lábazat festék az elméletileg fal felületre való. nem védi megfelelően a fát.. rálehet kenni 1-2 évig biztos rajta marad de utánna elkezd lepattogni és brutál csunya lesz.. és utánna már nemtudsz rákenni higítós (zománc , olaj lazur vagy lakk) festéket.
hallottam már aki belül lenolajozza.. de én nekem nem szimpi hogy ilyen erős szag van a kaptárban... ja és az alját kivülről se kend semmivel max lenolaj.. viszont amire figyelj hogy ha a kaptár alja nem lejt a röpnyilás felé akkor eggy enyhe 1-2 cm es lejtést adj előre a kaptárnak.. mert úgy sokkal nehezzebbben rohad a kaptár alja...
kkkm:) köszönöm kérdésed szobafestő-mázoló stb stb lennék:) szal ha már szép faszínű én tuti csak le lenolajaznám maid 1-2 nap (száradási idő) és akkor lakkot neki jó higan szinte viz sűrűségűre hígítani.. és úgy 2-3 szor.. kb örökös lesssz.. trinát csónaklakkot ajánlanám!
Olvasom a kaptárgyártók oldalait, és szinte kivétel nélkül olyan kaptárak kaphatók, amik nincsnek lefestve pl. szürkére. Ezek a faszínű kaptárak egyáltalán nincsenek lekezelve semmivel? Festett új kaptárakat nem lehet kapni?
Ritkán van olyan, hogy csak cukron teleljenek a méhek. Csak olyankor ha rendkívül aszályos, és hordástalan a nyár vége, ősz eleje. Ráadásul ha még a napraforgó is csak korai volt, és nem volt augusztusi, (esetleg szeptemberi) virágzású.
nekem ezzel csak 1 problémám lenne.. mint tudjuk a cukorban csak szénhidrát van... de minden más hiányzik belőle ami kell a méheknek.. valójában nemtudom mivel rosszabbak a méhek ha csak cukron telelnek sosem próbáltam..
Azért, nem mindegy hogy az ország melyik szegletében méhészkedünk. Így mások az optimális lehetőségeink. Nekem egy szolidágóra vándorlás, pusztán logisztikai költsége is már olyan mértékű volna, hogy azon még teljes hordástalan aszályos nyár végén is, 3 x betelelhetném a méheket, cukor feletetésével.
Lövésem sincs, miről szedtek nálunk napraforgó után, de hogy nem azzal telelnek be, az biztos :) Kósza aranyvessző, némi cukor, az időjárás miatt későn levágott lucerna... szőlő... ki tudja... de volt és van is elegendő mézük, ha jól látom. Remélem...
szerintem a megoldás kulcsa a szolidágóra vándorlás..:) nállunk a napraforgó után még jön 1 kis vegyesméz ha megfelelő az idő.. maid közel annyit hoz még a szolidágó is mint a napraforgó.. persze ez is időjárás függvénye idén iígy volt.
Úgy tudom, a téli eleséget - már ha cukorszirupként adják be - jórészt augusztus végén, legkésőbb szeptember elején kell beadni, hogy ne kopjanak a téli méhek. Van olyan napraforgó, ami ilyentájt virágzik? Vagy a "rendes" méznél nem számít a kopással járó meló? Nálunk mind július-augusztus fordulóján adta a nektárt.
Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, ezért ebben a témában idén nem fogok többet írni magamtól, ígérem :)
Csak valamit nem értek.
Nem tudom, melyik kaptártípusnál mennyi a telelő élelem, én csak annyit olvastam, "a rakodónál a korábbiakhoz képest több kell, és a méhészek nem tudták elképzelni sem, hogy 25-30 kiló méz kell a teleléshez", vagy valami ilyesmi maradt meg az emlékezetemben. Ebből kiindulva, a fekvőkben nem kell ennyi, és szintén csak úgy rémlik, hogy 15-20 kiló elegendő abba is.
Ha az ember augusztus elején kipörget mondjuk 10 kiló napraforgót kaptáranként, és onnantól kezdve nem etet, mert "nem kell, meghagyom a keretekben maradt szotyit nekik télire", akkor mégis, mekkora mennyiséget gyűjtöttek a méhek, hogy még ennyi marad? Ezek szerint 15-20-30 kiló mézet benne hagynak minden családnál?! Több száz kiló mézet egy rendesebb állományt alapul véve? Mindenki, aki napraforgón teleltet? Amikor a cukor 180-200 Ft, a virágméz meg a többi meg jobb áron eladható? Ezt nem tudom elképzelni.
Vagy akkor az augusztusi pörgetés után mégsem színtiszta napraforgón telelnek a méhek, hanem amit még a keretekben maradt szotyira rágyűjtenek szeptemberig + az etetés, és akkor máris igaz lenne, amit Vicze írt, hogy mégis csak "napraforgóval vegyes virágméz" volna az, amit elraktároznak?
Az állománynál élelem felmérést szoktam végezni, augusztus 20 előtt. Így ahol elegendő a méz, azokat nem etetjük. Később még az etett csoport is szelektálódik, az alacsonyabb készlettel rendelkezőket tovább etetjük.
Soha nem észleltem negatív különbséget, a napraforgón telelő családoknál. Sőt a Nosema cerenae pusztításának évében, kizárólag ezen családok közül voltak a túlélők. Nem a napraforgó gyógyhatásának köszönhetően. Ezek a családok eleve jobbak voltak, a pergetés után begyüjtötték a télire valót is. Így, etetéssel sem kellett őket koptatni.
Egyébként 3-4 évben, a teljes állomány napraforgón telelt 100%-os eredménnyel. Sokkal veszélyesebb, a késői etetés.
Akkor ez olyan, mintha azt mondaná Vicze Ernő, hogy "hát kinek hiszel, nekem, vagy a saját szemednek?" :)
Próbaképp beütöttem a keresőbe a címszavakat, sok találat nem volt, de kettőt idéznék.
"Itt egy kiegészítő etetésről, vagy ráetetésről írtam, aki szeptember végén kezdi feletetni a méhcsaládokat, óriásit vét. Megdolgoztatja a telelésre szánt fiatal méheket, amelynek később látja a kárát. Néhány kilót ráetetni a hónap végén semmi gondot nem okozhat. Ez a biztonságos telelés záloga. Sokan a napraforgóból is jócskán bennhagytak a fészeklépekben. Mindig nagy vitát okoz, hogy jó e a napraforgóméz telelésre? Jó! Azért bátorkodom ilyen határozottan ezt kijelenteni, mert évtizedek óta teleltetek napraforgómézen, de a virágzás után serkentek, és cukoroldattal egészítem ki a mézkészletet. Mire a szotyimézhez érnek a méhek, már márciust írunk."
/Emlékeztető – szeptemberMéhészet (2012/9. szám)Nagyernyei Attila cikke/
"A szotyi már mindenhol elvirágzott, nálunk bevett szokás, hogy el kell venni a napraforgómézet. Minden fiasítás mentes mézeskeretet elveszünk, amin jelentősebb fedett méz van. (kb 1 tenyérnyi fedett méz van a kereten). A fészek mellett lehet hagyni jobbról-balról 1-1 jó virágporos keretet. A méz kivételére azért van szükség, hogy legyen helye az anyának fiasítani, és a beetetésre kerülő téli élelmet úgy raktározza be, ahogyan neki tetszik
Ha kipergettünk, azonnal jöhet az etetés."
/Szöszi Attila blogja, bocs/
Ezek egyike sem azt írja, hogy kizárólag napraforgón teleltet, hiszen van néhány kiló cukor is ráküldve, amivel - meg a napraforgó utáni miegyébbel - elég eleséget kapnak szinte tavaszig. Legalábbis az első idézet nekem ugyanazt mondja, mint Vicze.
Ettől függetlenül, elhiszem neked, hogy te csak azzal teleltetsz, de ha én, mint kezdő és laikus csak a "szakirodalomra" támaszkodva állnék neki, valószínűleg nem merném megkockáztatni :) Persze az is igaz, hogy a méhek nem olvasnak szakirodalmat :)
Ez az állítás, egy régebbi álláspontot képvisel. A 70-es években volt ez kérdéses. Azóta már szerintem a "hivatalos" álláspont is más. Olvastam erről már szakcikkeket is. Amelyekben már tudományosan is cáfolják, hogy a napraforgóméz alkalmatlan lenne telellésre. Sajnos a forrást, már nem tudom megnevezni. Csak érdekességként, régebben még emberi fogyasztás szempontjából sem állt túl előkelő helyen :-)
Saját tapasztalatom is azt mutatja hogy minden gond nélkül telelnek napraforgómézen. Vidékünkön, főleg aszályos években, a napraforgón kívül nem igazán akad más. Főleg olyan mennyiségben, hogy azon ráadásul még ki is teleljenek. Több ismerős méhész is teleltet napraforgómézen, azon csodálkozom hogy ez a tévhit még ma is felbukkan.
Nem ellentmondásként idézek, csak kérdem, hogy akkor ez a szerző mire gondolhatott?
"A tiszta napraforgóméz telelésre nem alkalmas, rendkívül gyorsan kristályosodik, és a kristálya igen kemény.
Az a vélemény, hogy a napraforgóméz telelésre alkalmas, szerintem téves. Akiknek jók a tapasztalatai, azok ugyanis nem tiszta napraforgómézen teleltethettek, hanem napraforgós vegyesmézen, avagy vegyesmézes napraforgómézen. A telelésre alkalmas vegyesméz aránya döntötte el, hogy a telelőméz alkalmas volt-e a telelésre. Ettől elpusztultak-e, vagy csak legyengültek a méhcsaládok.
A tapasztalatokat igen erősen befolyásolhatta a napraforgó virágzása után bevitt méz is, mert a legutolsóként behordott és általában már le sem pecsételt mézen telelnek a tél elején, közepén a méhek.
Előfordulhatott tehát olyan napraforgómézen való teleltetés is, hogy az igazi teleltetés a később behordott vegyesmézen történt, és csak a tél végén, kora tavasszal értek a méhek a napraforgóhoz, amikor már lényegesen kisebb kárt okozott, esetleg semmit.
Ugyancsak erős mértékben befolyásolhatta a tapasztalatokat a tél, annak szigora, hossza is. A tél folyamán kirepülhettek-e a méhek, legalább egyszer, vagy jobb esetben többször is tisztulásra. Az utóbbi döntő ebben a tekintetben."
/Dr. Vicze Ernő: Az alacsonykeretes rakodókaptár, 1998./
A napraforgómézen tökéletesen telelnek a méhek, ez kb 30 évvel ezelőtt volt kérdéses a méhészek között. Semmi gond nem származik belőle, ha telelésre bent marad a kaptárban.
Sőt nem "koptatod" a méheket az etetéssel.
Bár most egy kiló cukor, 180 Ft volt, a vegyesméz nagybani ára 900 Ft :-)
De azért már ne pergessétek ki, a telelő mézet :-)
De gondolom, ez inkább akkor számít, ha kizárólag szőlőcukros eleséget tárolnak be, például nem pörgetik ki tőlük a lehető legtöbb napraforgót, utána nem kapnak répacukros etetést (vagy nem olyan környéken vannak, ahonnan tudnak gyűjteni gyümölcscukros nektárt), ÉS még találnak nagy mennyiségű szőlőt is, mert ha így lenne, akkor szinte csak gyorsan kristályosodó eleséggel kellene áttelelniük, ami elég macerás lehet.
Mondjuk én nem vagyok egy gyakorlott méhész, enyhén szólva :)
Vannak növények, amelyek nektárjában több a szőlőcukor és kevesebb a gyümölcscukor, más növények esetében ez éppen fordítva van. Az első csoportba tartozó növények méze erősen kristályosodó hajlamú, ilyenek a keresztes virágú növények (pl. repce, mustár, repcsényretek), a fészkes virágú növények (pl. napraforgó) valamint a legtöbb gyümölcsfa faj. A nektárjukban több gyümölcscukrot tartalmazó növények - amelyek méze nehezen vagy szinte nem is kristályosodik - a pillangós virágúak (pl. akác, herefélék, bükkönyök, lucerna), az érdes levelűek és a burgonyafélék. A glükóz (szőlőcukor) a kristályosodást elősegíti, míg a fruktóz (gyümölcscukor) gátolja a kristályosodást. Ennek alapján egy adott méz kristályosodási hajlamát e két cukor arányának vizsgálatával lehet meghatározni. A mézekben - kevés kivétellel - a fruktóz van túlsúlyban. Ha e két cukor aránya közel 1:1 arányban van jelen, akkor a méz erősen kristályosodik, ha ez az arány 1:1,2 a fruktóz javára, akkor már gyengül a kristályosodási hajlam, de még viszonylag erős. A glükóz-fruktóz aránynak 1:1,3 felett kell lennie ahhoz, hogy a méz hosszabb ideig folyékony maradjon. Az akácmézek esetében ez az arány 1:1,4-1,7 között van, emiatt ezek a mézek nagyon nehezen kristályosodnak. A repce- és gyümölcsmézek esetében ez az arány 1:1,02-1,16 között van, emiatt ezek a mézek kb. 1 hónap alatt teljesen kikristályosodnak.
