Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, ezért ebben a témában idén nem fogok többet írni magamtól, ígérem :)
Csak valamit nem értek.
Nem tudom, melyik kaptártípusnál mennyi a telelő élelem, én csak annyit olvastam, "a rakodónál a korábbiakhoz képest több kell, és a méhészek nem tudták elképzelni sem, hogy 25-30 kiló méz kell a teleléshez", vagy valami ilyesmi maradt meg az emlékezetemben. Ebből kiindulva, a fekvőkben nem kell ennyi, és szintén csak úgy rémlik, hogy 15-20 kiló elegendő abba is.
Ha az ember augusztus elején kipörget mondjuk 10 kiló napraforgót kaptáranként, és onnantól kezdve nem etet, mert "nem kell, meghagyom a keretekben maradt szotyit nekik télire", akkor mégis, mekkora mennyiséget gyűjtöttek a méhek, hogy még ennyi marad? Ezek szerint 15-20-30 kiló mézet benne hagynak minden családnál?! Több száz kiló mézet egy rendesebb állományt alapul véve? Mindenki, aki napraforgón teleltet? Amikor a cukor 180-200 Ft, a virágméz meg a többi meg jobb áron eladható? Ezt nem tudom elképzelni.
Vagy akkor az augusztusi pörgetés után mégsem színtiszta napraforgón telelnek a méhek, hanem amit még a keretekben maradt szotyira rágyűjtenek szeptemberig + az etetés, és akkor máris igaz lenne, amit Vicze írt, hogy mégis csak "napraforgóval vegyes virágméz" volna az, amit elraktároznak?
Az állománynál élelem felmérést szoktam végezni, augusztus 20 előtt. Így ahol elegendő a méz, azokat nem etetjük. Később még az etett csoport is szelektálódik, az alacsonyabb készlettel rendelkezőket tovább etetjük.
Soha nem észleltem negatív különbséget, a napraforgón telelő családoknál. Sőt a Nosema cerenae pusztításának évében, kizárólag ezen családok közül voltak a túlélők. Nem a napraforgó gyógyhatásának köszönhetően. Ezek a családok eleve jobbak voltak, a pergetés után begyüjtötték a télire valót is. Így, etetéssel sem kellett őket koptatni.
Egyébként 3-4 évben, a teljes állomány napraforgón telelt 100%-os eredménnyel. Sokkal veszélyesebb, a késői etetés.
Akkor ez olyan, mintha azt mondaná Vicze Ernő, hogy "hát kinek hiszel, nekem, vagy a saját szemednek?" :)
Próbaképp beütöttem a keresőbe a címszavakat, sok találat nem volt, de kettőt idéznék.
"Itt egy kiegészítő etetésről, vagy ráetetésről írtam, aki szeptember végén kezdi feletetni a méhcsaládokat, óriásit vét. Megdolgoztatja a telelésre szánt fiatal méheket, amelynek később látja a kárát. Néhány kilót ráetetni a hónap végén semmi gondot nem okozhat. Ez a biztonságos telelés záloga. Sokan a napraforgóból is jócskán bennhagytak a fészeklépekben. Mindig nagy vitát okoz, hogy jó e a napraforgóméz telelésre? Jó! Azért bátorkodom ilyen határozottan ezt kijelenteni, mert évtizedek óta teleltetek napraforgómézen, de a virágzás után serkentek, és cukoroldattal egészítem ki a mézkészletet. Mire a szotyimézhez érnek a méhek, már márciust írunk."
/Emlékeztető – szeptemberMéhészet (2012/9. szám)Nagyernyei Attila cikke/
"A szotyi már mindenhol elvirágzott, nálunk bevett szokás, hogy el kell venni a napraforgómézet. Minden fiasítás mentes mézeskeretet elveszünk, amin jelentősebb fedett méz van. (kb 1 tenyérnyi fedett méz van a kereten). A fészek mellett lehet hagyni jobbról-balról 1-1 jó virágporos keretet. A méz kivételére azért van szükség, hogy legyen helye az anyának fiasítani, és a beetetésre kerülő téli élelmet úgy raktározza be, ahogyan neki tetszik
Ha kipergettünk, azonnal jöhet az etetés."
/Szöszi Attila blogja, bocs/
Ezek egyike sem azt írja, hogy kizárólag napraforgón teleltet, hiszen van néhány kiló cukor is ráküldve, amivel - meg a napraforgó utáni miegyébbel - elég eleséget kapnak szinte tavaszig. Legalábbis az első idézet nekem ugyanazt mondja, mint Vicze.
Ettől függetlenül, elhiszem neked, hogy te csak azzal teleltetsz, de ha én, mint kezdő és laikus csak a "szakirodalomra" támaszkodva állnék neki, valószínűleg nem merném megkockáztatni :) Persze az is igaz, hogy a méhek nem olvasnak szakirodalmat :)
Ez az állítás, egy régebbi álláspontot képvisel. A 70-es években volt ez kérdéses. Azóta már szerintem a "hivatalos" álláspont is más. Olvastam erről már szakcikkeket is. Amelyekben már tudományosan is cáfolják, hogy a napraforgóméz alkalmatlan lenne telellésre. Sajnos a forrást, már nem tudom megnevezni. Csak érdekességként, régebben még emberi fogyasztás szempontjából sem állt túl előkelő helyen :-)
Saját tapasztalatom is azt mutatja hogy minden gond nélkül telelnek napraforgómézen. Vidékünkön, főleg aszályos években, a napraforgón kívül nem igazán akad más. Főleg olyan mennyiségben, hogy azon ráadásul még ki is teleljenek. Több ismerős méhész is teleltet napraforgómézen, azon csodálkozom hogy ez a tévhit még ma is felbukkan.
Nem ellentmondásként idézek, csak kérdem, hogy akkor ez a szerző mire gondolhatott?
"A tiszta napraforgóméz telelésre nem alkalmas, rendkívül gyorsan kristályosodik, és a kristálya igen kemény.
Az a vélemény, hogy a napraforgóméz telelésre alkalmas, szerintem téves. Akiknek jók a tapasztalatai, azok ugyanis nem tiszta napraforgómézen teleltethettek, hanem napraforgós vegyesmézen, avagy vegyesmézes napraforgómézen. A telelésre alkalmas vegyesméz aránya döntötte el, hogy a telelőméz alkalmas volt-e a telelésre. Ettől elpusztultak-e, vagy csak legyengültek a méhcsaládok.
A tapasztalatokat igen erősen befolyásolhatta a napraforgó virágzása után bevitt méz is, mert a legutolsóként behordott és általában már le sem pecsételt mézen telelnek a tél elején, közepén a méhek.
Előfordulhatott tehát olyan napraforgómézen való teleltetés is, hogy az igazi teleltetés a később behordott vegyesmézen történt, és csak a tél végén, kora tavasszal értek a méhek a napraforgóhoz, amikor már lényegesen kisebb kárt okozott, esetleg semmit.
Ugyancsak erős mértékben befolyásolhatta a tapasztalatokat a tél, annak szigora, hossza is. A tél folyamán kirepülhettek-e a méhek, legalább egyszer, vagy jobb esetben többször is tisztulásra. Az utóbbi döntő ebben a tekintetben."
/Dr. Vicze Ernő: Az alacsonykeretes rakodókaptár, 1998./
A napraforgómézen tökéletesen telelnek a méhek, ez kb 30 évvel ezelőtt volt kérdéses a méhészek között. Semmi gond nem származik belőle, ha telelésre bent marad a kaptárban.
Sőt nem "koptatod" a méheket az etetéssel.
Bár most egy kiló cukor, 180 Ft volt, a vegyesméz nagybani ára 900 Ft :-)
De azért már ne pergessétek ki, a telelő mézet :-)
De gondolom, ez inkább akkor számít, ha kizárólag szőlőcukros eleséget tárolnak be, például nem pörgetik ki tőlük a lehető legtöbb napraforgót, utána nem kapnak répacukros etetést (vagy nem olyan környéken vannak, ahonnan tudnak gyűjteni gyümölcscukros nektárt), ÉS még találnak nagy mennyiségű szőlőt is, mert ha így lenne, akkor szinte csak gyorsan kristályosodó eleséggel kellene áttelelniük, ami elég macerás lehet.
Mondjuk én nem vagyok egy gyakorlott méhész, enyhén szólva :)
Vannak növények, amelyek nektárjában több a szőlőcukor és kevesebb a gyümölcscukor, más növények esetében ez éppen fordítva van. Az első csoportba tartozó növények méze erősen kristályosodó hajlamú, ilyenek a keresztes virágú növények (pl. repce, mustár, repcsényretek), a fészkes virágú növények (pl. napraforgó) valamint a legtöbb gyümölcsfa faj. A nektárjukban több gyümölcscukrot tartalmazó növények - amelyek méze nehezen vagy szinte nem is kristályosodik - a pillangós virágúak (pl. akác, herefélék, bükkönyök, lucerna), az érdes levelűek és a burgonyafélék. A glükóz (szőlőcukor) a kristályosodást elősegíti, míg a fruktóz (gyümölcscukor) gátolja a kristályosodást. Ennek alapján egy adott méz kristályosodási hajlamát e két cukor arányának vizsgálatával lehet meghatározni. A mézekben - kevés kivétellel - a fruktóz van túlsúlyban. Ha e két cukor aránya közel 1:1 arányban van jelen, akkor a méz erősen kristályosodik, ha ez az arány 1:1,2 a fruktóz javára, akkor már gyengül a kristályosodási hajlam, de még viszonylag erős. A glükóz-fruktóz aránynak 1:1,3 felett kell lennie ahhoz, hogy a méz hosszabb ideig folyékony maradjon. Az akácmézek esetében ez az arány 1:1,4-1,7 között van, emiatt ezek a mézek nagyon nehezen kristályosodnak. A repce- és gyümölcsmézek esetében ez az arány 1:1,02-1,16 között van, emiatt ezek a mézek kb. 1 hónap alatt teljesen kikristályosodnak.
Így viszont érthető, mit hordanak a mieink. Pár hete még anyósoméknál láttam olyat, hogy pár méh szívogatta az Izabellát (bár az a pár tőke Fóton van), csodálkoztam is rajta... de most, hogy írjátok, elég sok elhagyatott kordonos szőlő van errefelé, csak nem kötöttem össze a kettőt.
Nem én értettem, Ő sejti . Nagyon sok szőlő fennmaradt a tőkéken, repedt, rohadt, szerintem úgy gondolta arról gyűjtöttek. Én nem tudom mi lehet, de nekem is telehordták az majdnem az összes üresen maradt sejtet . Felül mézkoszorúk alul csillog a méz.
Gyanítom hogy más a helyzet. Fekvőkaptárakban, én is tapasztaltam friss mézet, fészken kívüli, szélső keretekben szét teregetve. Csakis friss hordásból lehetett, bár jelenleg már alig van kirepülés,még kicsit virágporoznak. De még az előző hetekben, virágzott tömegesen a koldus krizamtém.
Semmit se látok a környéken, amiről tömegesen lehetne gyűjteni, és csak a felső fiókokba néztem bele, és bár röpködtek, de "hordás" jellege azért nem volt.
Valószínűbbnek tűnik, hogy a téli fészket rendezik át, és azért nyomatják tele a kereteket "friss" mézzel - már ha az alsó fiókból frissen átcsoportosított mézet nevezhetem annak :)
nálunk fodormentáról gyűjtenek szebb napokon. az atkáról részemről annyit ha arányosan növeljük a dolgokat akkor olyan ez a méheknek mintha nekünk 1 nyúl méretű akármi szívná a vérünket. nekem ettől nem kell többet tudni:) méztér leszed 1 et füstöl. méztér vissza.
Nem túl régen minden kaptárt leszigeteltünk felülről. Ma belenéztem minden második kaptárba (egy 30-as blokkon belül), mivel fölmerült, hogy amilyen jó idő van, esetleg az anyák nekiláttak fiasítani, és ha igen, akkor inkább leszedjük a szigetelést pár napra, hogy ne egyék föl a téli élelmet.
Kiemeltem átlagosan 3 keretet a felső fiókokból (félkeretes rakodók, többségében két fiókon jelenleg), de nem hogy fiast nem láttam, de szerintem friss nektár csillog az üres sejtekben (mézkoszorús keretek esetén), vagy épp frissen fedett keretek is vannak. Lehetséges ez? Már úgy értem, mi a csudát gyűjthetnének ilyenkor, amiből raktározni is tudnak?
Mert ha esetleg 1-2 erősebb családnál láttam volna csak ilyet, az még úgy elfogadható lenne, de hogy minden másodikba belenézve szinte ugyanazt látom, ez meglepett.
Köszi, keresem hozzá az adatokat nagy vehemeniciával,(hiteltérdemlőket). Nem könnyű azért hidd el. Nehézz elképzelni, kép adatok meg szinte semmi. üdv.
Ha az általad linkelt cikket továbbolvasom, akkor Kempingeznek kell igazat adnom.
"A Nosema ceranae jelenléte a gödöllői kísérleti méhészetben 2007-ben került megállapításra és azóta is folyamatosan, egész éven át észleljük jelenlétét. Első európai leírójának dr. Higesnek és munkatársainak (2006) az a véleménye, hogy a N. ceranae-val fertőzött minden méhcsalád, kezelés nélkül, törvényszerűen halálra van ítélve." illetve
"A N. ceranae viszont egész éven át jelen lehet, alig mutat tüneteket, nincs hasmenés és észrevehető elhullás sem. Megállapították azt is, hogy a N. ceranae elszaporodása a bélben a szervezet energia-kríziséhez vezet és a legyengült méhek szinte éhen-pusztulnak. Mivel a nosema az immunrendszer működését is akadályozza, megcsapolja a vírusok ellen működő gátakat is a bélben, biztosan meg fogjuk találni a N. ceranae vírusokkal kombinálódott eseteit is. Mindehhez hozzáadódik az atkafertőzés és az atkaölőszer/peszticid okozta stressz."
Szóval, bár hozzátehetjük, hogy "közismert, hogy az élősködők „célja” nem a gazdafaj elpusztítása, hanem a békés együttélés, aminek alapja méheink megfelelő ellenállóképessége, illetve annak fenntartása", tehát a (bio)méhész próbálja meg "méhcsaládjait minél jobb karban tartani, minél kevesebb stresszel, megfelelő mézkészletek mellett" méhészkedni, azért félvállról nem vehető legalább a szinten tartási igény vagy még inkább a fertőzöttség megfelelő módszerekkel történő visszaszorítása.
A Nosema ceranae-változatáról írtam ez egy veszélyesebb változat. A Nosema apis ehhez képest ártalmatlan kis ovodás.
Az atka terjesztette vírusokról: Olyan RNS vírusok terjesztői, mint például a DWV (deformed wing virus - deformált szárny vírus).
Ilyen méheket már biztosan láttál a kaptárak előtt mászkálni, tévesen atka rágta szárnyúaknak is szokták őket nevezni.
Nem értem hogy miért nem találod őket, használd a Google-t.
A következő is lehet a megbetegedések lefolyása:
Legyengült immunrendszer, okai atka, és általuk terjesztett vírusok, kései etetések, túladagolt amitráz, stb. A telelő méhek rövid élettartamát okozzák, továbbá a már előzőleg leírt ceranae is felléphet.
Ezért légyszíves tájékozódj, mert a bajok összetettek. Rengetek kárt okoznak. Nagyon sokan az egész állományuk elvesztését köszönhetik ezen élősködők, és kórokozóknak.
Még nagyobb gondok 1-ike: -"..Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) az idén ismét ellenőrizte az üzletekben kapható mézek minőségét (15 gyártó/forgalmazó cégtől 45 mintát vettek). A cél többek között az volt, hogy egy új német eljárás alapján az egyes cukorösszetevőket szétválasztva vizsgálják meg az egyes alkotók eredetiségét. Az ilyen jellegű, mélységű vizsgálat egyelőre unikumnak tekinthető, azonban tájékoztató jelleggel több, mint elgondolkoztató lehet! Az eredmények szerint a 45 mintából mindössze 15! bizonyult az ún. LC-IRMS teszt alapján természetesnek! (További részletekkel a „Méhészet” júniusi száma szolgál).
