Nálam (MOST jöttem ki a telekre) nyakig lisztharmatos a szőlő (kivéve az Othelló, meg egy vesszőről szaporított brutálisan ellenálló ismeretlen fajta), sőt atkára utaló jelek is vannak (Délegyházán). Holnap reggel permetezek, ha ez a rohadt eső végre eláll.
A Topas teljesen jó lisztharmatra. Ez meg az én tapasztalatom. De váltásban használom a Folicur Solo-t is. Ezek vannak itthon. A Topsint azért javasoltam, mert -ha visszaolvasod az előzményeket-, akkor az biztosan van otthon a kérdezőnek. Nem érdemes túlcifrázni, ha ugyanaz a szer jó, mint amivel a kora tavaszi monilia elleni kezeléseket végezzük. Én azt tapasztaltam, hogy a lisztharmat könnyű ellenfél, már ha védekezel ellene. A peronoszpóra majd később lesz napirenden... Külön történet. Ez igaz.
A rézpótlószernek én is a Dithane-t ajánlottam, mint mankocebet. Alapszer.
A rézzel kapcsolatban kicsit másképpen gondolom. A nehézfém egy kémiai fogalom, nem "a" mumus. A réz nem MÉRGEZŐ nehézfém... Legalábbis a állatvilág és a növények szintjén. Növényvédelemben nem tud annyira felgyülemleni, hogy kárt okozzon, ellenben gyökér szinten kifejezetten hasznos nyomelemként is hasznosul. Tök mindegy, hogy milyen formátumban van, a réztartalom +-10% ebből a szempontból nem oszt, nem szoroz. Valószínűleg jobban állja az esőt, jobban terül, a hatása ezáltal tartósabb. Én is a Champion-t használom. Ha úgy vesszük, a szintén nyakló nélkül használt kén sokkal kedvezőtlenebb lehetne ebből a szempontból. A réz magasabb rendű szervezetekre nem ártalmas. Csak a baktériumoknak és a gombáknak kell rettegniük.
A helyes lombalakítás nem csak a lisztharmat, hanem minden gombakártevő, levélbetegség ellen jó megelőző védekezés. "Készen kapott" fánál azonban már sokszor nehéz ennek a követelménynek megfelelni.
Alapdolgokban egyetértünk, a többi meg hit kérdése! :-)
Ha nincs rajta a kiszerelésen, akkor a Mospilanból kiindulva levéltetűre 2-3 gr/10 liter elég lesz. 4 gr/10 liter szívósabb kártevők ellen is elég lesz, szerintem ide sorolhatjuk a hajtáshervasztót...
A Karate Zeont nem tudom mennyire porlasztottad, azt érdemes szinte ködszerűen használni. Csak azt pusztítja, amivel érintkezik. Érintőméreg...
vagyis simán előfordul, hogy a levél fonákját előnyben részesítő levéltetvek egy része megússza. Amit tervezel ezért jó. Ami nem pusztul el azonnal a Karate-tól, azt a Mospilan végzi ki a következő néhány napban. Utóbbiból enni kell, hogy hasson. Én ezzel a kombinációval indítottam volna. Önmagában kontakt szert rovarirtót csak érésközeli állapotban szoktam használni, amikor az ÉVI-be nem fér bele a felszívódó szer használata.
Mospilannal a leírása szerint lehet teljes virágzásban és napközben permetezni. Szerintem azonban több praktikus ok miatt érdemes napnyugta után permetezni. Először is általában kisebb a szél. Másodszor jóérzéssel kertbarát nem fúj rá semmit a méhekre. Nem a bizalmatlanság miatt, pedig lehetne rá okom, a Chess-t évekig úgy hirdették, hogy teljesen ártalmatlan a méhekre. Azóta kiderült, hogy mégsem. Át is került a II. kategóriába! Aztán meg éppen itt a fórumon számolt be múltkorában arról a tapasztalatáról, hogy a lepermetezett méheket az őrök megtámadták a kaptár bejáratánál, a szaguk miatt.
Gazelle granulátumot vásároltam, ez ha igaz megegyezik hatóanyagban a Mospilannal. Az lenne a kérdésem, hogy 10 liter vízhez hány grammot kell keverni szilva, körte, cseresznye és kajszibarack fák permetezésére. Sajnos a körtefámat megtámadta a hajtáshervasztó darázs:( Mire észrevettem hát elég sok új hajtást megtámadott, most fogom ezeket levagdosni.
Karate Zeonnal permeteztem levéltetű ellen, de csak a felét takarította el. Mospilan az felszívódó? Azzal virágzás közben is lehet permetezni? Karate Zeont és a Mospilant lehet egyszerre bekeverni?
Majd elfelejtem,a szőlő lisztharmat még nem jellemző ilyenkor ahhoz az idő nem elég meleg,legalábbis felénk a dunántulon,de a peronoszpórához is hűvös van.A Topas már szerintem nem elég hatékony a szőlőben keress más szereket Bumper,Systhane stb a Topsin se jó aszőlőre legfeljebb szürkerothadásra.A réz kötődésgátló ezért virágzásban nem használjuk helyette számos un.rézpótló szer van,pl a Mancocebek stb.Ma már szőlőben ha lehet egy rezes permetezést ajánlanak általában ha nincs különösebb vész zárópermetezésre,A réz nehézfém,és nagy a környezetiterhelése.Számos új szer van ami kevesebb rézzel jobb tapadással,finomabb szemcsemérettel oldja meg a problémát.Pl az emlitett Champion,Funguran Chopack-Floow,ezek nem oxidok hanem hydroxidok.A virágok termékenyülését ált.a bór segíti,számos levéltrágya van a boltokban magas bór tartalommalpl:Damisol Bór,Pholibór stb.A liszharmatról még az "új"művelési eljárások mint a guyot pl keskeny széttagolt lombfalat eredményeznek szellősebb a tőke lombozata nem fülled be,az ellenkezője a lisztharmat melegágya.Arra kell törekedni,hogy lehetőleg a lombfal keskeny szellős levegős,ne zsufolt befülledésre hajlamos legyen,A szőlőfajták fogékonysága sem egyforma a lisztharmattal szemben,ennek is meg van a szakirodalma.Üdv!
A Nonit csokkenti az esőállóságot,mert nem igazán a rögzítés hanem az egyenletes bevonat képzés a lényege,bár nálunk tapadás fokozónak is mondják,inkább a Biofilm ami esőálló.Erre a szerre konkrétan rá is van írva.A felszívódó szisztemikus szereknek általában 2-3 óra kell a teljes felszívódáshoz hatás mechanizmusuktól függően/trans lokális,lokális,stb/Ha már aszer megszáradt az eső előtt,akkor már nem igen lehet gond,de figyelni kell a növényt.Kontakt szereknek 15-20,mm egyszeri,vagy több alkalommal kb 20,mm az a mennyiség ami után a permetezést ismételni kell.Ezért jó,ha valaki méri a csapadék mennyiségét ilyenkor.Jó munkát!
Például Topas, vagy Topsin kezelést ajánlanék a szőlőben lisztharmatra. Sok felszívódó gombaölő hatásos rá. A peronoszpóra lenne rázósabb kérdés.
Champion és az őszibarack... Ez a gyártó (Kwizda) honlapjáról kopiztam ide:
"Őszibarackban tafrinás betegség ellen lemosó jelleggel permetezzünk, LEGKÉSŐBB RÜGYFAKADÁSKOR FEJEZZÜK BE. A rezes kezeléseket baktériumos ágelhalás ellen lombhulláskor javasolt elvégezni."
Ez szerintem a csomagoláson is rajta van.
AZ őszibarack fajták többnyire rézérzékenyek. Vagyis amikor már van virágja, lombja, akkor nem szabad, vagy ne érdemes rájuk használni. Mondjuk virágzó növényre -bármilyen fajta- hasonló okokból nem fújunk rezet és ként, mert a virág mindegyik érzékeny rá.
A Tafrina kifejezetten hidegkedvelő gombafajta. 15 fok középhőmérséklet felett a tapasztalatok szerint már nem aktív a spóra, ami fertőz. Ellenben, ha ezt megelőzően sikerült megfertőznie a növényt, abban tehát BELÜL a növényben aktív marad. Te a spórát és a fertőzés folyamatát nyilván nem látod, csak a következő fázist, ami akár hetekkel ezt követően jelentkezik.
Olvastam már olyat, hogy a pici őszibarack levelek végén látható piros elszíneződés a tafrinafertőzés biztos jele, de ez szerintem nem igaz, nálam mindig ilyenek és évek óta elvétve fordul elő egy-egy tafrinás gallyam az 5 őszibarack fám valamelyikén, amit simán lemetszek.
Mivel most már nincs elég hűvös a tafrinának, ezért javasoltam, hogy elég a Dithane kontakt kezelése, ami még számos levélbetegség ellen is jó. De ha biztosra akarsz menni, tegyél bele Score-t. Ártani biztos nem fog.
Arra lennék elsösorban kiváncsi, hogy a szölö lisztharmata ellen jó és elég volt-e a Thiovit, merthogy változást nem látok. Ha nem, mit tegyek?
Az öszibarack problémáját nem nagyon értem: ezen a szeren kifejezetten rajta volt, hogy Tafrina ellen jó. Azt írod, hogy ilyen melegben a Tafrina már nem támad, de az öszi levelei még elég kicsik, nálam ebben az állapotban és még késöbb is böven szokott jelentkezni Tafrina. Söt azt mondják, hogy most még elöbbre járunk a természetben, mint más években. Ez azt jelenti, hogy más években még késöbb is csak ekkora levelük szokott lenni, amikor pedig ugye még melegebb van.
A Dimilin tapadásfokozóval (Nonit) keverve mennyire esőálló? A gyártó szerint:
"A Dimilin a növények felületén hosszú időn keresztül megőrzi hatását, ezért a rovarfajok elhúzódó rajzása esetén ,sőt két rovarfaj egymást követő nemzedékei ellen is kielégítő védelmet biztosít."
Nyilván a fentiek esőmentes körülményekre vonatkoznak. A gombaölők kapcsán eddig pozitív tapasztalataim voltak, mind a Champion, mind a Dithane több eső után is még látszott a leveleken.
+1 kérdés: Wuxal Supernek kb. azonos idő kell a felszívódáshoz, mint a szisztémikus rovarölő és gombaölő szereknek?
Na ja...én is tegnap este estem ki a hegyre,mert a körtéim egy részét /alsó,dzsungelesebb rész/ csipkézőbarkó /vagy vmi hasonló...annyira nem ismerem a rovarokat/ rendesen lezabálta.A nem termők Bi58-at kaptak ,a termők/ némi tetű is felütötte a fejét,sajnos az ősziben is.../ Judo-t.A szilvát is nyomatom/hogy végre szilva is legyen a fákon,ne csak levél/,az is Judo-t kapott.
Tudnátok nekem tanácsot adni a téren, hogy milyen por formátumban kis tasakban kapható nem túl drága permetszert tudnék használni megelőzésre gyümölcsöskertben. Az alábbi betegségek megelőzésére: peronoszpóra, monília, tűzelhalás, lisztharmat.
Illetve levéltetű ellen szerintetek a Mospilan vagy a Actara használata volna a hatékonyabb?
Az a helyzet, hogy a Gazdabolt kínálatát szoktam nézegetni, de ott a legkisebb kiszerelés is 200 ml-es és az masszívan II. besorolás. Az Agrároldalon a 10 ml-es kiszerelés fenn van, de II. osztályba sorolva. Vagyis még nem terjedt el a híre?
Megelőzésre jó a Sanmite is meg a Thiovit is, de kontakt szerek, a gubacsba nem jutnak be. Ezért vetettem fel a múltkor a transzlamináris hatású Flumite-t, ott van némi esély. Atka ellen a Thiovitet magasabb adagban (80-120 gramm/ 10 liter, ha jól rémlik, de rá van írva) kell használni, a szőlőn, mint lisztharmat ellen.
A Ciperkill és a cipermetrin hatóanyagú szerek kontakt szerek. Ilyen pl a Sherpa is. Mivel az utóbbi átkerült II. (zöldkönyves) kategóriába, gondolom az előbbi is.
Nem, ez alkalommal fordított a történet... a Sherpa kis kiszerelései is visszakerültek III-ba tavaly ...:)))
Sürgős segítségre lenne szükségem,pár éve munkanélküliként (mivel nekem segíj:D nem jár) palántaneveléssel keresek némi kis pénzt a konyhára.
Ma amikor az első palántákat készítettem elő a holnapi piacolásra,rémisztő dolgot vettem észre,soha ilyet még nem láttam :(
Az egyik pohárból kijött a palánta földestől,és valami kis fehér 1 cm-es fonálféreg micsodák lepték el ,az amúgy tök egészségesnek tűnő palántát,na akkor sorba szedtem jó néhányat,egyiken volt,a másikon nem,véletlenszerűen.
Utána néztem és (talán) gyökérgubacs fonálféreg........ az egyik fóliában a paprikáim csúcshajtása is sárgul először azt hittem vashiány,de nem,sajna ez is férges...
Mit tudok tenni??????
S:O:S addig nem viszek egy palántát sem a piacra....de vagy 3-4 százezer forintom forog kockán, + a fóliámban a paprikák +azok termése......
