Ne csinálj most vele semmit. Ásd be a földbe a 'konténereket' és tavasszal ültesd ki őket. Az Althant ne metszd, a Serminát is csak tavasszal.
Én új koronát nevelnék a Serminára az alsó nagy hajtásból. Amennyire lehet, most oda kötözném, húznám ezt a hajtást a törzs felső csonkjához. Tavasszal tőből levágnám a másik (felső) nagy hajtást és várnám, hogy a vezérnek meghagyott erősödjön. Vissza is csípném, hogy elágazzon. A többit 2-3 évig mindig visszacsipkedném (pincírozás), hogy ne nőjön, aztán mikor a vezér már vastagabb (legalább kétszeres), akkor tőből levágnám. Esetleg, ha az a rész megnyugszik és nem nő, csak terem, akkor maradhat.
Van 1-1 Sermina és Althann ringlóm, késő tavasszal szabadgyökerűként vettem őket, de sajnos nem tudtam kiültetni a csemetéket a helyükre, ezért "átmentek" konténeres fákba...
Kérdésem az lenne, hogyan és mikor metsszem meg őket?
Elsősorban szerintem a Sermina az "érdekes", nagyon nagy a különbség a 2-2 ág között... Az Althann szinte egész időszak alatt meg sem moccant, olyan, mintha "bedurcizott" volna... (Mindkét fa törzsmagassága kb. 130 cm körül van.)
Mivel elég nagyok a konténerek, én még várnék a kiültetésükkel (meddig?), hátha még jobban elburjánzanak a gyökerek... (Vagy ez nem így van?)
Alibá, lenne egy kérdésem. Van egy öreg diófa, eddig nem igazán gondozták, hasonló a helyzet, az alsó ágak a földön, körbe 5-6m sugárban mindenfelé. Mikor lenne célszerű levágni őket?(olyan alkar vastagságú ágak kb.)
Én is bajban vagyok a saját ültetésű almám fajtáját illetően. Ültetéskor elkeveredett a cédula, azóta sem tudom, mi a neve. Talán most így érésben valaki be tudja azonosítani?
Mostanában vetted ezt az almát vagy úgy egy hónapja? Azért kérdem, mert nekem van egy nyári almám, de az kb egy hónapja letermett. Ha minden igaz, Ceglédi nyári piros névre hallgat. (Ha jól tudom, "nyári Starkingnak" is szokták nevezni.) Fehér, omlós, kásás húsú, de nem igazán tárolható. Frissen viszont kiváló, főleg mivel az egyik legkorábban érő fajta. Itt Csongrádban már július végétől szedhető. Ha gondolod tudok oltóvesszőt adni róla.
Hát ez a bajom nekem is... kár, hogy kicsi a kert, mert különben ültetnék pár nyári fajtát, aztán kiderülne melyik a jó. Most csak egy jonagoldnak van hely, az már terem második éve, szép gyümölcsöt ad, de nekem olyan semmilyen az íze. Alma oszt kész. De ez, amit ettem, ez frenetikus volt...
A piacon én még nem találkoztam olyan eladóval aki pontosan meg tudta volna mondani egy gyümölcs pontos nevét. Biztos van ilyen is de nékem nem volt szerencsém eddig.
Nem volt teljesen piros, hanem piros és zöld, kb fele-fele arányban és fehéres paraszemölcsö voltak rajta. Még a Summerredre gondoltam. Kéne beszerezzek termelőtől mindkettőből, mert ízről megismerem. Lehet ki kéne mennem a piacra, csak nincs időm sajnos.
:) Ugye azzal kezdtem, hogy "óvattal szólok, mert amatőr vagyok", hát lám beletenyereltem a témába. Amúgy a szomszédban van egy nagy diófa ami hozzánk hullatja a termésének és lombjának jelentős részét, meg gondolom a gyökerei is alánk nyúlnak. Nos nem veszek észre gyérülést alatta a területünkön a növényzetben.
Valószínűleg Ti pont nem vesztek gyümölcsöt boltba, de ha valaki véletlen be tudná azonosítani a pontos típusát annak az almának, amit a TE**O áruházakban "Nyári piros alma" néven árulnak, hogy pontosan melyik fajta lehet? Nagyon ízlik az aromája, ültetnék ilyen fát...de nem tudom beazonosítani.
Jól van, az almát most nem bántom, majd télen megmetszem eszerint. Lekötözni viszont nem hinném, hogy kell, mert sikerült metszéssel megfelelő szögben tartani az ágakat. Terem is már. Tavaly 1 szemet, idén már 12-őt (ha le nem potyog még belőle).
Akkor jó. Jövő hét végén levágom az ágakat. Nagyon gyorsan regenerálódik ez a diófa. Tavasszal valami megsértette a törzsét a föld közelében és elkezdett feketedni a kéreg és puha is volt. Kacorral kifaragtam az ép részekig, így majdnem a fél törzskeresztmetszetet érintő kéreghiány keletkezett, féltem is, hogy belepusztul a fa, de tegnap néztem, hogy már majdnem teljesen be is forrt a seb.
A szilvát meg eszerint a video szerint igyekszem zömmel kezelni, illetve az itt kapott utasítások alapján. A vízszintesre kötözés nem rossz ötlet, mert eléggé felfelé törők az ágai, lehet ezzel tudom serkenteni a terméshozásra. De virág volt rajta dögivel tavasszal, kötődtek is, de a pár szem kivételével az összes megpirosodott, sárgult 1,5-2 cm-es nagyságánál és le is hullottak. Lehet, hogy az időjárás bánt el velük. Kap még egy évet, hogy mi lesz belőle...
Eddig gyönyörű fű van a diófa alatt, igaz, még csak pár éves kis fáról van szó, nem nagyobb a lombkoronája 3 méternél. Remélem később is megmarad a fű, hülyén nézne ki a placc fű nélkül. Bár legfeljebb csinálok a fa köré egy kör alakú padot és előtte meg leszórom fahánccsal, vagy zúzott kővel... nem is rossz...
Amúgy a hátsó szomszédomnak van egy nagyon nagy diófája, ami félig átlóg hozzánk. Ki akarta vágni a szomszéd a fát, hogy ne legyen gondom belőle. Mondtam neki, hogy ne piszkálja, jól van az úgy, ami átesik hozzám dió azt megesszük, a levelet meg eltakarítom. Vetek alá minden évben zöldségeket, eddig még nem volt gondom vele.
Gyakorlati tapasztalatom az hogy a málna nagyon szereti a nedves talajt és ezért ősszel az összes diófa levelet a málna sorok közé hordjuk mulcsozásnak. Az eredmény igazán meglepő a termés minimum a duplájára nőt és a málna gubacsszúnyogot is elűzte.
A diófa levelében (gyökerében, mindenében) juglon van.
Idézek a Dióskönv-ből:
"A juglon gátolja a növények nagy részének csírázását, fejlődését. Életműködésükre már igen kis mennyiségben is mérgező hatással van. Hatásmechanizmusa abban áll, hogy a fehérjékhez, például a növekedési hormonokhoz is kapcsolódik, és azokat is gátolja. A csírázást, a légzést, a sejtosztódást, a víz és a tápanyagok felvételét.
A diófa leginkább a gyökereiből bocsát ki juglont. Gyökereinek juglonkibocsátó aktivitása a lombkorona szélén, a csurgón a legnagyobb. A levélzetről és az ágakról az esővíz mos juglont a talajra. A lehullott zöld dióburok és a lehullott diólomb bomlása során is szabadul a környezetbe juglon, ami a talajban pl. a talajvízzel terjed is."
Ettől függetlenül bátran komposztálható, csak várni kell a komposzt felhasználásával legalább egy évet.
Nagyon óvakodva szólok hozzá a témához, mert amatőr vagyok, de valahol azt olvastam, hogy a diófa alatt nem az árnyék, hanem a lehullatott levelei miatt nem nő még fű se, azok valami olyan anyagot tartalmaznak ami minden növényt kipusztít, így védi a fa a területét magnak és a terméseinek. Ezért nem szabad a diófa lombját komposztálni sem.
Volna még egy fontos kérdésem. Nagyon kötött, de igen jóféle löszös termőtalajom van. Nőnek benne a fák túlságosan is. Van egy szintén 2013-as telepítésű jonagoldom, nagyon jól érzi magát, de túl sok hajtást hoz. Tavasszal a feleslegeseket levágom, de a sok ág levágására mégtöbb új hajtással válaszol év közben. Valamikor szó volt róla, hogy nyár végi metszèst kéne alkalmazni, akkor tavasszal nem kell annyira drasztikus metszést adni neki. Ezen felül jó lenne idén vagy jövőre kivenni a sudarát is, mert már nem érem fel a permetezővel a tetejét.
Hangzottak el ellenérvek is az alma zöldmetszésével kapcsolatban. Merjem-e, ha igen, mikor a legjobb megtenni? Természetesen tiszta ollóval csinálnàm és rögtön kezelném fagéllel.
Hasznos volt megint benéznem ide. Ősszel én is megmetszem a diófa csemetémet, mert alacsonyan hozza az ágait, el akarok férni alatta a fűnyíróval, meg nem szeretnèm, hogy később olyan mélyárnyék legyen alatta, hogy ne maradjon meg a pázsit. Csak az a baj, hogy már 3-4 centisek azok az ágak, amit le akarok vágni róla...
Tavaly raktam be egy problémás elágazódású Stanley szilvafát, 2013 őszén ültettem, de bármit csinálok, tiszta levéllikasztó gombás, mint az ementáli. Ezen felül eldobálja a termését évközben, 3 szem maradt rajta, az is varas és deformált. Egyébként nő, mint állat, 2-2,5 méteres hajtásokat hoz, már olyan 4,5-5 méter magas, ki is kéne vágnom már a sudarát. Fentiek figyelembe vételével adnátok neki még egy évet, vagy csapjam ki a fenébe? Valami nyári almát raknék inkább a helyébe, csak valami öntermékenyt kellene találnom.
Szia Ali! Kösz a gyors választ. Hát töredelmesen bevallom az a helyzet, hogy én erre a fórumra nem járok állandóan, csak akkor szaladok ide ha problémám van. A cseresznyefa "nem jött be". Ha lapulnak is alvó rügyek a metszlap tövében, azok nem ébredtek fel. Igazából kezdek beletörődni, hogy vagy így hagyom, eltűröm szemeteljen, táplálja a rigókat ( kb 2.3 kilót tudtam róla leszedni életveszélyes létramutatványokkal, abba is hagytam, az én koromban nem jó dolog kórházba kerülni csonttörésekkel), vagy lebontom, van benne kb 1 télre való tűzifa.
Az oldalágait kell levágnod mégpedig legalább 2,5-3 m magasságig. Aztán feljebb rábízhatod, hogy hogyan ágazik el. Később, nagy korában, az oldalágak egyre lejjebb hajlanak illetve nőnek. Szeret a dió lefele növő hajtásokat hozni. Az 56 db diófám között a legtöbb 3 m fölött ágazik el és már a földet súrolja az ága annak, amelyiket nem metszem rendszeresen (2-3 évenként) alul. Ezeket '92-ben ültettem.
Most ősszel csak az alsó 6-7 nagyobbacska elágazást vágd le (sebkezelés FAGÉL-el), a többit majd jövőre.
z előbb.