Thiovit Jet 1 liter vízbe 10 gr (30 gr-os kiszerelésben kapható). Ez egy durva kénes kontakt kezelés, az atkák túlnyomó része megdöglik. Előnye, hogy lisztharmat ellen is hatásos, ami ilyen időben nem árt.
Ha virágzik a szőlő, akkor a Thiovit-ot már inkább ne használjátok!
Flumite, vagy Nissorun permetezés. Ez biztos kiirtja és hosszabb ideig is véd. Ezt lehet kombinálni (egyszerre az előzővel). Én azt javasolnám, hogy ha van otthon Topas, vagy más felszívódó gombaölő, akkor tegyetek bele azt is, mert egyrészt ahogy írtam az időjárás és a jövő héten várható melegedés miatt erős Lisztharmat nyomásra lehet számítani, másrészt az erős atkafertőzés legyengítette a leveleket, a növény nehezebben védekezik a gombák ellen.
Kiskert tulajdonos lettem, s e pályán totál kezdő vagyok. Van néhány tő csemege szőlőnk, éppen kötözni akartam, amikor észrevettem, hogy betegség ütötte fel a fejét a leveleken.
A szőlővel évek óta senki nem törődött, az idén tavasszal a metszés után szépen fejlődött.
Tudnátok segíteni a diagnózisban, és abban, hogy mivel tudnám meggyógyítani. Permetezőnk már van.
Néhány éve (2011 vagy 12) használtam. Eper fát leptek el a hernyók, és kénytelen voltam méreg mentesen megoldani. Napok teltek el mire eredmény volt. Nem volt 100%-os az eredmény, de használt valamennyit.
Rákeresve a topikban, igen kevés tapasztalat van a Dipel kapcsán. Azóta esetleg van, aki rendszeresítette a "fegyvertárában"? Újabb tapasztalatok? Arra gondoltam, hogy idén a tavalyihoz képest több lombrágó hernyó és főleg moly ellen kipróbálnám, esetleg a Dimilin helyett. Az engedélyokiratában pont azok a gyümölcsök szerepelnek, amire én használnám (körte, szilva, meggy, barack stb). Érdemes, vagy inkább maradjak a kémiai megoldásnál?
+1 kérdés a Dipel felhasználására nézve: az ilyen baktérium alapú készítmény mennyire keverhető egyéb permetszerekkel? Gondolok itt rovarölőkre (Mospilan, Karate), gombaölőkre (Score, Dithane stb) és lombtrágyára egyaránt.
Harmadik kérdésem Zsigó György aktuális növényvédelmi felhívásával kapcsolatos, ahol a következőket olvastam:
"A hirtelen jött, bőséges csapadéktól kirepedhetnek az érésben lévő gyümölcsök. Most a cseresznyéket sújtja a hasadás. A cseresznyelégy elleni permetezéssel egy menetben érdemes a Fitokondi illóolaj tartalmú növénykondicionálót vagy a Vektafid A-t is kijuttatni. Ezek az olajok rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. Szakemberek a 0,2%-os étolaj hozzáadásával is szép eredményeket értek el."
Az étolajos módszert próbáltátok már? Mennyire keveredik az étolaj a többi permetszerrel? Mivel szabad biztosan keverni, illetve milyen típusú szerekkel kizárt a keveredés?
Mivel permetezzem meg a vörös ill. lila hagymát, aminél az alábbi betegség jelent meg: a szára újra kinő. Lásd kép.
Milyen betegsége lehet? Egy ideig fejődtek, majd a száruk lefeküdt, utána megjelentek ezek az új kinövések. Több ágyásban, többféle helyről beszerzett dughagymánál megjelent. Van olyan ágyás amelyik már teljesen ilyen. A többit szeretném megvédeni.
Attól is függ , mivel permetezel ha csak Karatet használsz az nem egyszerű , sokat kellene vele permetezni a tökéletes eredményhez érdemes Mospilant is bevetni . Ezt a germersdorfi és az érdi bőtermőhöz időzítve ez a ciklon elvonulása után érdemes használni . kb ki is jön 14 évi. és így 1 permetezés elég .
Azonban azt sem árt megemlíteni , hogy a permetezés mikéntjét is el lehet rontani . Mivel a cseresznye pláne ha idősebb , nagy tömegű fa sok belső lombozattal . nem elég neki csak megmutatni a szert , alaposan be kell fedni és lehet a max dózissal menni . A múltkor valaki lelkendezett, hogy az új permetezőjével fele annyi szerrel le tudta szórni a fáit , mint a régivel . Persze kérdés , hogy melyik volt sok vagy melyik kevés . Ha nincs meg a felszívódó szer koncentrációja a fában akkor előfordulhat , hogy nem lesz megfelelő a védelem . Itt is érdemes némi felszívódást segítő lombtrágyát is tenni a permetlébe és ha van esővized ... ha nincs , gyűjtsél ... akkor érdemes azt használni , a lágy vizet jobban felveszi a cseresznye levele .
Szerintem ha ezeket figyelembe veszed akkor nem lesz kukacos sem a cserkó sem a meggy .
Én egyik szert sem ajánlom virágzáskor úgynevezett rézhelyettesítő szert pl Dithanet vagy kénhelyettesítő szert pl Topaz-t használok vagy Quadrist esetleg Eclairt de semiképpen ként vagy rezet.
Cseresznyelégynél leginkább a talajhőmérséklet alakulását kell figyelni, mert legfőképp ettől függ a legyek előbúvása az adott évben. Akkor kezdenek rajzani, amikor a talaj hőmérséklete tartósan meghaladja a 12 fokot.
Igen, JAVUL az esőállósága - persze ha valahol napokig zuhog, az minden kontakt szert levisz... ilyenkor kerülnek előtérbe felszívódó vagy a helyileg felszívódó anyagok.
Nekem ez a csapdázás, megfigyelés nem jött be, tavalyelőtt is kitettem a sárga lapokat, a sok légy, és egyéb rovar közt csak egy-két pettyes szárnyú sceresznyelégy volt, ekkor permeteztem, de nem volt elég hatékony. Tavaly csak hazardíroztam, mégis jobban sikeredett (persze lehet hogy csak rosszabb évük volt a legyeknek.
Viszont a megy is rendesen kukacos volt, így bor lett belőle. Megy re ugyanaz érvényes, mint a cseresznyére, hogy a szinesedéstől kell permetezni?
"Tehát nem működik az, hogy ha a növény elérhető zömét lepermetezem, az az el nem érhető csúcsában is hat,"
Ezt még eddig nem is hallottam soha, tehát ha van olyan nagy cseresznyefám, aminek még géppel (gépi géppel :-) ) sem érhető el a teteje, akkor azt célszerűbb inkább felszívódó szerekkel kezelni?
Visszatérve a korábbi kérdésemre a Keratívval kapcsolatban, az van ráírva, hogy hatásfokozó, és tapadást elősegítő hatása van. Ez akkor nem azt jelenti, hogy megszáradás után már nem mossa le az eső?
Nem, a 3 g/l azt jelenti, hogy 1 egész 30 grammos zacsi kell a 10 liter vízbe:)))... szőlőn a magas dózis a 12 g/l, ami 4 db 30 grammos zacsi a 10 literhez, de ez atkára megy. Lisztharmatra általában 4-6 gramm, másfél-két zacsi/10 liter.
Aha... valójában úgynevezett mélyhatású, vagy más néven lokál-szisztemikus szer, helyileg átitatja a növény szöveteit - akár a másik elterjedt atkaölő a Flumite - szokták ezeket transzlamináris hatásúnak is hívni, mert ha a levél egyik oldala kap, az a másikat is megvédi:) - de nem kerül bele a növény nedvkeringésébe, nem szállítódik, mint egy valódi felszívódó (szisztemikus) anyag. Tehát nem működik az, hogy ha a növény elérhető zömét lepermetezem, az az el nem érhető csúcsában is hat, tehát permetezésben teljes lefedettségre kell törekedni, mint a kontakt szereknél, viszont az eső nem mossa le, ha már bekerült a levél szöveteibe, ezért hosszú a hatásideje.
Az újabbak, mint a Zoom vagy a Pyranica is lokál-szisztemikusak (mélyhatásúak, transzlamináris hatásúak, helyileg felszívódók, ahogy óhajtod - tök keveredve használják ezeket a tkp ugyanazt jelentő fogalmakat:))
Tudtommal valódi felszívódó atkaölő manapság csak a Vertimec (II). Illetve hát jó atkaölő mellékhatással bír a ma már csak I. kat-ban létező felszívódó Bi58-nak.
