A módszer lényege nem a termésmennyiség, hanem a helytakarékosság a hobby kertben. A termővesszőket (az idézett képeden a piros drótosok), érés után tőből eltávolítjuk, igy évente 1-3 cm-t szélesedik a fa.
A késői fajtákon nem vált be ez a módszer. Azoknál úgy alakítottam ki a koronát, ahogy Mozo, azzal a különbséggel, hogy csak két vezér van egymással átellenben, így egy sövényhez hasonlít. A kerti utam mellett jól elvan, áttekinthető, kezelhető és kis helyet foglal el.
Amúgy visszatérve az eredeti gondolatra nem egészen világos , hogy az az 1-2 év és a 3-4 év mit takar ??? Ez egy 4 éves termő ciklust jelöl vagy az ültetés utáni éveket ??? Ha az ültetés utáni éveket akkor jelzem , hogy egy 1 éves csemete az nem ilyen ha a termő időszakot akkor meg az, hogy 4 év alatt a fa negyede csak 1 évben hoz termést .... szerintem kevés . Persze nem akarok a részletekben elveszni ha valakinek szimpatikus próbálja meg és mutassa az eredményt ...persze ne rajzon .
Na ...na ... azért a két kép vajmi kevés hasonlóságot mutat . Amúgy Ali - bá képén látott módszert sem tartom valami nagy durranásnak ( váltócsapos metszés csak azok a csapok nagyon erősek !!!! ) ... szerintem erre már Ő is rájött .
Persze ki lehet próbálni ilyen elképzeléseket is de valószinüleg a legegyszerűbb megoldás lesz a legjobb .
Én még ilyet nem láttam , de nehezen tudom elképzelni , hogy ennek volna valami értelme . Ha valaki jártas a gyümölcstermesztésben az tudja , hogy van a fáknak egy növekedési fázisa 1-4 . évig ( vegetatív növekedés ) majd jön a termő fázis ( generatív növekedés ) ... itt úgy néz ki , hogy a kettőt egyszerre akarják . A fát is hormonok irányítják akár minket embereket , nálunk is különválik a két szakasz amíg növekedünk nem szaporodunk és amikor már szaporodunk nem növekedünk . Hogy ki és milyen okból gondolja , hogy okosabb mint a természet rendje .... ????
na ennek mégegyszer nekifutok mert a telefonról ami átment is zavaros...
szóval olvastam erről a metszésről amit őszibaracknál ajánlanak és nem alakítanak ki katlankoronát hanem a hajtások felét meghagyják következő évre termőre,másik felét ugarcsapra metszik a következő évben meg fodítva és így váltakozik...
előnyéül írják,hogy minimális a metszés,a 2. évben terem,kicsi a helyigénye.
próbálkozott vele valaki,vagy van-e így látatlanba véleménye?
Ha jó magasra felnyírod, hogy be süssön alá a Nap és folyamatosan felszeded a lehulló leveleket a fűről, akkor tovább is bírja, csak kicsit ritkább lesz.
Olyan magasan csípd, vágd vissza, amilyen magasan szeretnéd, hogy a szilvafád koronája kezdődjön. (Gondolom el akarsz alatta majd menni, legalább is hajolva?!)
Ne csinálj most vele semmit. Ásd be a földbe a 'konténereket' és tavasszal ültesd ki őket. Az Althant ne metszd, a Serminát is csak tavasszal.
Én új koronát nevelnék a Serminára az alsó nagy hajtásból. Amennyire lehet, most oda kötözném, húznám ezt a hajtást a törzs felső csonkjához. Tavasszal tőből levágnám a másik (felső) nagy hajtást és várnám, hogy a vezérnek meghagyott erősödjön. Vissza is csípném, hogy elágazzon. A többit 2-3 évig mindig visszacsipkedném (pincírozás), hogy ne nőjön, aztán mikor a vezér már vastagabb (legalább kétszeres), akkor tőből levágnám. Esetleg, ha az a rész megnyugszik és nem nő, csak terem, akkor maradhat.
Van 1-1 Sermina és Althann ringlóm, késő tavasszal szabadgyökerűként vettem őket, de sajnos nem tudtam kiültetni a csemetéket a helyükre, ezért "átmentek" konténeres fákba...
Kérdésem az lenne, hogyan és mikor metsszem meg őket?
Elsősorban szerintem a Sermina az "érdekes", nagyon nagy a különbség a 2-2 ág között... Az Althann szinte egész időszak alatt meg sem moccant, olyan, mintha "bedurcizott" volna... (Mindkét fa törzsmagassága kb. 130 cm körül van.)
Mivel elég nagyok a konténerek, én még várnék a kiültetésükkel (meddig?), hátha még jobban elburjánzanak a gyökerek... (Vagy ez nem így van?)
Alibá, lenne egy kérdésem. Van egy öreg diófa, eddig nem igazán gondozták, hasonló a helyzet, az alsó ágak a földön, körbe 5-6m sugárban mindenfelé. Mikor lenne célszerű levágni őket?(olyan alkar vastagságú ágak kb.)
Én is bajban vagyok a saját ültetésű almám fajtáját illetően. Ültetéskor elkeveredett a cédula, azóta sem tudom, mi a neve. Talán most így érésben valaki be tudja azonosítani?