszonylat (a kezdőképsoron egy iker bukfenc áll a Cservenka-Törökszegfű sarkon, ugyanez az iker látható a második képsoron, amint elhalad a hurok mögött a Lenin útja (ma Szentkorona) irányába. A hurokban forduló F1A+EP vonatok a 67-esek, a kihaladó motorkocsi homloktábláján is jól olvasható a Rákospalota-Pestúlyhely - Március 15. tér viszonylat.
Ez a Rákospalota MÁV-telep vá. Persze az idők folyamán ennek elég sok neve volt (Rp-Pestújhely, Pestújhely MÁV-telep, Mézeskalács tér stb) A háttérben látszanak a rendőrlakótelep (Gumibot-telep) házai a Kolozsvár utca folytatásában. Manapság a 62 és a 62A fordul ebben a hurokban.
Ha nem fáhrtkocsiról csinálták volna a felvételt, hanem tényleg autóból, vagy nem mentek volna hozzá olyan közel, akkor hihetőbb lenne. Persze akkor nagyobb sebességgel kellett volna fáhrtolni és hirtelen megállni... Még trükkpadon lehetett volna a normál sebességet felgyorsítani, de nem tökölt vele akkor senki. 10-15 nap alatt le kellett forgatni a filmet, mert a stáb és a műterem nagyon drága volt, nem úgy, mint ma! :D
Ja, és nem állami pénzből készültek a filmek! Ez se mindegy!
Őszinte leszek: nagyon én sem kalandoztam el benne, eddig én is azt hittem, hogy a dünning és a háttérvetítés ugyanaz.
Előzménye már a némafilm idején ismert volt, de nem vetítéssel, hanem agy mozgó jármű ablakában (pl. vonat) az elsuhanó táj érzékeltetésére egy végtelenített festett képet vagy papírszalagra festett ábrát forgattak. A vicces az, hogy ismétlődnek a "tájak". Van egy film, ahol nem lehet nem észrevenni, de most nem jut az eszembe. Helyette ezt találtam, nézd meg, itt már rutinosabbak voltak, mert eleve elmaszatolt, életlen tájakat festettek, de még így is látszik. A 9. percnél keresd:
Filmes kamerával belső megvilágítás nélkül még ma is nehéz lenne mindkettőt, a kinti tájat és a belsőket szépen kiexponálni.
Úgy tudom, a díszlet mögötti konkrét filmvetítést vászonra vagy mattüvegre (ahogy Smolka írja) vetítették, de ennek a technikája tényleg nagy precizitást igényelt, hogy a méretarányok ne legyenek a szembetűnő hiba forrásai. Van egy ilyan szarvashiba a Tóparti látomás c. filmben, a 1 óra 28 percnél:
És van egy másik, ahol nem is csinálnak titkot a háttérvetítésből:
Azért a legprofibbak már akkor is az amerikaiak voltak:
Most viszont elővettem a Smolka-könyvemet,. abban hátul van egy szakszótár, ott kerestem rá arra, amit írsz.
Ott és akkor külön vették a háttérvetítést, és a dunning(itt így írja)-megoldást, az utóbbi a sokkal tökéletesebb. Nálunk 37-ben is még a drága üveget használták , (írja jelenidőben) De ez már mellékes, nem tudtam ezekről az egyáltalán nem apró különbségekről. Ha jól értem, a háttérvetítés olyan mint egy mozgó tapéta a háttérben, a dünning pedig a blue-box-hoz hasonlatos
Első ránézésre műteremfelvételnek gondoltam (vetített háttérrel), és az a helyzet, hogy még most is annak látom. Jó lenne tudni, hogy a jelenetsorba hogy épül be ez e felvétel (előtte-utána), kapcsolódik-e belső fevételhez, van-e vágás. Ha kapcsolódik a belsőben felvett képsorokhoz, akkor mindenképpen a reflektoros megvilágításnál kellett maradniuk szerintem, a vetített háttérrel, és akkor nincs konkrét kapcsolat épület és a környező táj között.
A nő nyakánál van valami tribün-féle. Sportlelátó? Lehetséges.
A pasaréti vasas harminc valahányban BBTE székháznak épült, előtte pedig a BBTE -Budapesti (Budai) Torna Egylet- lehet, h azonos volt az Óbudai Torna Egylettel. A lényeg, hogy a Marczibányin akkor a Ganz végénél, vagy helyén sportpályák voltak, és annak lehet egyik lelátója. Most már csak azt kellene tudni, hogy mi volt a Keleti Károly utcában akkoriban... Szerintem házak. Ezért lehetséges, hogy a Vasas helyén volt ez a tribün, akkor meg azt kellene tudni, hogy mi volt a Vasas helyén és az egész Pasarét helyén 1917-ben, hogy kijöjjön a nagy üres placc az első házakig.
sporttelen nagyon sokszor hangosítottam.
a túloldalról
