A bankák valóban nem bírnak olyan jó konzisztenciával mint a longtailboatok. Én is láttam sok roncsot, elsősorban Busuangán, part mentén. Ezek egyértelműen nem bírják a viharos időt. Ettől függetlenül talákoztunk nyílt vizen jónéhány evezős kisbankával.
Matinloc északi része tényleg olyan vad és monsztrőz élmény. Főleg ha nagyok a hullámok. Secret beachet megnéztétek? Bár nagy hullámban kicsit parás lehet oda beúszni, nem is szokták ilyenkor javasolni. Viszont nagyon érdekes belülről.
Matinloc mögött láttunk mi jónéhány delfint. A 2 sziget között meg tekit.
A Fülöp konyha nekem is bejött. Bár se kutyát se egyéb belsőségeket nem fogyasztottunk.
Még a "C" túra végén megállapodtunk az olaszokkal, hogy másnap a "B" túrára megyünk (a svájci csaj és az angol fickó már voltak ezen). Reggel, amikor készülődtünk a túrára az olaszok kinyögték, hogy ők nem jönnek, mert nem süt a nap. Minket ez nem zavart (sőt kicsit örültünk is), különben is az utolsó napunk volt El Nido-ban, ki kellett használni az időt. A túravezető mondta, hogy egy ezresért elvisz kettőnket, miután nem sikerült más utastársakat szerezni. Volt egy négyes csapat, de azokat korábban elhajtották, mert az olaszok még nem nyilatkoztak. Az olaszok egyébként meglepően jól beszéltek angolul, biztos nyelvszakosok voltak. (Velük egyébként teljesen véletlenül összefutottunk Borneon is, a Sepilok orángután rehabilitációs központnál).
Mindenesetre elindultunk a "B" túrára. Aznap napos és felhős időszakok váltották egymást, két kisebb záporral, egyáltalán nem volt vészes. Az egyik barlangban (a nevére már nem emlékszem, egy kis nyíláson lehetett bebújni) épp egy emelvényt ácsoltak, kiderült, hogy a holland-belga Survivor "Best of" szériájához készül. Az ott lévő fehér "munkafelügyelő" nem árult el többet.
Snake Island-nél (ahol viszonylag normális volt az élővilág és onnan kapta a nevét, hogy egy homokpad húzódik a sziget és a "szárazföld" között) összefutottam egy tengeri kígyóval. Egy darabig figyeltem, hogy mit csinál, aztán továbbáltam. Közben beugrott a Jurrasic Park, a Velociraptorok vadászási technikája, gyorsan körülnéztem, aztán jót röhögtem magamom. Itt elég szép (narancssárga) tengeri csillagokat lehetett látni.
A túráról hazaérkezve el kellett döntennük, hogy miképpen folytatjuk utunkat Sabang irányába. Az El Nido Boutique & Art Café által árult hajójegy (1500 peso/fő) épp másnapra szólt (megint kicsit lehúzósnak éreztem), de inkább ezt választottuk, mint a buszozást Puertoba és onnan újra valamilyen szállítóeszközt. (Az olaszok egyébként buszoztak, azt mondták, hogy kibírható.)
1. Inabuyatan Island 2. Malapacao Island 3. Halász gyerekek Snake Island-nél 4. Snake Island a homokpaddal 5-6. Snake Island magaslatról (mezítláb nem ajánlott) az archipelago
Igen, a "C" túrán már többet láttunk, sajnos teknősöket nem. Visszafelé megálltunk Cadlao Island-en is. A tenger e napon kicsit viharosabb volt, Matinloc északi részén a magas sziklafalak tövében elsuhanva meggyőzödhettünk a természet erejéről, ahogy a hullámok nekicsapódtak a szikláknak.
Visszatérve a hajókhoz, azt meg kell állapítani, hogy sokkal gyengébb konstrukciók, mint pl. a thai longboatok. A kazattás vázon a hajó oldala egy néhány milliméter vastag (vékony) falemez. Jó pár törött hajót láttunk a parton a különböző helyeken. Ami még kicsit meglepő volt (számomra), hogy El Nidoban van parti őrség. Egyik este a kikötő felé sétáltunk, és a parti őrség bódéjában írógéppel gépelt valamit az egyik tiszt.
Az éttermeken kívül utcai árusok faszénen sült csirkebelet és májat (ne ezt nem próbáltuk ki), sertéshúsdarabkákat árultak. Egy nőci naponta egy csirkét sütött meg darabokban faszénen, ez nagyon finom, valami erős ízesítésű volt.
1-2. Matinloc Island 3. Tapiutan Island Star Beach 4. Már nem tudom 5-6. Cadlao Island
Hajóbérlés, igazad van asszem keresek egy szimpatikus palit, egy szimpatikus dzsunkával (végül is ez már máshol is bevált)
Elfelejtettem, hogy nekik ez mekkora érték, látszik a hülye európai gondolkodásom :) meg az is látszik, hogy több mint egy éve voltam trópusokon...
Nem egyedül mennék mint írtam, barátom is és én is gyerekkorunk óta hajózunk, úgyhogy elboldogulnánk...hát majd meglátjuk.
Na most azért ne egy Phuketet vagy Pattayát képzelj el tömeg alatt.
Uhhh, megnyugtattál. Valami olyasmiben gondolkodom, hogy itthonról keresek egy jónak tűnő szállást, aztán onnan kirándulgatva, hajóval-kocsival egy még jobbat.:)
Ez az illegalitás menni fog Busuangán is. Eddig azt írtam, hogy ne a Divecallal merülj, de most kifejezetten ezt javaslom neked. Az öreg beesettszemű John biztosan vevő rá. A lényeg a zsé. Mondjuk a felszerelés nem éppen megbízható, de úgyis masterral fogsz merülni, így nem kell nagyon parázni. Végülis én sem paráztam, csak nem volt jó érzés azt a sok elillanó buborékot látni.
Ez a tömeg-sziget-túrizmus nem hangzik jól, elkerülhetem busuangán? Abban gondolkodom - amit te is írtál - hogy bérelek egy hajót, adnak vezető nélkül is?
:-)))
Na most azért ne egy Phuketet vagy Pattayát képzelj el tömeg alatt. Én 20-30 emberről beszélek, akik tömeges látvány nyújtanak (merthogy a kis szigetek többnyire túristamentesek). Ráadásul japánok, akik mentőmellényben lebegnek a derékig érő vízben (de tényleg).
Ez Fülöp-szigetek és nem Thaiföld. Boracayon találkozhatsz tömeggel.
Most ezt a hajó bérlést hogyan gondolod? Te akarsz vezetni? Biztosan megoldható, de lehet hogy több pénzbe fog kerülni mint ha kapitányt is bérelnél hozzá. Egyébként ezeket a bancákat úgy féltik mint a szemük fényét. Ez mindenük (egy banca soxor több család tulajdona és egyetlen jövedelemforrása). Nem értem a megfontolásodat, hiszen ezek tákolt kis hajók, amit jóesetben a tulaja ismer és ha tönkremegy, merthogy tönkremegy, akkor mit csinálsz? Ráadásul akarsz az irányítással bajlódni? Bérelj egyet vezetővel és mondd meg neki, hogy hova menjen. Ez a legegyszerűbb és legkényelmesebb. Ráadásul segít is neked, ha esetleg kell.
És vizsgád van? Van ilyen speckó tanfolyam? Azt elhiszem, hogy fárasztó. Gondolom a nagyon meredek merüléseket nem választod, de Busuanga ideális. Minden olyan kellemes mélységben van.
illegálisan merülök már lassan 10 éve :) szintén illegális bányatavakban kezdtem, persze búvároktató barátommal és akkor még nem voltam csapágyas.
Jó ez a Jensen könyv épp most csorgatom a nyálam rajta.
Ez a tömeg-sziget-túrizmus nem hangzik jól, elkerülhetem busuangán? Abban gondolkodom - amit te is írtál - hogy bérelek egy hajót, adnak vezető nélkül is?
"Mindegyikőjüknek több hónap állt rendelkezésre utazásra a térségben. Irigylésre méltó. Gondoltuk, ehhez képest mi igen kispályások vagyunk."
A belgáknál ráadásul van egy ilyen intézmény: az államilag támogatott hosszú szabadság, amelynek annyi a lényege, hogy elmehetsz akár 1 évre is a munkahelyedről szabira, amit az állam havi min 500 Euróval honorál. Természetesen ilyenkor fizetést nem kapsz, de a munkahelyed köteles visszavenni miután visszajöttél. A mi 2 belgánk is így járta be 7 hónap alatt Ázsiát, 1 év alatt Dél-Amerikát, pár hónap alatt É-Amerikát stb. Az egésznek a célja, hogy mesterségesen alacsonyabban tartsák a munkanélküliséget, hiszen arra az időre amíg nem vagy ott pótolnak ideiglenes munkaerővel. (ezt a belgák mesélték, én meg így interpretáltam)
"Így utólag visszagondolva a lagúnáknál volt a legnagyobb tömeg. A japán hordák itt is kitettek magukért."
Mi is itt találkoztunk japánokkal, meg tömeggel. A lagúnákban valóban siralmas a korall állapota, de asszem pont simisiunál van az a homokdűne a 2 sziget között. Na ott voltak azért szép korallok. Bár Busuanga nyújtotta a legnagyobb élményt ebből a szempontból .
"Azon már Thaiföldön is gondolkodtam, hogy egyes túrák esetén miért mindegyik hajós ugyanabban a sorrendben veszi a célpontokat, mert ha egyik-másik fordítva csinálná, a tömeg csökkenne pl. a kezdőponton. "
Ezt megkérdeztük, amire az volt a válasz, hogy többnyire azért mennek egy helyre, hogy ne vesszen el semmelyik hajó. Nomeg a hajók nagyrészét a svájci csaj rendeli, és ők mindig egyszerre mennek, nem lehet külön menni. Csak akkor tudsz ezektől elszakadni, ha saját bancát béreltek. A ti esetetekben véletlen egybeesés volt szerintem, hogy pont aznap mentek ők is A túrára.
"A korallok állapota az elég siralmas volt."
Remélem a C túrán találkoztatok azért élő korallokkal, mert mi igen, sőt.
A következő nap nap reggelén érdeklődtünk a tulajtól, hogy nem jelentkezett-e valaki túrára. Nem volt a válasz, de elkezdtünk ott forgolódni és a szomszéd vendégek közül két olasz gyerek, egy svájci csaj meg egy idősebb angol fickó is érdeklődött a túrák iránt. Úgyhogy megalakítottuk ideiglenes kis csapatunkat és fél óra múlva elindultunk az "A" jelű túrára (lásd mellékelt kép). Az angol fickó tudott pár szót magyarul. Mindegyikőjüknek több hónap állt rendelkezésre utazásra a térségben. Irigylésre méltó. Gondoltuk, ehhez képest mi igen kispályások vagyunk. A Bacuit archipelago nyitány elég látványosra sikeredett a lagúnákkal, meg a csipkés sziklákkal. Így utólag visszagondolva a lagúnáknál volt a legnagyobb tömeg. A japán hordák itt is kitettek magukért. Mindegyiknek egységesen volt gumicipője, egyik másiknak vízhatlan tokja a fényképezőgépén. Kajakban evezgettek és idétlenkedtek. Azon már Thaiföldön is gondolkodtam, hogy egyes túrák esetén miért mindegyik hajós ugyanabban a sorrendben veszi a célpontokat, mert ha egyik-másik fordítva csinálná, a tömeg csökkenne pl. a kezdőponton. A korallok állapota az elég siralmas volt. A mindenhol emlegetett dinamitos és cianidos halászat mellett a túravezetőnk szerint a pár évvel ezelőtt Palawant elérő tájfun tette tönkre őket. Amit még mondott, hogy Abu Sayaf után idén kezdtek jönni túristák ismét nagyobb számban. A túra végén megállapodtunk a csapattal, hogy másnap a "C" jelű túrára megyünk.
1. Bacuit archipelago túrák 2. Kilátás az erkélyről reggel a tenger.. 3. és az udvar felé 4. Small Lagoon környéke 5. Big Lagoon 6-7. Simisu Island 8. Viasszatérés El Nido-ba
Thaiföldön is Banana Caket ettél, nem pancaket? Merthogy ott (Thaiföldön)én azt favorizáltam nagyon. Rizstésztába (palacsintatészta) burkolva banánkrémen banándarabkák egy kis mézzel ízesítve. Ez maradandó kulináris élmény volt.
Azt a Banan Caket én is próbáltam, de őszintén szólva olyan volt mint egy amerikai palacsinta banándarabokkal. Ez abban az étteremben volt Ricossal majdnem szemben, pontosabban a karaokebárral szemben. Na ott ettem nagyon finom langusztát is.
Az Lp-ben ezt a megjegyzést én is csak akkor olvastam el, mikor már rég ott laktunk (a másik könyvből néztem ki a szállást). De még később olvastam el a törölközőre írt Rico's Cottages feliratot, miután megnyugodtam.
Ebben a pékségben tényleg mindegyik egyforma ízű volt, de itt nem volt BANANA CAKE, ami a kedvencem (még Thaiföldön vettem az elsőt). Ez is egy piskóta, csak banán van a tésztába keverve. Vannak jobb és rosszabb változatok, de a jók nagyon finomak. El Nido-ban is volt egy egészen jó fajta (10 peso/szelet, 70/egész), az island hoppingokon többnyire ezt fogyasztottam.
Sabang és El Nido közötti út előtt bementem egy ilyen helyre és tetszetek a sütik. Szép színesek voltak, különböző volt a formájuk is. Így vettem minden fajtából 2őt. A végén rá kellet döbbennem arra, hogy mindegyik sütinek ugyanaz az íze (teljesen). A különbség csupán a formából illetve színből (ételszínezék) áll. Ízre ugyanazok. Piskóták.
A svájci csaj valóban lehúzós, de egyedül nála lehet kapni normális el nidós pólókat. Nekem a csajszi nem is volt szimpi, olyan amazón leszbikusnak tűnt, és nem fülig érő mosollyal fogad mindenkit. Mi nála fizettük be az első túrát, viszont másnap boltoltunk egy bankással, aki hatunkat 1200-ért vitt ki matinlocra és környékére.
Az a 8km-es út El Nidó és a reptér között kellemes krúzolás É Luzonhoz képest.
A Glorias Cottageről azt írta az LP, hogy lopásokról számoltak be utazók. Mint kiderült ez évekkel ezelött volt, amikor még valami részeges tulajdonosa volt, és ma már teljesen alaptalan ez a megpecsételése. Ez is azt jelzi, hogy az LP nem éppen aktuális.
Képek: 1. Angelesben a tricikliben 2. Puerto főutca 3. Puerto pékség 4. Valamelyik sziget a Honda Bayben 5. Bacuit archipelago 6. Gépünk 7. Borús volt az idő El Nidoban, mikor érkeztünk 8. Szállásunk
Szerencsésen hazaérkeztünk. Röviden a következő volt a programunk:
Március 2-án érkeztünk dél körül Clark (Angeles) repterére. Volt katonai reptér, kevés szolgáltatással. Innen a Seair irodához mentünk a városba az egyik hotel mikrobuszával, akik szállást akartak ránksózni. A Seair iroda a Fields Avenuen van, a bárok környékén. Itt kiderült, hogy az eltervezett El Nido-Busuanga párosítás semmilyen variációval nem jön össze, mert beteltek a járatok. Ezért a szomszédos internet kávézóban megvettük a jegyet a Cebu Pacific Airlines honlapján a Manila-Puerto Princesa útvonalra oda-vissza 03.03-03.09-i dátumokkal. (ezzel lemondtunk a Luzoni kalandozásokról is, úgy gondoltuk, legalább Palawanon nézzünk körül jobban). Ezután triciklivel kimentünk a buszpályaudvarra, és szerencsénkre épp indult egy busz Manila Pasay városrészébe. A reptér itt található, és a közelében akartunk megszállni, nehogy elbaltázzuk a reggel 7 órás indulást. Megérkeztünk Manilába, a busz letett a reptér közelében, innen egy taxissal a szállásra mentünk (Townhouse Hotel). Nem egy nagy szám és a környék sem a legelitebb (néhány száz méterre nyomornegyed), de sok info szerezhető be.
Másnap hajnalban kimentünk a hotel sofőrével a domestic reptérre, meglepően sokan voltak a korai időpont ellenére. Itt a foglalási kóddal átvettük kinyomtatott repjegyünket a Cebu Pacific irodában, becsekkoltunk és vártuk az indulást. Időben elindultunk és negyed kilenc környékén megérkeztünk Puertoba (a helyiek többségében így mondják). Itt megint következett a Seair iroda, ahol próbáltuk mégegyszer kisakkozni a dolgokat immár a megváltozott feltételekkel. Annyi lett belőle, hogy délután 2 órai indulással vettünk jegyet El Nido-ba. Itt jöttem rá, hogy be lehettett volna foglalni egyes járatokat fizetés nélkül is, mert az irodás csajszi akkor hívogatta a délutáni járat utasait, hogy akkor akarnak-e jönni és. A nagy csomagokat az irodában hagytuk és az indulásig körülnéztünk Puertoban. Ahogy R-U-D írta, tényleg rengeteg tricikli és ennek következtében nagyon büdös van. Nem sok érdekesség található itt. Valahogy eltelt az idő a gép indulásáig, ami kis késéssel el is indult. Én még ilyen kis gépen (kb. 15-20 fős) nem ültem, érdekes élmény volt. A repülőút alatt igen szép látványban volt részünk. A gép rendben leszállt, egy négyes csoport megindult gyalog El Nido irányába, gondolták, hogy arrébb majd fognak valamilyen szállítóeszközt. Mások (mi is) megvárták a tricikliket, amik 150 pesoért vittek be El Nidoba. Az odavezető út elég göröngyös és dimbes-dombos, az egyik emelkedőn le is fulladt a tricikli, ott gyalogolni kellett. Az ember az út alapján nem azt gondolja, hogy a "paradicsom"-ba, hanem a világ végére érkezett. Végül is a tricikli letett a kinézett szállás (Gloria's cottages) előtt. A Rico's cottages bejárata közvetlen mellette volt, véletlenül itt mentünk be és az emeleten kivettünk egy szobát napi 600 pesoért. Végül is nekem nagyott bejött a szoba, erkéllyel a tengerre, szúnyoghálós ágy, tenger morajlása, lágy szellő, stb. A hangszigetelés az elég gyenge volt, de hát mit várjon az ember egy ilyen fa házikótól. Elindultunk körülnézni a környéken, érdeklődtünk a tulajtól, aki maga is szervez island hoppingokat. A túrák ára itt 1500-1800 peso/4 fő kajával (kb. 9-16 óráig). Maximum 6 fő, 5-6. ember +150/fő. A reptéren kapott El Nido Art Café & Boutique brosúra alapján rendben volt, kicsit olcsóbbnak tűnt. (Később kiderült, hogy ott 650/főtől van túra - kicsit lehúzós a svájci csajszi szerintem, nem mindenkinek svájci a fizetése). Sötétedés után megvacsoráztunk, körülnéztünk, majd kiültünk az erkélyre és élveztük a fent leírtakat.
A reptéren pont ez a wowwowwee műsor ment a tvéken. Mindenki ezt bámulta. Én is. Őszintén szólva nem vágom miről volt szó benne, mi a műsor tartalma, lényege.
Nagy butaság lehet, mert még a mi Győzikénk is intellektuálisabbnak tűnt.
És vizsgád van? Van ilyen speckó tanfolyam? Azt elhiszem, hogy fárasztó. Gondolom a nagyon meredek merüléseket nem választod, de Busuanga ideális. Minden olyan kellemes mélységben van.
Neked találták ki Coronban a Seadiveresortot. Előtte betonút, ami egy síkban van a szálló földszintjével. A többi szállás itt ilyen szempontból körülményesebb lehet.
búvárkodás? Megy az kézzel is :) picit jobban kajálja a levegőt, ennyi.
Ami egyébként fontos még, hogy a szállás közelében legyen egy pár száz méter hosszú szilárd útfelület. Erről meg az álatalában a szállásokhoz mellékelt képek alapján elég nehéz megbizonyosodni.
Come back Cory? 5 napja volt még hátra 92-ben, amikor odaérkeztem és átadta a hivatalt FVR-nek. Napi 8 óra áramszünet, víz nuku. Még jó, hogy volt artézi kutunk. Jöttek a szomszédok vödrözni. Várjál, majd az lesz a vége, hogy come back, Erap!
Én nem nézem, de a kolónia nézi, szélessávon, főleg azt a wow-wow-wee című hülyeséget. Ennek a felvételén volt az a tömegtaposás. No meg korábban angolul ment, most meg minden tagalogul megy...
Felverodott a viz, de a hajo orraba, ill. a kormanyosfulke tetejere ultunk. Most Angelesben vagyunk (innen megy airasia), holnap reggel elhagyjuk Fulop-szigeteket.
Akkor láthatod majd, hogy minek a motorja is ment tönkre alattunk. Ha hullámos a tenger, akkor ügyeljetek arra, hogy a számotokra fontos dolgok, amiket nem raktok le a hajó aljára vizhatlan csomagolásban legyenek. Nekem a repjegyem is szétázott.
Na hat ezt nem tudtam. 24-en indultunk, 2-an erkeztunk fulopre. Most mar mindegy. Meg El Nido-ban vagyunk, holnap reggel indulunk Sabangba hajoval. 9-en vissza Manilaba. Eleg allat volt ez a Bacuit archipelago. Mindharom nap island hoppingoltunk. Udv.
Busuangara, ha jol emlekszem hetente 2x megy hajo El Nidobol. Ezek nagyobb hajocskak, eleg megbizhatonak tuntek. Kerdezz ra az Art Cafeban.
Hat bazzeg ha tudtam volna, hogy rogton Fulopszkre mentek akkor leirtam volna azt, hogy bookold be neten a Seairt, amit kb 1 hetig tartanak. Ez annyit jelentett volna, hogy ott helyben fizetted volna a bookolas alapjan 1 heten vagy 10 napon belul.
Nem vettem eszre semmit a puccskiserletbol (itt olvastam, hogy volt), csak azt, hogy a Kuala Lumpuri repteren a Clarkba indulo airaisa gep elotti varakozasnal kanadaiak kerdezgettek ket fulopot, beszelgettek valami bajrol. Fulopok mondtak, hogy a media felfujta. Most egyebkent Puerto Princesaban vagyunk, varjuk a csatlakozast El Nidoba a Seairrel. Busuanga valszeg nem fog osszejonni (rebesgettek valami hajot El Nidobol), mert Seair "full booked" es eszak Luzon is kimarad (pedig hoztam egy jo allapotu huszast) elobbiek miatt.
Manila egyebkent tenyleg brutalis hely, legalabbis a nyomornegyedes reszek. Ott nem setalgatnek este semmi penzert.