Egyáltalán nem vagyok optimista, ez a vízszint tragikusan alacsony, én csak nyugtáztam, hogy valamicskét emelkedett! 3 hónap alatt 200mm nem is rossz, csak tavasztól majd újra fogyni fog sajnos. Most jég van rajta, a szél sem fújja, nulla a párolgása.
Az vízkivétel és egyéb dolgokról olvass vissza a topikban sokminden előkerült már, ez nem lehet ok. SZVSZ likas a Balcsi! :) A párolgás az ok nyilván, mert az egy nagy mennyiség, és most télen látszik, hogy nincs párolgás. Globális felmelegedés... Nem emléxem pontosan, de valami olyan arányok vannak, hogy az összvízmennyiség 1.8 mrd m3, az évi vízkivétel meg kb. 20 millió m3, azaz ez csak 1%, ami ugye kb. 3 centi. Sajnos ennyit egy igen forró 7végén el is párolog, tehát ez nem lehet ok.
Erről már korábban felvetettem egy hipotézist itt.
Elképzelhető, hogy a tófenéken "elfolyik" a víz, a rétegek között,+ lehet még az is, hogy az utóbi években nagyon kiszáradt a talaj
Robitcar!
A Balaton vízszintje csökkenésének milyen okai lehetnek a párolgáson, a Sió megnyitásán kívül?
Mi lehetett az oka, hogy pl. tavaly márciusban csökkent a vízszint?
Úgy tudom, hogy a lakossági és ipari vízkivétel elhanyagolhatóan kis mennyiség.
Üdv.
H
Kedves Veszprémi!
Némi optimizmust vélek felfedezni hozzászólásodban.
Én inkább így tálalnám: Miért csak 21 cm-t emelkedett a vízszint a tavalyi minimális szint óta, ami okt. 10-én volt?
Ez a vízállás még arra sem elég, hogy a tavalyi szintet elérjük. Tavaly jan. 27-én 65 cm volt, ehhez képest ma 8 cm-el kevesebb van, a tavalyi maximum pedig 78 cm volt május 15-én, vagyis a jan. 27-i vízállásnál 13 cm-el volt magasabb az évi maximum.
Még valami: a vízállás 4 napja 58 cm, én ezt nem nevezném áradónak.
Üdv.
H
Hát 0 alá se menne... Mivel a felszín alatt 1 m-re mérik a hőmérsékletét (ha jól emlékszem, de semmiképp sem feljebb) Márpedig az idei tél azért nem volt eddig olyan drámaian kemény... Igazán tartós téli idő (amikoris a napi maximum sem emelkedik 0 fok fölé) emlékeim szerint nem volt, többnyire megszakadtak ezek a hideg időszakok, és köztük jócskán meleg idő is előfordult, pl. karácsony után, mikor az első hó elment.. És február közepétől már igen valószínűtlen az igazán hideg idő tartós bekövetkezte.
A víz 1,4 fokos hőmérséklete sok okkal magyarázható a fentieken kívül is, hiszen a tóban lebomló szerves anyagok is termelnek hőt, a tóba áramló talajvíz is ad hőutánpótlódást és a víz hőtehetetlensége is jelentős, lassan tud csak lehűlni a levegőhöz képet, különösképp amikor már a jég is szigeteli.
Kíváncsi vagyok, meddig emelkedik, egybiránt érdemes lenne "tőzsdézni", azaz fogadni, hogy pl. március 1-én mennyi lesz a vízállás Siófoknál? Már, ha nem morbid ez a jelen helyzetben...
Na ja...........
Viszont én arra gondoltam eredetileg hogy látom az utcán folyó sós és olajos meg mindennel teli "folyamokat". Az almádi séd (meg az alsöőrsi, meg a lovasi stb.) meg tényleg szörnyű. Ott vannak azok a fogó kerítések (vagy minek hívják)legalább nyaranta kipucolhatnák, van abban minden.
Minden víz, ami a tóba megy "koszos". Persze ezt is ki lehetne emelni a tó vízgyűjtőjéről... csak akkor valóban kellene gondoskodni a tisztavíz-utánpótlásról. Minden hozzáfolyás "koszos" és tölti a tó medrét, ez a tavak sorsa... Viszont az olajos, szemetes, vegyszeres terheléstől kímélni kell (kellene).
A csapadékvizek tisztítása nehéz feladat, mivel a terhelés -mind mennyiségi, mind minőségi értelemben- igen változó. Legcélszerűbb, véleményem szerint a tó mellett kialakított nádas mező lehet, ahol a víz többé-kevésbé leadja a szennyezőket (kiülepedik a szállított homok és iszap jelentős része), akár biológiai tisztulás is megvalósulhat a terület élővilága miatt (elsősorban a mikroorganizmusok révén). Ez ugyanakkor belterületi vízfolyásoknál, mint pl. az Almádin átfolyó séd esetében nem megy helyhiány miatt. "Műtárgyas" tisztítás esetén bazi vasbeton, esetleg kő-beton művek épülénének, amelyek teljes kapacitásának 50-70-a csak 20-40 évente lenne kihasználva... Addig meg üresen állnának, vagy bennük pangó vizek, bűz és egyebek lennének, ezek nem valók települések központi részébe... (saját tervezői véleményem szerint azon kívülre sem)
ma 57 cm.
Bfüreden lazán esik és közben olvad a hó. Az utcán ömlik a víz emiatt és megy a tóba. Igazából ennek a viznek nem kéne oda menni, mert nagyon koszos.
A hó mennyisége, ami a tóra hullott, csapadékmagasságba átszámítva töredék értéket ad csak ki. (most meg nem mondom, hány %, persze a hó állapotától, típusától is nagyban függ)
Az olvadásnak annyi a szerepe, hogy a vízgyűjtőn felhalmozódott hó elolvadásával a tó felszínére hullottnál lényegesen nagyobb mennyiségű víztömeg érkezhet a tóba (akár több cm-nyi is, vízállásban kifejezve, azaz ez sem hoz megváltást...)
Az olvadás körülményei azonban nagyban befolyásolhatják a lefolyó vízmennyiséget, ugyanis, ha épp csak olvadgat, akkor sokkal nagyobb mennyiségű víz tud a talajba betározódni ha meg hirtelen leolvad az összes hó, a víz nagyobb része jut el a tóig.
(bár itt a talajfagy is szerepet játszik...ez az a pont, ahol eléggé ellentmondó eredményekre vezet az okoskodás, ha egyik vagy másik hatótényező szerepét növeljük vagy csökkentjük...)
56 cm, és már ennyi egy ideje. Igaz a napokban nem volt olvadás. Viszont állítólag enyhülés jön, a föld meg még egy ideig fagyott lesz+telített is, ugyhogy ami elolvad a folyik.
Szerintem február végére elérjük a tavalyi szintet, ami 60 cm-n felül volt.
Gyerekek, korábban arról volt szó, hogy ha esik sok hó és hirtelen jön az olvadás akkor majd emelkedik a vízszint. Namost meglátásom szerint a feltételek adottak voltak az elmúlt hetekben. Kérdésem az, hogy mekkora most a vízszint és, hogy ez mire lesz elég majd nyáron?
Az a borzasztó, hogy nincs egy vállalkozó szellemű ember az egész tónál, aki csinálna egy rendes koripályát ebben az időben, csak le kellett volna tolni a havat, egy búvárszivattyúval némi vizet ráteríteni, elhúzni egy kiselejtezett szőnyeggel, aztán kész, még akár belépőt is szedhetne. A Velencein állítólag a Pop strandon valaki megcsinálta. Arról nem is beszélve, hogy tőlünk nyugatra...
Sajnálatos, ez a neve a szakmának hivtalosan. Amúgy jobb lenne a vízügyi mérnök titulus, csak az hivatalosan nincs... A lényeg, hogy szép szakma. (mint oly sok más szakma is)
Ha a hó pl. az úszó jégre hull, akkor a jég a hó súlya miatt, miként a hajók, lesüllyed, a hó súlyának megfelelő súlyú vizet szorít ki. A tó térfogata így nő. A vízkiszorítás a véges víztér miatt kimutatható vízszintemelkedésben nyilvánul meg, és a vízszint emelkedésésvel természetesen a jég is emelkedik.
Aztán ne feledkezzünk meg a hozzáfolyó felszíni és felszín alatti vizekről sem. A balaton vízpótlását a felszínre hulló csapadék nem pótolná, évente cca. 300 mm hiánnyal lehet számolni a hazai éghajlati viszonyok között. A hozzáfolyások révén viszont ez a hiány kiegyenlítődik és jó esetben túlfolyás alakul ki. A folyókból érkező vizek ráadásul most nem fordíttatnak rögtön a párolgás pótlására, minthogy a téli félévben a párolgás elenyésző, így a vízpótlódás folyamatos.
Köszi a megyarázatot!
Én tulajdonképpen arra lennék kiváncsi, hogy hogyan emelkedhet a Balaton vízszintje úgy, hogy teljes egészében be van fagyva? (Mert a vízállás-jelentés szerint a napokban 1 cm-t emelkedett.)
A befagyott tó felszínén úszó jég nem változtatja meg a vízállást (amennyiben a hőtágulás miatti térfogatváltozástól eltekintünk, de ettől az észlelés során eltekintenek). Ennek oka az, hogy a megfagyó víz tömege adott (abból a víztömegből kerül ki, amelynek a vízállását mérik) és emiatt nem szorít ki töblettérfogatot, nem emeli a tó vízszintjét.
Képzeld el úgy, hogy van egy kád, kádban egy lavór. Méred a vízállást a kádban (így, szakszerűen fogalmazva:)))). A kádból a vizet átmered a kádban úszó lavórba. A lavór azt a térfogatot tartalmazza, ami tegyük fel, megfagy, úgymond átkerül egy másfajta állapotba, de marad ugyanott. A kádban a vízállás nem változik.
(itt jegyzem meg, hogy ezért téves érvelés a zöldeket idéző újságírók részéről az, hogy a befagyott tengeri jégmezők leolvadása emeli a világóceán szintjét. Az nem emeli. Csak azon a leolvadó jég vize emeli az óceán szintjét, amely nem tengeri, hanem szárazföldi gleccserjég.)
Folyóvíz esetén más a helyzet, ott a jég (a fennakadó, megálló jég) befolyásolja a vízállást mivel az áramlási szelvény nedvesített kerületét növeli, ezáltal növeli a súrlódási veszteséget, így azonos vízhozamok mellett a vízállások jeges állapotban magasabbak lesznek, mint jégmentes időszakban. És nem lehet tudni mennyivel lesz magasabb, mert a jég mennyisége és minősége nagyban befolyásolja a vízlevezető képességet. Amúgy a folyami jégtakaró, mint azt a tiszai jégrobbantásokról szóló tudósításokban is látni, korántsem sík felületű, hanem az összetöredező táblák miatt a víztükörre majdnem merőlegesen beforduló, sarkos, hektikus formájú takarót képez, amelynek nagyon rosszak az áramlástani jellemzői.
Egyébiránt, a korábbiakhoz még annyit fűznék, hogy a folyók befagyása a tavakhoz képest lényegesen eltérő módon történik, megér egy misét az is.
Kedves HOOD és robitcar!
Meggyőző magyarázatotokkal laikusként nem kívánok tovább vitatkozni, nem hiszem, hogy érdemben -ebben a témában - többet hozzá tudnék szólni (csak a magam tudatlanságát hoznám felszínre - hogy stilszerűen fogalmazzak).
Viszont lenne egy újabb felvetésem:
Egy befagyott tó vízállása hogyan tud növekedni (vagy csökkenni)?
