Ezt mondja a munkáltató is,csak fizetni nem akar,és az egyéb plussz időben elvégzet munkáért sem.
Felkelnék én sokkal korábban is,örülnék is hogy van munkám,és annak is örülnék,hogy ha ezt nem "társadalmiba"kellene csinálni,ugyanis az örömből nem tudom eltartani a családot,csak fizetésből.Nem ilyen hozzáéertő segítségre számítottam,de azért köszönöm!
Jogos-e a munkáltató részéről,ha arra kötelez,hogy a munkakezdés időpontja elött tíz percel meg kell jelenni?Nem beszélve arról,hogy ha befut az árú azonnal el kel kezdeni dolgozni.
Szerintem hallgass "tipcsibácsi"-ra! A javaslata nem fenyegetőzés, hanem korrekt tájékoztatás arról, hogy tisztában vagy a helyzeteddel és a lehetőségeiddel.
Kb. erre számítottam. A munkaidőt ők úgy gondolják, hogy "ebben a szakmában nincs túlóra, a munkát addig és akkor kell végezni, amikor szükséges, ha ez túl lóg a rendes munkaidőn, hát így jártunk" Ezzel persze nincs is gond, ha nem viszik túlzásba ... Az elvégzett munkája alapján bárki ellen találhatnak kifogást, ha akarnak, nyilván én sem vagyok mindent tudó, de eddig nem volt gond, csak mostanában, pláne súlyos kötelezettségszegés nem fordult elő. Na mindegy, ha akarnak akkor úgyis kitesznek "erősebb kutya" elvén, de legalább a végkielégítést ki kell fizetniük. Fenyegetőzésnek szerintem semmi értelme, avval csak felbőszíteném őket, és nem akarom tovább rontani a helyzetet, így is szar dolog minden nap ökölbe szorult gyomorral menni dolgozni.
Munkaszerződés módosítást csak és kizárólag mindkét fél hozzájárulásával lehet véghezvinni. Tehát neked is bele kell egyezned és aláírnod, viszont nem vagy köteles. A munkaidőt nem emelhetik fel önkényesen a havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számától többre.
Ha nem elégedettek a munkáddal annak lehetnek okai, azaz ezt neked is tudni kell, hogy mi az amit előírtak neked a munkaköri leírásban. A munkaköri leírást egyébként bármikor módosíthatják vagy adhatnak újat, viszont ez nem térhet el nagymértékben a munkaköri tevékenységedtől.
Tehát módosítani nem módosíthatja egyoldalúan viszont felmondhat egyoldalúan. És ha felmond akkor végkielégítést kell fizetnie az MT által előrt módon. Vagy ha olyan problémák vannak a munkáddal ami indokoltá teszi az azonnali hatályú felmondást akkor nem kell végkielégítést fizetnie, de ez csak súlyos kötelezettségszegés esetén lehetséges. Tehát ha nem írod alá a szerződésmódosítást akkor a munkáltatónak kell felmondania és végkielégítést fizetnie.
Fenyegtni pedig nincs joguk, csak azt várhatják el tőled ami a munkaköri leírásodban van. Egyébként meg fenyegesd vissza azzal, hogy elmész a területileg illetékes munkaügyi felügyelőségre és kivizsgáltatod az ügyet. Egyébként ott ingyenes tanácsadás is van még telefonon is (megyei munkaügyi felügyelőség), vagy a munkügyi bíróságokon is van ingyenes jogsegélyszolgálat, viszont ezek is csak megyeszékhelyeken vannak.
Egy még csak elméleti, de már felmerült problémában szeretnék tanácsot kérni. 15 éve dolgozom alkalmazottként egy viszonylag nagyobb cégnél, korlátlan idejű munkaszerződéssel. Nemrég felmerült, hogy a főnökeim nem elégedettek a munkámmal (új főnökök), és "fenyegettek", hogy ha nem dolgozom úgy és annyit, amennyit ők akarnak, akkor csökkenteni fogják a fizetésem. A kérdésem az volna, hogy a gyakorlatban ez hogyan lehetséges (nyilván megtehetik ...)
A munkaszerződés kétoldalú, de bármelyik fél módosíthatja vagy felmondhatja egyoldalúan is. De ha ők módosítani akarják, azt nem kell a másik félnek (nekem) elfogadnia, aláírnia? És, ha nem fogadom el (nem írom alá önként a fizetés csökkentésére való módosítást), akkor automatikusan megszűnik a szerződés? És ilyenkor melyik fél szünteti meg a munkaviszonyt? Magyarán jár-e nekem a felmondási időre szóló fizetés, és a végkielégítés?
Ha esetleg volt már erről szó, elnézést kérek, nem olvastam végig a topicot, az is jó, ha megírjátok merre keressem, bár a legjobb az volna, ha elmagyaráznátok, hogy mi a helyzet ilyenkor.
180. § (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.
(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő.
(3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.
(4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.
(5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.
(6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
78. Több munkavállaló együttes felelőssége
181. § (1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik.
(2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
(3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek.
(4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.
Azt azért tudni kell,hogy a munkáltató munkaköri leírást bármikor adhat, módosíthat, a munkavállalónak nincs olyan lehetősége, hogy nem írja alá ugyanis csak az átvételt kell elismertetni. Azt meg ugye ha odaadja akkor megtörténik.
Természetesen a munkaköri leírásban nem hozhat olyan előírást ami a munkavállaló feladatkörétől jelentősen eltér. Felelősséget beleírhat, de csak a mostani időponttal.
Egyet még kérdezek: úgy értendő az anyagi felelősség kérdése, ha például 5-en használnak egy 2 millió értékű eszközt, akkor mindenkire 400-400.000 értékű teher jutna káresemény esetén?
(Az engem is meglepett, hogy ilyesmi értékkel bíró eszközre nincs semmi átvételi dokumentáció.)
Elméleti kérdéseim lennének Azt kérdezném hogyan lehet a dolgozók eszközhasználatát jogszerűen dokumentálni? Az egyik barátom bajban van, alá akarnak íratni vele egy olyan munkaköri leírást visszamenőleges dátumozással, amiben mindenféle megkötés nélkül ráterhelik a felelősséget, ha a munkaeszközzel bármi is történik. Egyáltalán jogszerű-e a visszadátumozós dolog? Ő ebbe érthető okkal nem kíván belemenni már csak a visszadátumozós procedúra miatt sem. Másfelől meg több munkavállaló is használja az adott eszközöket. Hogyan lehetne megoldani, hogy XY vagy AB dolgozó felelőssége kideríthető legyen egy esetleges káresemény esetén? Az igaz, hogy milliós értékű eszköznél a a teljes értékig a munkavállaló felelős megtéríteni a kárt? Az helytálló lehet (csak magánvéleményem), ha egy átadás-átvételi leltárt csinál a cég minden eszközre? Azaz abból nyomon követhető lenne ki és mikor használta az eszközt.
A munkaszüneti napot természetesen nem szombatra értettem, de eseht arra is, viszont csak akkor van jelentősége ha folyamatos a munkavégzés, pl kórházban a nővérek.
A munkáltatónak hány nappal előbb kell bejelentenie a rendkívüli szombati munkavégzést? Gondolom az semmiképp nem törvényes, hogy péntek délben szól, hogy másnap be kéne jönni dolgozni...
Én még annyit tennék hozzá: az, hogy diák, adózási és járulékfizetési szempontból semmiféle könnyebbséget nem jelent. Ugyanaz a teher, és ugyanaz az adminisztrációs macera, mintha "normál" dolgozót vennének fel.
17 évesen már simán vállalhat önállóan is munkát, nem kell diákszövetkezet hozzá. Fölvehetik "rendes" munkaszerződéssel, de egyszerűsített foglalkoztatás keretében is alkalmazhatják. Ha nem végleges állást keres, akkor utóbbit jobban szeretik a cégek.
Fiatalkorú munkavállalásáról lenne szó. Városunkban 2 diákmunka közvetítő van, de heti 1-2 napra tudnak csak munkát adni 17 éves fiamnak.
Kérdésem az lenne, hogy ezeken a közvetítőkön kívül milyen lehetősége van dolgozni? Pl, ha találunk egy magánvállalkozót, vagy céget, aki felvenné a nyári időszakra, akkor simán bejelenti, mint rendes alkalmazottat? Vagy kell mindenképpen a központ segítsége?
Azt szokták ilyenkor mondani, hogy jó a közös mert így könnyen találsz munkát, ha kirúgják, akkor nem kap majd munkanélkülit, meg ráírják a papírjára, hogy a munkáltató rúgta ki... és az emberek ettől általában megijednek. Vagy szóban felajánlanak egy olyan munkát, amit úgyse fogadna el, pl. Budapest legtávolabb eső kerülete, és ha nem fogadja el, akkor azt mondják, mondjon fel a munkavállaló.
Nem tudom mivel kényszerítik ki. Ugyan készenléti állományban tartják egy fél évig és kapott végkielégítést, aki beleegyezett a közös megegyezésbe. Ha nem írom meg, mit tudnak tenni? Bár biztos vagyok benne, hogy kicsinálnak!
Miért ennyire birkák az emberek? Ki akarják őket rugni, de ráveszik őket arra, hogy ők írjanak felmondást? Mivel fenyegetik őket? Hogy ha nem mondanak fel maguktól, akkor kirugják őket?
Ha téged hívnak be a munkaügyre, akkor intsél be nekik, még közös megegyezést se írjál alá, mondjanak fel ők, indokolják meg.
Sziasztok. Bizonyára olvastatok róla, hogy a Magyar Postánál úgy történik a létszámleépítés, hogy behivnak a munkaügyre, majd megíratják veled a felmondásodat. Ez ellen nem lehet jogi lépéseket tenni?
