>a varrógép egy csodálatos masina, mind külleme, mind belbecse okán ... :)
Nekem mondod?? :-)
Nekünk ( Budapesten, anno... ) volt egy eredeti, Singer jelzetű.
(Szerettem vele játszani, egyszer átment a tű a jobb kezem mutatóujján, a körmömbe és alul jött ki. Nem estem pánikba, "Nagymama!"
Ő sem, a kereket forgatva simán kihúzta a tűt az ujjamból. Aztán, leukoplaszt híján, varrt egy gyűszűszerű ruhadarabot, azt felhúzta az ujjamra és két napig hordanom kellett. Az iskolában némi tekintélyt szereztem vele. Azóta tisztelem a varrógépeket.)
Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum (Textilmúzeum)
"A varrás éve című programsorozat keretében Tóth György magángyűjteményét nagyszabású kiállításokon mutatjuk be. Kiállítótermeinkben, most először egy időben az ő gyűjteményéből két időszaki kiállítás látható." (2008) http://www.museum.hu/museum/temporary_hu.php?IDT=7585&ID=85
hogy ma mi van, azt nem tudom, de nagyon jó volt a kérdés (a varrógép egy csodálatos masina, mind külleme, mind belbecse okán ... :))
Ááá, úgy látom, nem ismeritek ti a "lomizók" természetét. Ezeket a lomhalmokat őrzik.
Pár napja levittem a házunk előtti halomba egy eltört forgószéket. Ahogy teszem le, messziről rám kiabáltak: "Azt ne vigye el!" Csak azt látta, hogy fogom...
(Budapesten, anno, Üllői út: a járda szélén egy halom cucc. A járókelők megálltak, nézegették, volt aki válogatott is. A házból egy nő rohant ki, vörös fejjel: "Nem lomeltakarítás! Költözködés!!" Ez már kínos.)
Beszélgettünk itt nemrég régi tárgyakról. Ma, nemrég, hazafelé tartva az egyik lomhalomban a Kosztolányin megláttam egy Csepel márkájú, öntöttvas vázú varrógépet... :-)
Az a része talán meglátás, de az, hogy ilyen képeket (a hétköznapi Budapestről) eddig nem láthattunk, elég komoly böszmeség. Talán inkább csak fogalmazási hiba, nem hinném, hogy így gondolta.
Én a hetvenes években kezdtem mászkálni Budapest utcáin, és nem vettem észre, hogy nagyon komor lenne a hangulat. De talán csak nem tűnt fel, mert abban éltem. :-)
Olyan képet kapunk Budapestről, amit máskülönben soha nem látunk: a hétköznapi Budapestet, komor arcokkal, azzal a hangulattal, ami valójában tapasztalható volt az utcákon.
Azért ez ritka nagy csacsiság!
Jó a képanyag, jó a honlap, miért kell ilyen elvadult dolgokat írni?
Makacs lettem. Keresek egy képet (ha egyáltalán készült ilyen...) a Szabadság híd déli gyalogjárdájánál láttam cirka 50+ évvel ezelőtt. Nagyapámmal gyakran sétáltunk el a Műegyetem előtt, ahol megbámulhattam a gázlámpagyújtó ügyködését, és utána mindig átsétáltunk a hídon. Egyik oldalon oda, a másikon vissza Budára. Ő mutatta, hogy az egyik vaselemre acéltáblát helyeztek el (szegecseltek fel) a következő szöveggel: Jobbra tarts, balra előzz! Na, erről, ha valaki csinált/látott/kapott képet... és néhány sör ellenében megosztaná velem, igen hálás lennék.
A 2. képen lárható két ház ma is áll a Karinthy Frigyes út és a Vak Bottyán utca sarkán.
Ezek közül a bal oldaliban, a 22. számúban lakott a Karinthy család. (Meg a 2.-ben is.) Persze akkor még Verpeléti útnak hívták. Bár később Karinthy Ferenc elgondolkodott rajta, hogy milyen lenne a Karinthy Frigyes úton lakni, de inkább maradt a Ménesi úton élete végéig.
Úgy gondolom, hogy a képek a Lágymányoson, a hajdani BEAC pályán készültek, kb. 100 évvel ezelött. Ez a pálya a mai Allee helyén volt, a Bercsányi utca és az Október 23. út sarkán. A 2. képen lárható két ház ma is áll a Karinthy Frigyes út és a Vak Bottyán utca sarkán. A 3. képen a hatalmas épület az egykori Dohánygyár ma is álló épülete .
>a József körút elején nőtt egy új arab közért, be is fogok nézni ide valami csemegéért
A Karinthyn anno (persze Budapesten :-) ) nyitott egy. Előtte elsétálva az illat hasonlítatlan, ahogy látom, jó a választéka is. Egyszer előtte a járdán réz edényeket kalapáltak :-)