Nem ellentmondásként idézek, csak kérdem, hogy akkor ez a szerző mire gondolhatott?
"A tiszta napraforgóméz telelésre nem alkalmas, rendkívül gyorsan kristályosodik, és a kristálya igen kemény.
Az a vélemény, hogy a napraforgóméz telelésre alkalmas, szerintem téves. Akiknek jók a tapasztalatai, azok ugyanis nem tiszta napraforgómézen teleltethettek, hanem napraforgós vegyesmézen, avagy vegyesmézes napraforgómézen. A telelésre alkalmas vegyesméz aránya döntötte el, hogy a telelőméz alkalmas volt-e a telelésre. Ettől elpusztultak-e, vagy csak legyengültek a méhcsaládok.
A tapasztalatokat igen erősen befolyásolhatta a napraforgó virágzása után bevitt méz is, mert a legutolsóként behordott és általában már le sem pecsételt mézen telelnek a tél elején, közepén a méhek.
Előfordulhatott tehát olyan napraforgómézen való teleltetés is, hogy az igazi teleltetés a később behordott vegyesmézen történt, és csak a tél végén, kora tavasszal értek a méhek a napraforgóhoz, amikor már lényegesen kisebb kárt okozott, esetleg semmit.
Ugyancsak erős mértékben befolyásolhatta a tapasztalatokat a tél, annak szigora, hossza is. A tél folyamán kirepülhettek-e a méhek, legalább egyszer, vagy jobb esetben többször is tisztulásra. Az utóbbi döntő ebben a tekintetben."
/Dr. Vicze Ernő: Az alacsonykeretes rakodókaptár, 1998./
A napraforgómézen tökéletesen telelnek a méhek, ez kb 30 évvel ezelőtt volt kérdéses a méhészek között. Semmi gond nem származik belőle, ha telelésre bent marad a kaptárban.
Sőt nem "koptatod" a méheket az etetéssel.
Bár most egy kiló cukor, 180 Ft volt, a vegyesméz nagybani ára 900 Ft :-)
De azért már ne pergessétek ki, a telelő mézet :-)
De gondolom, ez inkább akkor számít, ha kizárólag szőlőcukros eleséget tárolnak be, például nem pörgetik ki tőlük a lehető legtöbb napraforgót, utána nem kapnak répacukros etetést (vagy nem olyan környéken vannak, ahonnan tudnak gyűjteni gyümölcscukros nektárt), ÉS még találnak nagy mennyiségű szőlőt is, mert ha így lenne, akkor szinte csak gyorsan kristályosodó eleséggel kellene áttelelniük, ami elég macerás lehet.
Mondjuk én nem vagyok egy gyakorlott méhész, enyhén szólva :)
Vannak növények, amelyek nektárjában több a szőlőcukor és kevesebb a gyümölcscukor, más növények esetében ez éppen fordítva van. Az első csoportba tartozó növények méze erősen kristályosodó hajlamú, ilyenek a keresztes virágú növények (pl. repce, mustár, repcsényretek), a fészkes virágú növények (pl. napraforgó) valamint a legtöbb gyümölcsfa faj. A nektárjukban több gyümölcscukrot tartalmazó növények - amelyek méze nehezen vagy szinte nem is kristályosodik - a pillangós virágúak (pl. akác, herefélék, bükkönyök, lucerna), az érdes levelűek és a burgonyafélék. A glükóz (szőlőcukor) a kristályosodást elősegíti, míg a fruktóz (gyümölcscukor) gátolja a kristályosodást. Ennek alapján egy adott méz kristályosodási hajlamát e két cukor arányának vizsgálatával lehet meghatározni. A mézekben - kevés kivétellel - a fruktóz van túlsúlyban. Ha e két cukor aránya közel 1:1 arányban van jelen, akkor a méz erősen kristályosodik, ha ez az arány 1:1,2 a fruktóz javára, akkor már gyengül a kristályosodási hajlam, de még viszonylag erős. A glükóz-fruktóz aránynak 1:1,3 felett kell lennie ahhoz, hogy a méz hosszabb ideig folyékony maradjon. Az akácmézek esetében ez az arány 1:1,4-1,7 között van, emiatt ezek a mézek nagyon nehezen kristályosodnak. A repce- és gyümölcsmézek esetében ez az arány 1:1,02-1,16 között van, emiatt ezek a mézek kb. 1 hónap alatt teljesen kikristályosodnak.
Így viszont érthető, mit hordanak a mieink. Pár hete még anyósoméknál láttam olyat, hogy pár méh szívogatta az Izabellát (bár az a pár tőke Fóton van), csodálkoztam is rajta... de most, hogy írjátok, elég sok elhagyatott kordonos szőlő van errefelé, csak nem kötöttem össze a kettőt.
Nem én értettem, Ő sejti . Nagyon sok szőlő fennmaradt a tőkéken, repedt, rohadt, szerintem úgy gondolta arról gyűjtöttek. Én nem tudom mi lehet, de nekem is telehordták az majdnem az összes üresen maradt sejtet . Felül mézkoszorúk alul csillog a méz.
Gyanítom hogy más a helyzet. Fekvőkaptárakban, én is tapasztaltam friss mézet, fészken kívüli, szélső keretekben szét teregetve. Csakis friss hordásból lehetett, bár jelenleg már alig van kirepülés,még kicsit virágporoznak. De még az előző hetekben, virágzott tömegesen a koldus krizamtém.
Semmit se látok a környéken, amiről tömegesen lehetne gyűjteni, és csak a felső fiókokba néztem bele, és bár röpködtek, de "hordás" jellege azért nem volt.
Valószínűbbnek tűnik, hogy a téli fészket rendezik át, és azért nyomatják tele a kereteket "friss" mézzel - már ha az alsó fiókból frissen átcsoportosított mézet nevezhetem annak :)
nálunk fodormentáról gyűjtenek szebb napokon. az atkáról részemről annyit ha arányosan növeljük a dolgokat akkor olyan ez a méheknek mintha nekünk 1 nyúl méretű akármi szívná a vérünket. nekem ettől nem kell többet tudni:) méztér leszed 1 et füstöl. méztér vissza.
Nem túl régen minden kaptárt leszigeteltünk felülről. Ma belenéztem minden második kaptárba (egy 30-as blokkon belül), mivel fölmerült, hogy amilyen jó idő van, esetleg az anyák nekiláttak fiasítani, és ha igen, akkor inkább leszedjük a szigetelést pár napra, hogy ne egyék föl a téli élelmet.
Kiemeltem átlagosan 3 keretet a felső fiókokból (félkeretes rakodók, többségében két fiókon jelenleg), de nem hogy fiast nem láttam, de szerintem friss nektár csillog az üres sejtekben (mézkoszorús keretek esetén), vagy épp frissen fedett keretek is vannak. Lehetséges ez? Már úgy értem, mi a csudát gyűjthetnének ilyenkor, amiből raktározni is tudnak?
Mert ha esetleg 1-2 erősebb családnál láttam volna csak ilyet, az még úgy elfogadható lenne, de hogy minden másodikba belenézve szinte ugyanazt látom, ez meglepett.
Köszi, keresem hozzá az adatokat nagy vehemeniciával,(hiteltérdemlőket). Nem könnyű azért hidd el. Nehézz elképzelni, kép adatok meg szinte semmi. üdv.
Ha az általad linkelt cikket továbbolvasom, akkor Kempingeznek kell igazat adnom.
"A Nosema ceranae jelenléte a gödöllői kísérleti méhészetben 2007-ben került megállapításra és azóta is folyamatosan, egész éven át észleljük jelenlétét. Első európai leírójának dr. Higesnek és munkatársainak (2006) az a véleménye, hogy a N. ceranae-val fertőzött minden méhcsalád, kezelés nélkül, törvényszerűen halálra van ítélve." illetve
"A N. ceranae viszont egész éven át jelen lehet, alig mutat tüneteket, nincs hasmenés és észrevehető elhullás sem. Megállapították azt is, hogy a N. ceranae elszaporodása a bélben a szervezet energia-kríziséhez vezet és a legyengült méhek szinte éhen-pusztulnak. Mivel a nosema az immunrendszer működését is akadályozza, megcsapolja a vírusok ellen működő gátakat is a bélben, biztosan meg fogjuk találni a N. ceranae vírusokkal kombinálódott eseteit is. Mindehhez hozzáadódik az atkafertőzés és az atkaölőszer/peszticid okozta stressz."
Szóval, bár hozzátehetjük, hogy "közismert, hogy az élősködők „célja” nem a gazdafaj elpusztítása, hanem a békés együttélés, aminek alapja méheink megfelelő ellenállóképessége, illetve annak fenntartása", tehát a (bio)méhész próbálja meg "méhcsaládjait minél jobb karban tartani, minél kevesebb stresszel, megfelelő mézkészletek mellett" méhészkedni, azért félvállról nem vehető legalább a szinten tartási igény vagy még inkább a fertőzöttség megfelelő módszerekkel történő visszaszorítása.
A Nosema ceranae-változatáról írtam ez egy veszélyesebb változat. A Nosema apis ehhez képest ártalmatlan kis ovodás.
Az atka terjesztette vírusokról: Olyan RNS vírusok terjesztői, mint például a DWV (deformed wing virus - deformált szárny vírus).
Ilyen méheket már biztosan láttál a kaptárak előtt mászkálni, tévesen atka rágta szárnyúaknak is szokták őket nevezni.
Nem értem hogy miért nem találod őket, használd a Google-t.
A következő is lehet a megbetegedések lefolyása:
Legyengült immunrendszer, okai atka, és általuk terjesztett vírusok, kései etetések, túladagolt amitráz, stb. A telelő méhek rövid élettartamát okozzák, továbbá a már előzőleg leírt ceranae is felléphet.
Ezért légyszíves tájékozódj, mert a bajok összetettek. Rengetek kárt okoznak. Nagyon sokan az egész állományuk elvesztését köszönhetik ezen élősködők, és kórokozóknak.
Még nagyobb gondok 1-ike: -"..Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) az idén ismét ellenőrizte az üzletekben kapható mézek minőségét (15 gyártó/forgalmazó cégtől 45 mintát vettek). A cél többek között az volt, hogy egy új német eljárás alapján az egyes cukorösszetevőket szétválasztva vizsgálják meg az egyes alkotók eredetiségét. Az ilyen jellegű, mélységű vizsgálat egyelőre unikumnak tekinthető, azonban tájékoztató jelleggel több, mint elgondolkoztató lehet! Az eredmények szerint a 45 mintából mindössze 15! bizonyult az ún. LC-IRMS teszt alapján természetesnek! (További részletekkel a „Méhészet” júniusi száma szolgál).
Egy gondolat a Nosema apisról...és nem én mondom hanem a "szagg-emberek" . De nézzük csak.. -"Kísérletek bizonyították, hogy nyári melegben a N.apis fertőzés a spórák jelenléte ellenére csökken. Mérési eredmények szerint, a repülő méh testhőmérséklete a 40°C is meghaladja. A nyári, ún. spontán gyógyulás magyarázata, hogy a fertőzés az utódgenerációra nem terjedhet át közvetlenül. A fiatal tisztogató méhek a spórák tömegét nyelik le, ám a szabadban ürítkeznek. Így a kontamináció fokozatosan csökken, mialatt a fertőzött egyedek pedig lassan kikopnak. Ez az egyik oka annak, hogy a fertőzött családok mézében és virágpor készletében alig van spóra. Újabban több kutató hangsúlyozza az anyák nosema fertőzöttségének jelentőségét. A fertőzött anya ürülékét ugyanis a dajkaméhek nyalogatják fel, így az a fertőzöttség forrásává válhat a családban. Ezért fontos a keveset petéző, vagy öreg anyák mielőbbi cseréje." -ma már úgy gondolom, hogy ez a kérdés is inkább fizikális és termikus okokkra vezethető vissza. A fészkek hőmérséklete és a dajkák (tisztogatók) szociális viselkedése okozza a gondok 99%-át. Persze csak egy vélemény és semmi több. De azért vagyunk ,hogy kultúráltan megbeszéljük a tapasztalatainkat. üdv.
Szia, köszi a válaszod. Szóval az atka nem is közvetetten terjeszt valami vírusokat ? Szerintem is csupán 30-ad rendű az ilyen levezetés, mert erre aztán valóban pihent agy is kellene. A Nosema apis ,ismételten nem vírus, szerintem és véleményem szerint . Bár tévedhetek, de ismereteim szerint egy élösködő...parazíta.. stb. A kérdés az volt ,hogy melyik vírus okoz gondott a méheknél pl.(kép, név...vagy link...segítene ez ügyben). Így csak hipotézis az egész részemre még. Jogosan gondolhatok valami "pipi-influenzára" vagy röffike "hno..akárhányasra", vagy nem ? Most az ibbuúla a menő ahogy figyelem. Az ember sok eszestben kell ,hogy "higgyen", de nem árt mérni és meg gyöződni rolla. Ezért is kérdezek és nem kötekedés a kérdésem. üdv. u.i.Nem találok semmi konkrét képeket a méhek vírusairól sehol sem, hátha ti tudtok segíteni ?
Önmagában, az atka "csak" 2-3 év alatt tudná elpusztítani a méhcsaládot. Sajnos mostanában már a vírusok miatt már sokkal hamarabb. Pontosan nem jósolható a lefojás, mert a család általános állapota, és az adott évszaktól továbbá más körülményektől is erőssen függő. De ami fix, beavatkozás nélkül biztos a pusztulás. A Nosema cerenea is, könnyen elhatalmasodhat az atkás családoknál. Ebben az esetben, a telet átvészelt egységek sem fognak tavaszon kellően fejlődni.
Például, tavaszon 6 NB (egész) keretre szűkített fészket takaró család, normális körülmények között, minden további nélkül átlagos termelő egységgé fejlődhet.( idén még a 4 kereten induló is)
Ellenben, a Nosema cerenea által fertőzöttek nagyobb része stagnál, illetve tovább degradálódik. Többnyire, a megmaradott családok jó esetben nyár közepére elérhetnek egy közepes állapotot. (Anyacsere, lépkészletcsere, tölgyfakéreg kivonatos kezelés, Timolos kezelés, ecetes kezelés,) De még évekig is eltarthat, a kilábalása az állománynak.
Jellemző, az atka nem megfelelő irtásából eredő család gyengülés pusztulás. Hallottam példát rá, hogy az illető (kezdő) méhészek az időben elmaradt füstölést, furettós kezelést, úgy igyekeztek bepótolni hogy vagy a dózist emelték illetve a befújások számát. Gyakorlatilag így, lemérgezve a méheket.
Peti..mégha az atka nem is terjesztene közvetlenül vírusokat,akkor is nagy a baj a családoknál erőss atkafertőzöttségkor!Az atka által okozott szúrt sebek,sajnon nem gyógyulnak be a méheken,és így rengetek fertőzést elkaphatnak,amiket továbbadnak a kicsiknek,így azok már eleve betegen kelnek ki!Továbbá az így legyengült családok sokkal fogékonyabbak lesznek a nozémára is!És az is eléggé idegesítő lehet számukra,hogy rajtuk mászkál egy általuk levakarhatatlan élősködő,ami szívja a tesnedüket,miközben ők dolgoznának...ez igencsak stresszes lehet nekik!
