Sziasztok van valakinél használatban, vagy valaki üzemelt már be ilyet? Mik a tapasztalatok hatásfokra, fogyasztásra és milyen fűtésrendszerhez alkalmazzátok?
Nem tudom mi értelme van a parázs tartogatásnak? (főleg 36% os fánál)
Azzal még magyarázható ha nincs puffer és később hő igénylés van (fűtés bekapcs.) akkor fel éleszti a tűzet, hogy újból tudjon fűteni. De ha van puffer ez már teljesen felesleges (hisz azért van), tehát parázstartásnál csak izzik a fa mert fojtva van kormoz kátrányt gyárt és gazdaságtalan (mert hőt nem termel). Lehet, hogy ez az oka. Egy alapos takarítás és amit ráraksz próbáld felbecsülni mennyire lesz szükség és névleges teljesítményen elégetni. Biztos van alapja miért meg szabják a gyártók a 20% os nedv. et, de ezen te +16% al túl lősz, ez előbb utóbb megbosszulja magát. (Vajon Bencsik úr ehhez mit szól?)
egy kis elrettentő tanulság jövendő faelgázosoknak.
tavaly 5m3 fát vettem, 14-15 ezerért, rakott m3-ét, de elég nedves volt, szenvedtem vele rendesen. volt még ezen kívül 1-2 m3 deszka, más famaradék, illetve egy kb. egy mázsa ajándék fa fatertól, öcsémtől. november végénre készült el a fűtés, akkor még csak 3 szoba + nappali + padlófűtés volt befejezve. tehát kb. 3-4 hónapra fogyott ennyi fa korlátozott fűtéssel. akkor kb. 75 ezret költöttem fára + olyan 15-et brikettre, mert még márciusban is voltak hidegek.
ebben az évben találtam nagyon jó száraz fát (12-14%), mint kiderült aranyáron, 17500-ért. ebből vettem 7m3-et, az 122 500, ebben az évben már novembertől fűtöttem. ebben az évben kiépült a másik fűtéskör, a fürdőszoba + wc + előszoba, tehát a házat már jobban fűtöttük. a fa most fogyott el véglegesen, tehát február és március egy része brikettel lesz lefedve.
ezekkel a fákkal eddig max 70 fokot értem el.
most sajnos rájöttem, hogy ennél a fánál a brikett is jobb lett volna. naponta kb. két 10 kg-os csomag brikettet rakok bele két rakással (csak félig rakom), sokkal nagyobb a fűtőértéke, a puffer felmegy most 80-ra is, és sokkal tovább tart. 4 hónapra lett volna 132 000 Ft 550ft/10 kg brikettáron számolva, és kapok cserébe jobb fűtőértéket, kevesebb hamut, kényelmesebb pakolást.
summa szummárum, a legdrágább dolog rakott m3 fát vásárolni.
tehát faelgázosoknak vagy erdészetről erdei m3 beszerzés, vagy olcsó brikett, ami anyagilag működhet. ezzel nem mondok újat, de nekem ez most lett húsba (pénztárcába) vágó kemény tény.
nyilván az elsőt kell megcélozni hosszú távon, kivéve ha nem tud az ember brikettet esetleg előállítani...
az elsőhöz viszont logisztika és szabadidő kell. kamiontól a házig való elszállítás, felvágás. akinek nincs meg hozzá az eszközparkja, szabadideje, annak ez nem annyira triviális. megszervezni egy kamiontól teherautóval a hegytetőre fuvart, lepakolni, feldarabolni egyelőre nem fér az időmbe, lévén olyan a munkám, hogy reggeltől éjjelig dolgozok és a hétvégéim is csak nagyon kis százalékban szabadok, akkor meg inkább a családdal vagyok, mint fát vágok.
egyre inkább egy kínai brikettálógép konténeres beszerzése, kedvező árú fűrészpor beszerzése jár a fejemben.
Valakit esetleg érdekel házi villanykazán? Bekötve.
5kW jelen házamat (170nm temperálni képes éjjszaka 35 fokos előremenőt tud. kiegészítő fűtésként is remek gyári Drazice termo fejek vannak benne 2x 2,5 kW termosztátos. Egyik vezeték tábra másik kilógó szivattyúra (azt is kapcsolja)
Mult héten már eldöntöttem hogy az idén veszek egy elgázosító kazánt , most viszont azt szeretném kérdezni hogy az
elgázosító kazánoknak magasabb kéményre van e szükségük mint a vegyes kazánoknak , kérdezem ezt azért mert ezeknél a
kazánoknál nem igazán találok erre vonatkozo adatokat , persze tudom hogy itt más az égés.
Amugy , pontosabban az érdekel hogy a mostani kéményem - ami 7m magas( tégla) és 3ox3o a belseje elég magas e , mert ezen nem nagyon szeretnék módositani.
minap addig nézegettem a lemezbe a tisztító ajtón, hogy milyen szépen felér a láng a kéményig és az ott lévő gázok az ajtón kapott +levegőtől elégnek, hogy csak dobtam a sámlival egy hátast amikor kifelé is pukkant egyet ....
Valakit esetleg érdekel házi villanykazán? Bekötve.
5kW jelen házamat (170nm temperálni képes éjjszaka 35 fokos előremenőt tud. kiegészítő fűtésként is remek gyári Drazice termo fejek vannak benne 2x 2,5 kW termosztátos. Egyik vezeték tábra másik kilógó szivattyúra (azt is kapcsolja)
A termosztatikus keverőszelep termoeleme gumiszigeteléssel van ellátva, amely jobb tömítettséget biztosít, megakadályozva a mikrocirkulációt a kazán töltetének leégését követően. Mikrocirkuláció esetén hőveszteség lép fel, mivel a kéményen keresztül a rendszer folyamatosan hőt veszt.
...
Installálás során a by-pass ágba kiegyenlítőszelep beépítése szükséges a rendszer pontos hidraulikus beszabályozásához. A TSV3B és TSV5B termosztatikus szelep esetén nincs szükség kiegyenlítőszelepre, mivel a kiegyenlítés a szeleptestben található by-pass szeleppel megtörténik. A visszatérőági hőmérséklet nominális hőmérséklet vagy a fölötti értéke esetén a by-pass ág teljesen lezárásra kerül, így a kazán hőmérséklete nem emelkedik, így a kazán maximális teljesítménnyel üzemelhet.
Működési leírás és a szelep kiegyensúlyozása A szeleptestben helyezkedik el a termoelem, amely lezárja az „A” ágat (fűtési oldal visszatérő), amennyiben az „AB” ágon a kazánba visszatérő víz hőmérséklete a nominális hőmérséklet alatt van. Amint a nominális hőmérsékletet eléri a fűtővíz hőmérséklete, a termoelem lassan nyitni kezdi az „A” ágat és a „B” ágon érkező melegvízzel összekeveri úgy, hogy az „AB” ágon a nominális hőmérsékletet biztosítsa. A „B” ág folyamatosan nyitva marad. Mivel a „B” ág nyitott állapotban van, ezért a teljes rendszer hidraulikus paraméterének függvényében előfordulhat, hogy magas hőmérséklet esetén több melegvíz kerül a „B” ágon bekeverésre, mint amennyi a nominális hőmérséklet eléréséhez szükséges lenne az „AB” ágon. Az adott rendszerben az optimális átfolyás beállításához egy kiegyenlítőszelepet kell a „B” ág elé installálni (pl. golyóscsap). A beépítésre kerülő szelep mérete nem haladhatja meg az „AB” ágon szerelt cső méretét. A kiegyenlítőszelep beállítása:
1. begyújtást követően, amikor a kazán hőmérséklete a nominális hőmérséklet alatt van és az „A” ág zárt állapotú, a minimális átfolyás értékének a kazán gyártója által megadott értéknek kell lennie (általában 15-30 °C hőmérsékletesés). 2. amennyiben az „A“ ág előtt a hőmérséklet magasabb a nominális hőmérsékletnél, úgy az „AB“ ágon a hőmérsékletnek 2-5 °C-al magasabbnak kell lennie, mint az „A“ ágon. A beállítást követően a szabályozószelep működtetőkarját javasolt eltávolítani, megakadályozandó a véletlen elzárást vagy elállítást.
Én tuti nem vennék 511-est megint, eleve, hogy nem tudja teljesen lezárni a beömlő nyílásokat, meg bypass ágba beszabályzó kell, hátrány. Persze, gyártó azt írja, nem kell a bypassba beszabályzó, hát nekem kellett... Regulus lezár, auto bypass is van benne, ja és óccóbb is.
Ha 100kWh körüli kazánokról van szó inkább az ESB VTC 511-et javaslom 5/4”:14Kvs értékkel. Ez 10°os emelkedésre teljesen kinyit, a 60° os patronnal 100kWh felett is megfelel a 70°os 100kWh ig.
