Sürgős segítségre lenne szükségem,pár éve munkanélküliként (mivel nekem segíj:D nem jár) palántaneveléssel keresek némi kis pénzt a konyhára.
Ma amikor az első palántákat készítettem elő a holnapi piacolásra,rémisztő dolgot vettem észre,soha ilyet még nem láttam :(
Az egyik pohárból kijött a palánta földestől,és valami kis fehér 1 cm-es fonálféreg micsodák lepték el ,az amúgy tök egészségesnek tűnő palántát,na akkor sorba szedtem jó néhányat,egyiken volt,a másikon nem,véletlenszerűen.
Utána néztem és (talán) gyökérgubacs fonálféreg........ az egyik fóliában a paprikáim csúcshajtása is sárgul először azt hittem vashiány,de nem,sajna ez is férges...
Mit tudok tenni??????
S:O:S addig nem viszek egy palántát sem a piacra....de vagy 3-4 százezer forintom forog kockán, + a fóliámban a paprikák +azok termése......
Ja és ugyanazt a koktélt, amit a szilva-meggy-cseresznyére ajánlottam, az az őszibarackra is jó lenne.
Az a baj, hogy -legalábbis az én védekezési stratégiám szerint- a hétfői kezelésed részben felesleges, részben hibás volt, vagyis amit ajánlottam, ez annak korrigálása.
Lehet, hogy más nem ért vele egyet, akkor majd itt elmondja és Te eldöntöd kinek hiszel?
A szőlőfajták különböző módon érzékenyek a betegségekre így a lisztharmatra is. Ezért lehetséges, hogy csak egyes tőkéken jelentkezett.
Az őszibarackra rezet nem szabadott volna! Érzékeny lehet rá! Remélem nem perzselted le a leveleket! Jobban örült volna Score-nak. Még konkrétabban, ha eddig sikerült megvédened, akkor már elég lehetett a kontakt kezelés, de ezt rezet nem tartalmazó szerrel kellett volna (Dithane). Azért elég a kontakt szer, mert a tafrina melegben, mint most (és reméljük így is marad) már nem tud fertőzni. Ami esetleg megjelenik a fádon tünet, az korábbi történet
Az alma és birs egy Score + Dithane kombónak nagyon tudna örülni. Ha megnézed ezeknek a szereknek és különösen a Score-t, akkor látni fogod, hogy mennyi dolog ellen jó, mint megelőző kezelés.
Szilva-meggy-cseresznye esetében ajánlanám, hogy kezeld valamilyen felszívódó rovarölővel, mert a levéltetvek nagyon a toppon vannak az enyhe tél miatt és ezek mindegyike eléggé veszélyeztetett. Ha pedig permetezed, tegyél bele Dithane-t és Topsin-t a levélbetegségek ellen.
A sárgabarackot meg figyelni kell, ha nincs tünet, nem kell bántani.
Innentől a tavaszi védekezéseket nagyjából letudtad.
Sanmite jó gubacsatka ellen? A Thiovit Jet csökkenti a gubacsatkát? Tudom, hogy lisztharmat elleni szer, de a tetűket is csökkenti, gondoltam talán az atkákat is.
Az egrest amerikai lisztarmat ellen mikor kell elkezdeni Thiovit Jettel lőni?
Nagyon köszönöm az ismételt türelmeteket; mindent újra és újra elfelejtek; mert sose tudom megállapítani, hogy valami hatott-e, és ha igen, miért nem.
Szölöt Thiovittel permeteztem, mert lisztharmatos volt. (érdekes módon azonban csak néhány, és mindig ugyanazok.) Persze nem tudom, hogy még most is lisztharmatos-e, mert a már lisztharmatos levelek ugye nem gyógyulnak meg.
Öszibarackot tafrina ellen (ill. -megelözésére, mert most nincs rajta) Championnal; az asszem csak tiszta réz.
Almát és birset almamoly ellen, rózsát, ribizlit tetvek ellen Karatevel,
A Ciperkill és a cipermetrin hatóanyagú szerek kontakt szerek. Ilyen pl a Sherpa is. Mivel az utóbbi átkerült II. (zöldkönyves) kategóriába, gondolom az előbbi is. A Ciperkill kb. azt tudja, mint a Karate.
Igen, a kontakt szerek hatása az esővel csökken. A mértéke szerfüggő. Vannak külön kapható tapadásnövelő szerek, amiket hozzákeverhetsz és persze gyakran maga a gyártó is ezzel javítja a termékét. Egyes kontakt szerek, elsősorban a rovarölők, pár óra alatt lebomlanak, tehát az eső ezen túl már nem oszt, nem szoroz. A hétfői kontakt kezelésed valószínűleg már nem sokat ér. De a kártevőket valamennyire ritkította nyilván, tehát nem volt értelmetlen.
A felszívódó és kontakt növényvédőszerek mellé tegyük be a harmadik csoportot, a mélyhatásúakat. Bár értelmezhetjük ezeket a felszívódó speciális fajtájának is.
A felszívódó szer bekerül a növény nedvkeringésébe és abban vándorol a csúcs felé. Ez fontos dolog, mert ha a növény csúcsát éri a permet, akkor az lefelé nem hat. Ha alul éri, akkor legalábbis elvben védi a tetejét is, mondjuk a fának. Na ezzel van a tapasztalatom alapján némi fenntartásom, főleg cseresznye terén, de bizonyos határok között nyilván igaz az állítás. Talán az lehet a megoldás, hogy ha a fa tetejét nem érjük el a permetezővel, akkor töményebben alkalmazzuk a szert.
A mélyhatású is felszívódik a növénybe, azonban nem kerül be annak nedvkeringésébe, a permetcsepp körül egy jól behatárolható környezetben helyben marad. Nem mossa le az eső, amíg le nem bomlik, addig kifejti a hatását.
A kontakt meg kontakt, azaz érintőméreg. Amíg le nem bomlik, megöli azokat a rovarokat, amelyekkel kontaktusba kerül. Akár a levegőbe porlasztva a repülő rovar esetén, vagy a növény felületén telepekben élősködő kártevőre kerülve, mindegy...
A felszívódó és kontakt szereket kombinálva és célzottan érdemes használni. Ha azonnali hatást akarok elérni, akkor kontakt szerrel támadok. Rovaritók esetén még indok lehet a gyors lebomlás és rövidebb ÉVI, különösen érés, szüret előtt. Ha tartós hatást szeretnék, akkor felszívódó szer a megoldás. Főleg kiskertek esetében csak hétvégeken van ott az ember és a szomszéd fájáról folyamatos lehet a kártevők utánpótlása. Ilyenkor inkább felszívódó.
A józan paraszti ész és a hozzáértők (mint Antisystem) azt mondják, hogy egy-egy kezelés mindig tartalmazzon kontakt és felszívódó szert is, ha ennek nincs valami logikus ellenérve (mint pl. az előbb említett ÉVI), hogy elejét vegyük a rezisztencia kialakulásának.
Másrészt a felszívódó szerek csak a lombozaton (vagy virágon) keresztül tudnak felszívódni, tehát kora tavasszal és késő ősszel tök felesleges lenne használni felszívódót.
A folyadék kivitelű növényvédőszerek esetében azt javasolnám, hogy egyszer szánj rá egy kis pénzt és ne a mini ampullás kivitelt vedd meg! Ez hosszabb távon nagyságrenddel olcsóbb megoldás, ha nem hiszed, nézd meg az árlistákat! Általában amelyik szerből van 5 ml-es ampulla, abból lesz 50-100 ml-es is, de ha abból a szerből éppen nem, ugyanazzal, vagy rokon hatóanyaggal, más név alatt tuti (Pl. Karate Zeon van ampullásban, de 50 ml-esben Full 5CS)! Ez lehet, hogy 3-5 évig is elég, de a fillérekért kapható kis mérőedénykével nagyon könnyen adagolható és visszazárható a csomagolás. A szerek lejárati határidejét nem kell nagyon komolyan venni, általában 3 év, de 5 évig biztosan nem veszít a hatásából fagymentes helyen, 25 foknál nem melegebb helyen tárolva (lehetőleg hermetikusan lezárva). Ennyi idő alatt elfogy.
A pici lyuk inkább hernyórágás , mint fejlődési rendellenesség . Természetesen a kis fákat is támadhatja akár rovar ...előszeretettel ... akár gombabetegség ezért " illik " azt is permetezni . Ha levéltrágyát használsz a nagy fákra akkor a fiataloknak is adj mindenképp segít a jó növekedésben ha nem használsz ...akkor használj !
A kontakt és felszívódó szerek ( maradjunk a gomba ellenieknél ) közt az a különbség , hogy más módon hatnak , ez ugye értelemszerű . Akkor miért van szükség kontaktra , ha a felszívódó egyszerűbb ??? Egy részt a rezisztencia törés miatt is érdemes használni , mert ha hosszú időn keresztül egy szert használsz kialakulhat . A másik pedig az , hogy vannak időszakok amikor a felszívódók nem hatásosak pl : lombozat nélküli állapotban , lemosáskor vagy amíg kicsi a lomb . A harmadik dolog a biztonsági permetezés pl ilyen időszakban ami most felénk van , minden nap esik az eső ( nagyon örülök neki ) a lassan lejáró felszívódó szer ismétlése mellett érdemes kontakt szerrel kezelni valahol félidőben vagy azon túl így biztosabbak lehetünk a jó eredményben ezt a szőlősök nagyon jól tudják a lisztharmat , peronoszpóra elleni védekezésben , de ősziben a sztigmína ellen és egyéb levélbetegségek ellen is hatásos .
Konkrétan a kérdéseidre : ha az eső lemosta valamit érhetett de nem sokat akkor hatásos a kontakt , ha rászárad a levélre és ott is marad . Gomba betegségek esetén a párás meleg időben ad védelmet amikor nem esik , de fülledt meleg " gombanevelő " idő van . A Ciperkill egy rövid hatóidejű kontakt un . taglózó szer amire ráfújod az megdöglik ( csak rovarok a szomszéd macskája ellen hatástalan )
Én tegnap permeteztem a nagy cseresznyéket almákat és a permetezés hatására felhőkben repültek fel a legkülönbözőbb rovarok , természetesen nem mindegyik volt kártevő , de hát valamit , valamiért ha az ember mag akarja védeni a nem káros rovarokat akkor Mospilan lehet a megoldás .
Szeretném megkérdezni a következőt. kb 1 hónappal ezelőtt ültettem 5 darab kétféle szilvát és 5 darab kétféle kajszi fát. Pontosabban suhángokat. Mind a 10 facsemete mostanra elkezdett szépen hajtani. A kérdésem arra irányul, hogy ezeket a kis fakezdeményeket is kell ugyan úgy permetezni mint a nagy már termő fákat, vagy elég akkor permetezni, ha valamilyen kártevő jelenléte fordul elő? Az igazság az, hogy egy-két levélen picike kis lyuk van, de nem tudom, hogy ez növési rendellenesség vagy valamilyen kártevő. Látni elváltozást a levélnek sem a színén sem a fonákján nem lehet. Köszönöm előre a segítségeteket.
Mégegyszer erröl az örökzöld témáról: mire jók egyáltalán a nem fölszívódó szerek?
Én azt hittem csak arra, hogy azokat a kártevöket, akiket személyesen eltalálok vele, kiirtja. De itt régebben azt írtátok, hogy tartósabban is megvédi a növényt az eljövendö kártevöktöl. Nos, én a hétfön permeteztem kontakt gomba és rovarölökkel, azonban kedden esö volt. Akkor most vége a védelemnek, kezdhetem elölröl az egészet? Vagy már megtette a kívánt hatást?
Ezek a méregdrága fölszívódó ampullás szerek nekem nem jók, mert sose tudok egyszerre annyit elhasználni. Igaz, hogy a poroknak meg az adagolása kilátástalan föladat, de mióta a tanácsotokra vásároltam gyógyszermérleget, ezt is megoldottam. Az egész permetezés téma azonban továbbra is olyan nekem, mint az orosz rulett. csak úgy csinálom, de minden meggyözödés nélkül, hogy a tetteimnek bármilyen befolyása lenne a kártevök megjelenésére vagy meg nem jelenésére.
Tudja valaki véletlenül, hogy a Ciperkill nevü szer jó-e valamire és hogy kontakt vagy fölszívódó?
Ha én málna volnék jobb helyen virulnék! Köszi a permetezési tanácsodat! Van két kis barackom és kis szilváim a másodéves csemetéimen. Minden növényem gyönyörű, egy ribizlimen van valamennyi levélrozsda, szerintem véletlenül kimaradt a lemosózásból.
Csalánlének hasonló a hatása,erősíti a növényt,így sokkal ellenállóbbak lesznek.Hordószámra gyártom a csalánlevet,közel 1000l-t szétlocsolok/év,nagyon hatásos.
10l vízhez 40ml Wuxal szupert teszek. Ha van hozzá erőm akkor nem keverem a permetező szerekkel. Ha mégis azzal csinálom akkor a 10l vízbe először bekeverem a Wuxalt és ebbe öntöm be a permetezőszereket. Ha azt veszem észre hogy kicsapódnak benne részecskék akkor az egészet ki kell önteni. Azt vettem észre hogy ha csak rovarölővel permeteztem nem fordult elő kicsapódás. Egy két alkalommal fordult elő kicsapódás mikor több gombaölő szert kevertem egybe.
Mindegyik gyümölcsfához azonos töménységben küldöd? Nincs vele szemben egyik fának sem érzékenysége? Külön permetezed ki, vagy bekevered az aktuális rovar-, gombaölő koktélba? Ha igen, nem veszik össze a permetszerekkel? Bocs a sok kérdésért, de pont mostanában játszottam el a lombtrágya gondolatával, viszont nulla a tapasztalatom e téren.
Én mindig a legolcsóbbat vettem, valamilyen akcióban. Legutóbb az Auchanban az 50 literest 500 forintért. Soha nem volt problémám vele. Megjegyzem ez az 50 liter érdekes dolog, mert ugyanebben az időben vettem egy 50 literest az OBI-ban is. Történetesen egymás mellé került a két zsák és ránézésre kb. 8-10 literrel nagyobbnak tűnt az OBI-s...
Szerintem is kevés ha marhakomposztot veszel. A komposztban már kevesebb tápanyag van mint a kimondott marhatrágyában. A komposztot azt már keverik földel vagy ha minőségibb akkor tőzegel.
Én ennyihez vennék két 60l-es komposztot. Én az összes gyümölcsfámnál használok Wuxal lombtrágyát. Sokkal elenállóbak a gomba betegségekkel szemben a fák mióta ezt használom. Nem én találtam ki a profi gyümölcstermesztő javasolta konkrétan Mozo66.
