Szia Kilroy! Köszi! Na, ezt kipróbálom a nyáron, ha frissen aratott gabonatábla közelébe kerülök. Majdcsak eljön a nyár! Most, hogy elmentek a vendégek, idehaza már mezítláb vagyok... :-)
Ja, megvan a megoldás erre. Apám gyerekkorában sokat nyaralt falun, másokkal és ők ott gyakorolták ezt: csúsztatni kell a talpat a földön. Persze az edzettebb, vastagabb talpbőr se hátrány (ehhez csupán elegendő mezítlábazás kell :-). Én is próbáltam a dolgot, megoldható...
Én még sose merészkedtem mezítláb a tarlóra. Érdekes, hogy anno az asszonyok, lányok aratáskor mezítláb szedték a markot. No, persze, ők nem olyan amatőr barefooter-ek voltak, mint jómagam... :-)))
Tegnap edzéstartás közben egyszercsak elhajítottam a papucsomat és elkezdtem a medence partján játszani a kifolyó vízzel. Olyan kis tengerparti feelingem volt. :)
Nagyon klassz! Nem egy szokványos túristafotó az egzotikus nyaralásról, mégis nagyon sokat mond. Ha vannak még publikus képeid, szívesen látnám (látnánk, azt hiszem mondhatom így).
Igazad van. Nyilván, ha tehetném, én is ezerszer inkább elutaznék. Csakhogy, mivel nem áll módomban elutazni, ilyesmik is megfordulnak a téli depressziótól gyötört fejemben :-)
Nem tudom. Az biztos, hogy a hosszú repülőútat utálom, de ha most nem mentem volna magam oda, tutira nem találkozok olyan emberekkel, akikkel találkoztam és nem megyek el olyan helyre ahova mentem, mert ezek nem találhatók meg az általános túristaprogramban...
Érdekes volt az a tegnap esti Frei műsor a jövő dolgairól. Olyasmi hanzott el, hogy nem kell odautazni egy távoli szép helyre, a jövőbeni Internet talán képes lesz arra, hogy érzéseinket manipulálva olyan érzetet keltsen, mintha tényleg ott lennénk. Érezhetjük a távoli üdülőhelyek melegét, a tenger illatát, stb. Bár ez az agymanipuláció eléggé ijesztő, azért kipróbálnám milyen mezítláb végigballagni mondjuk Taormina kikötőjének langymeleg járdáin :-)
És lehet rajta segíteni? (Ha igen, akkor mondjad, egy kis OFF-ba nem halt még bele senki tudtommal. Ha nem, akkor meg rád van bízva...)
Amíg nem járhatsz újra cipő nélkül, addig -pótlásként- esetleg kipróbálhatsz egy jó kis talpmasszázst. Hátha az általános közérzeted is javul tőle! ;o)
Végülis csak kétségbeesve keresgélek a régi kellemes emlékek között. Annyira pocsék, komor a hangulatom, hogy teljesen szétesnék, ha nem lenne pár visszaidézhető emlékem klassz kis mezítlábazásokról.
Kis kiigazitas: Tom Sawyer "nagyon" (nagy lendülettel és látszatra jókedvűen) festette a kerítést az első méteren, hiszen ezzel palizta be a haverokat, akik önként és dalolva (sőt fizetve érte!) ;o) lefestették a maradékot... Ha jól rémlik. :oP