Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Mindössze pár lépésre volt ez a másik furaság, szintén spórák nélküli, ebből kapott Dima Bálint anyagot az őszi Gombakiállításon, de nem jelzett még, hogy jutott-e valamire. Több francia is a Flammulina nemzetségre tippelt, bár azoknak nem bordás a kalapja.
Ennek fényében, mivel jövő hét elejétől enyhülés jön, a hét vége felé akár szét is lehet nézni téli fülőke és júdásfülgomba ügyben. Annál inkább, mert a nagy előrejelző modellek jövő szombat-vasárnapra nagyobb hidegelárasztást jósolnak, és így a tél visszatértét (persze, ez egyelőre még bizonytalan).
Revideálom a hivatkozott hozzászólásomban írt megfigyelésemet; inkább azt tartom valószínűnek (illetve szinte biztosnak), hogy a gombák az enyhülés után jöttek elő. Ez azt jelenti, hogy az egész hónapban tartó, olykor elég kemény fagyos időszak után elég volt 3 (!) enyhe nap, hogy előjöjjenek (plusz egy gyengén fagyos a ráhangolódásra). Ezek a tél-specialisták milyen meglepetéseket tartogatnak...
No, oda sem megy az ember (sajnos) minden hétvégén . Gondolom, ha azóta sem adta meg magát a gomba még a külföldi szakiknak sem, nem lehet túl közismert jószág.
Hiánypótló elektronmikroszkópos felvétel az aranyos rezgőgomba (Tremella mesenterica) mikoparazita életmódjával kapcsolatban (Peniophora laeta), hogy az egyik legnépszerűbb hazai portálnak ne kelljen, csak a Wikipedia cikkére hivatkozni. ;) /Forrás: Walter Zugmaier and Franz Oberwinkler 1995./
Szia lilapereszke! Fülőke (Gymnopus) vagy szegfűgombácska (Marasmiellus) tippem volt, de a külföldi gombaismerők szerint a kalapbőr szerkezete eltérő ezektől a csoportoktól. Sajnos éretlenek voltak a gombák, majd egy heves záporban megrohadtak, ezért anyagom sincs belőle. A TIT-ben is vetítettem, de nem szólt senki a megoldásról.
Ezt a cikket nem ismertem, köszönöm. Csípem a német precizitással összeszedett cuccokat. A Cortinariusokban leledző antrakinon származékokról tudtam. Ezek manapság mint alternatív gyapjú színezékek örvendenek népszerűségnek (pedig sok más szempontból is érdekes molekulák), eleddig főként az orelanin bipiridil típusú toxinokról voltak hírhedtek a pókhálósok.
Nekem is jó néhány cikkem van beharvesztálva különböző periodikákból (leginkább kémiai ihletésű irományokból). Gyakorlatilag egy-egy fajban található színanyagokat leíró írásokat magába foglaló gyűjteményem van. Láttam már Új-zélandról és Ausztráliából leírt pókhálós gombákkal kapcsolatosan fogant másodlagos metabolitokat tartalmazó összefoglalókat. Nem nagyon foglalkoztam velük, nekem a hazaiak is rejtélyek… Leginkább azokat a cikkeket gyűjtöm (legyenek azok számomra egzotikus földrajzi helyről valók is) amik nálunk is előbukkanhatnak. Csak nem régiben próbáltam rá, hogy speciálisan mikológiával foglalkozó periodikák hasábjait is érdemes ezen ügyben zaklatni (Persoonia, Mycotaxon, ezeket találtam ahol érdemi írásokra bukkantam, biztosan vannak mások is). Remek német összefoglalót már én is találtam nedűgombákkal kapcsolatosan. A továbbiakban is örömömre szolgál, ha ezen irányú találatok helyeit megosztod velem.
Teljesen jogos elvárás a magyar nevek rendbe tétele. A következő - várhatóan most márciusban megjelenő - Clusiana (Mikológiai Közlemények) az aktuális magyar nevekről szól. Én a pöfetegek neveit néztem át, a régi álcsillaggomba - Geastrum melanocephalum most már poros csillaggombaként fog szerepelni, míg javaslatot tettem az Astraeus hygrometricus nevének repedéses álcsillagombára változtatására. Hiszent ez a faj tényleg ÁL, mivel teljesen más rokonsági körbe tartozik, bár küllemre hasonlít (vö. delfin-hal)
Remélhetőleg a márc. 8-i MMT közgyűlésen már kézbe is tudjuk adni az új Clusiana számot.