Keresés

Részletes keresés

Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 8

 

Kapcsolódó anyag:

 

 

"EURÓPA TANÁCS
MINISZTERI BIZOTTSÁG

(99)50 HATÁROZAT

 

AZ EURÓPA TANÁCS EMBERI JOGI BOZTOSÁRÓL

(elfogadva a Miniszteri Bizottság 104. budapesti ülésén 1999. május 7-én)

 

 

A Miniszteri Bizottság

 

Tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja a tagjai egyre szorosabb együttműködésének megvalósítása és hogy ennek megvalósításához vezető egyik eszköz az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme és fejlesztése;

Figyelembe véve az Európa Tanács tagországai állam- és kormányfőinek a Második Csúcstalálkozón (Strasbourg, 1997. október 10-11.) hozott döntéseit;

Tekintettel arra is, hogy az Európa tanács 50. évfordulója alkalmat szolgáltatott a létrehozása óta felvállalt munka megerősítésére,

Döntést hoz az Emberi Jogi Biztos (,,Biztos") állás létrehozásáról, az alábbi megbízatással

 

1. cikkely

 

1. A Biztos nem jogi hatóság, feladata az emberi jogokra való nevelés és a közvélemény azokra való figyelmének felkeltése, úgy ahogy ez az Európa Tanács egyezményeiből és azok tiszteletben tartásából következik.

2. A Biztos tiszteletben tartja az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény vagy az Európa Tanács más egyezményei által létrehozott emberi jogi ellenőrző intézményeit más funkciót tölt be, mint ez utóbbiak. A Biztos nem kezel egyéni panaszokat.

 

2. Cikkely

 

A Biztos függetlenül és részrehajlás nélkül működik.

 

3. Cikkely

 

A Biztos:

 

a. elősegíti az emberi jogokra való nevelés és a közvélemény azokra való figyelmének felkeltését;

 

b. hozzájárul a tagállamokban az emberi jogok teljes mértékű élvezetének és tényleges tiszteletben tartásának elősegítéséhez;

 

c. az emberi jogok védelmét és az emberi jogok megsértését illetően tanácsot és mindennemű információt szolgáltat. A nagyközönséggel való kapcsolataiban a Biztos, lehetőség szerint együttműködik a tagállamok ,,emberi jogi" intézményeivel, és felhasználja azokat. Ott, ahol ilyen intézmények nem léteznek, támogatja azok létrehozását;

 

d. elősegíti az állami ombudsmanok, vagy hasonló jellegű intézmények tevékenységét, ha ilyenek léteznek;

 

e. felismeri a tagállamokban az az Európa Tanács egyezményeiből következő emberi jogok tiszteletben tartását illető esetleges jogi és gyakorlati hiányosságokat, elősegíti, hogy a tagállamok ezeket a normákat ténylegesen megvalósítsák és beleegyezésükkel segíti azokat az ezen hiányosságok kiküszöbölésére irányuló erőfeszítéseiben;

 

f. amikor ezt időszerűnek tartja jelentést készít a Miniszteri Bizottságnak, vagy a Parlamenti Közgyűlésnek és a Miniszteri Bizottságnak minden egyedi kérdésről;

 

g. az általa megfelelőnek ítélt módon válaszol a Miniszteri Bizottság vagy a Parlamenti Közgyűlés által felvetett kérdésre, amennyiben ez utóbbiak az emberi jogok terén az Európa Tanács követelményeinek tiszteletben tartatására irányuló feladatuk teljesítése értelmében járnak el;

 

h. éves jelentést terjeszt a Miniszteri Bizottság és a Parlamenti Közgyűlés elé;

 

i. együttműködik az emberi jogok védelmére és fejlesztésére létrehozott más nemzetközi intézményekkel, elkerülve a tevékenységek felesleges megkettőzését.

 

4. Cikkely

 

A Biztos figyelembe veszi az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és Parlamenti Közgyűlése által a Biztos tevékenységét illetően kifejezett álláspontjait

 

5. Cikkely

 

1. A Biztos funkciója figyelembe vételével felléphet minden megalapozott információ esetén. Ideértve nevezetesen azokat az információkat, amelyeket a kormányok, a nemzetgyűlések, az állami ombudsmanok vagy más hasonló jellegű intézmények, egyének, vagy szervezetek juttatnak el hozzá.

2. A Biztos funkciójának betöltéséhez szükséges információk begyűjtése nem eredményezheti semmilyen a tagországok által adandó jelentés általános rendszerét.

 

6. Cikkely

 

1. A tagállamok megkönnyítik a Biztos funkciói független és hatékony gyakorlását. Különösen megkönnyítik a Biztos kapcsolatfelvételét küldetése keretében, ideértve hivatalos útjait és időben megadják az általa kért információkat.

2. A Biztos funkciói gyakorlása alatt élvezi az Európa Tanács Alapszabálya 40. cikkelyében és az ezen cikkely jogán kötött egyezményekben rögzített kiváltságokat és mentességeket.

 

7. Cikkely

 

A Biztos közvetlenül kapcsolatba léphet az Európa Tanács tagállamainak kormányaival.

 

8. Cikkely

 

1. A Biztos tehet ajánlásokat, véleményeket, jelentéseket.

2. A Miniszteri Bizottság engedélyezheti a hozzá intézett ajánlások, vélemények vagy jelentések nyilvánosságra hozatalát.

 

9. Cikkely

 

1. A Biztost a Parlamenti Közgyűlés választja, a leadott szavazatok egyszerű többségével egy a Miniszteri Bizottság által készített három jelöltet tartalmazó lista alapján.

2. A tagországok ajánlhatnak jelöltet a Főtitkárhoz intézett levélben. A jelöltnek az Európa Tanács egy tagállama állampolgárának kell lennie.

 

10. Cikkely

 

A jelöltnek eminens, feddhetetlen erkölcsű európai személyiségnek kell lennie, aki az emberi jogok terén elismert szaktudással rendelkezik, az Európa Tanács értékeihez köztudottan ragaszkodik és kellő személyes tekintélye van ahhoz, hogy a Biztos feladatát ellássa. Megbízatása ideje alatt a Biztos nem gyakorolhat

semmilyen olyan tevékenységet, amely összeférhetetlen a teljes munkaidőt igénylő tevékenység követelte diszponibilitással.

 

11. Cikkely

 

A Biztost hat éves, meg nem újítható időtartamra választják meg.

 

12. Cikkely

 

1. Az Európa Tanács Titkárságán belül létrehozzák az Emberi Jogi Biztos Hivatalát.

2. A Biztos és Hivatala működésének költségeit az Európa Tanács viseli."

 

 

Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 7

 

Alábbiak kiegészítéseként csatolom a hivatkozást: 1989. évi XVII. törvény a népszavazásról és a népi kezdeményezésről.

 

 

Előzmény: Mijo (6)
Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 6

 

Nézzük témaköröm létjogosultságának leglényegesebb elemeit, azokat a fő szempontokat, melyek tényleges alapot nyújtanak számomra arra, hogy véghezvigyem, illetve akiknek hasonképpen szívügyük, azokkal együtt véghezvigyük nagyszerű és tiszta népem elismertetését.

 

Ezek a törvény IX. Fejezetében, Záró rendelkezések címszó alatt találhatók:

 

"61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minôsülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

 

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyûlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésrôl szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

 

 

Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 5

 

"VII. Fejezet, Nyevhasználat

 

52. § (1) Az Országgyûlésben a kisebbséghez tartozó képviselô az anyanyelvét is használhatja."

 

Ez nagyon jó! Csak hát ugye morbid! Így is gyakran olyan az Országgyűlés, mint egy

sokadrangú cirkusz, hát még ha a képviselők élnének is ezzel a jogukkal.

Mint ahogy, általános megrökönyödést keltve volt is rá példa, valamelyik dunántúli sváb származású képviselő esetében.

Csakhogy ez ugye, az államilag elismert kisebbségek anyanyelvére vonatkozik.

 

Ergo, ha például a Márfai Péter az ősök iránti tiszteletből bunyevácul szólalna meg, vagy valamelyik képviselőtársa netán héberül, akkor ez gondot jelentene, lévén ahogy a bunyevácok, úgy a zsidók sem szerepelnek az ominózus 13 kisebbség között!

 

 

Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 4

 

Közbevetőleg visszakanyarodok egy pillanatra ide.

 

Idézek:

 

"20. § (1) A kisebbségeknek – külön törvényben meghatározott módon – joguk van az országgyûlési képviseletre."

 

Nézzünk csak, a törvény érvénybe lépésének dátumára: 1993!!!

 

Igen, 1993 óta, tehát teljes 12 éve nincs biztosítva a magyarországi kisebbségek számára országgyűlési képviselet!

Úgy tudom erre is kezd felfigyelni az EU, az ilyen anomáliákra érzékeny vonala.

 

 

Előzmény: Mijo (1)
Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 3

 

Nem kellett sokat morfondírozni alábbiakon, hiszen ugyanennek a paragrafusnak a folytatása éppen arról szól, ami felett dilemmáztam..

 

"4. §. (2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerzôdések révén is törekszik."

 

Határozott meggyőződésem, hogy a Magyar Köztársaság nem lép fel az előbb már ecsetelt asszimilációs törekvések ellen.

Ennélfogva kezd egyre inkább az a gondolat kialakulni bennem, hogy az Európai Bizottság ezzel a kérdéskörrel lehet, hogy igencsak illetékes lenne foglalkozni. Utánanézek a dolognak.

 

 

Előzmény: Mijo (2)
Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 2

 

Alábbiakat kiegészítve:

 

"4. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, amely:

 

– a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását célozza vagy ezt eredményezi"

 

Hát igen, a magyar törvény a magyar állam ilyen törekvését tilalmazza, de az, hogy egy szomszédos állam ilyen törekvését megtűri, mitöbb asszisztálásával támogatja, az úgy tűnik nem minősül törvénysértőnek :(.

Vagy talán, ha jobban megvakarnánk a kérdést, az EU-ban mégis annak minősülne?

 

 

Előzmény: Mijo (1)
Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 1

 

Mit is mond ki pontosan a törvény?

 

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

 

"I. Fejezet Alapvető rendelkezések

1. § (2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerû kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétôl saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megôrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul."

 

Kommentárom:

 

A bunyevác nép teljességgel megfelel a támasztott követelményeknek.

"Összetartozás-tudat"!

Hát igen! Ha valakiket, akkor ezt a népet igyekeznek szétszakítani, összetartozás-tudatukat gyengíteni.

Én mégis amondó vagyok, velem egyetemben számtalan olyan bunyevác él ebben az országban, kiket nem szédít meg az állam által adományozott alamizsna, amit az elismert kisebbségek számára juttat működési támogatásként, és emiatt képes alávetni magát egy horvátosítási folyamatnak. Azok a bunyevácok, kik ellenszegülnek az asszimilációs politikának, kénytelenek szerb kisebbségi égisz alatt felszínen tartani magukat, lévén a szerb állam viselkedését nem jellemzi "belakmározási" szándék a határain kívül élő kisebbségek vonatkozásában. Nem így Horvátország, mely már a látszatra sem ad, minek is, hiszen a magyar államtól népbekebelezési szándékához mindig is támogatást kapott, az éppen regnáló rendszertől.

 

Evidens módon eltökélt célom, a bunyevác nép nemzetiségi elismertetése, hiszen annak megtörténtekor, ugyanúgy rendelkezésre áll számára kisebbségi önkormányzatokat alapítani, mely országos székhelye nevezetesen egyáltalán nem fontos, hogy Budapesten legyen, hanem mondjuk éppen itt Baján, ahogy például a románok tették Gyula várost kiválasztra e célra.

 

 

Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 0

 

Itt szólítom meg azokat a Magyarországon élő bunyevácokat, kik identitástudatuk megerősítéseként élni kívánnak törvényadta igényükkel, miszerint a ma elismert 13 magyarországi nemzetiség mellé sorolják be a bunyevác nemzetiséget is.

 

A kezdeményezés technikai, egyéb bonyolítási mozzanatait folyamatosan teszem itt közzé, kérve az érintetteket, lehetőségeikhez mérten mind nagyobb körben adják tovább e hírt, akár kinyomtatott és esetleg sokszorosított formában is.

Természetesen legkézenfekvőbb publikálás, az elekrtonikus levelezés által nyújtott lehetőség lesz.

 

Muity Mijo

 

 

Mijo Creative Commons License 2005.10.25 0 0 topiknyitó

 

Nemzetiségi elismerést a bunyevác népnek!

 

Élve állampolgári jogaimmal, a vonatkozó törvények alapján ezzel a topickal indítom el, a Magyarországon élő bunyevác nép nemzetiségkénti elismertetését a Magyar Parlamentben.

Ehhez legkevesebb 100 éves magyar történelmi múlt szükségeltetik, továbbá magyar állampolgárok részéről 1000 hiteles aláírással jegyzett támogatás, az alulról induló népi kezdeményezés megerősítésére.

 

Muity Mijo, Magyarország, Baja

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!