Keresés

Részletes keresés

W_B Creative Commons License 2017.04.16 0 0 17489

Szerintem más oka van, az anyag szerkezete.

Előzmény: VBL (17488)
VBL Creative Commons License 2017.04.15 0 0 17488

Köszönöm a választ. Azért, mert nem a vas a nagyobb arányban jelenlévő komponens (hanem pl. a króm, ami érzéketlen a mágnesre), vagy más oka van ?

Előzmény: barkócza (17487)
barkócza Creative Commons License 2017.04.15 0 0 17487

A különböző korrózióálló acélok általában nem, vagy csak gyengén mágnesezhetők, ez utóbbi pl. az ausztenites acélokra jellemző.

Előzmény: VBL (17485)
bgeo74 Creative Commons License 2017.04.14 0 0 17486

Ne köszönd, a wiki  félrevezetett naox leírta a lényeget köszönjük neki!

Előzmény: JFEry (17480)
VBL Creative Commons License 2017.04.14 0 0 17485

Üdvözletem a Topicnak !

 

Van itt metallurgus ? Kérdésem: A 316L orvosi acélban a fémes elemek milyen arányban vannak jelen ? Mágnessel érintettem ilyet és nem tapasztaltam vonzerőt. A vas nem domináns, vagy hamisítvánnyal volt dolgom ?

naox Creative Commons License 2017.04.14 -1 1 17484

megígértem, hogy nem írok ide többet, igyekszem is betartani.

"Okoskodik, igaza van"

Most melyik? Ha egy hüjeségről leírjuk, hogy az, akkor az nem okoskodás.

"de nem ír pontos értéket az olvadáspontra"

ha egy anyag bomlik, annak nincs olvadáspontja. Semilyen. Ilyenkor egy tapasztalati értéket adnak meg, pl. kapillárisban melegítve 4C/perc sebességgel ennél a hőfoknál olvad meg az anyag. Ez nem olvadáspont, de egy gyakorlatban jól használható adat.

 

De kezdjük az elejéről. Milyen anyagról van szó?

A kérdező a "hidrogén auriklór-sav"-ról beszélt, legnagyobb valószínűséggel a tetraklór-aranysavra gondolt HAuCl4xH2O, ahol x kb.3

 

Ez az anyag már szobahőn bomlik, száraz levegőn állva vizet és HCl-t veszít, vegyes összetételű "bázisos klorid" marad vissza.

A HAuCl4 (tudtommal) csak kristályvizesen fordul elő. Ha hevítjük, nem lesz tiszta Au2Cl6, mert részben Au-oxid is keletkezik, ami tovább bomlik. Az Au2Cl6 bomlását sokat tanulmányozták, érdekes, mert először AuCl és Au lesz (ez 160 fokon indul, erről szól az idézett cikked), később az AuCl újra AuCl3-ra és Au-ra diszproporcionálódik. De ha a levegő csak nyomokban vizet tartalaz, akkor az beleszól a dologba, és arany-oxidok, vegyes hidroxidok is keletkeznek.

(Nemtom mi volt a kérdező szándéka, de sokan arra kíváncsiak, hogy a tetraklór-aranysavat hevítve át lehet-e alakítani arannyá. A válasz ugyan igen, de illik hozzátenni, hogy ne jó ötlet, mert az Au2Cl6 illékony, és jelentős veszteség keletkezhet.)

Na hagylak titeket.

Előzmény: bgeo74 (17483)
bgeo74 Creative Commons License 2017.04.14 0 0 17483

Okoskodik, igaza van de nem ír pontos értéket az olvadáspontra Maga sem !

F. Lengfeld showed that at 185° auric chloride slowly dissociates into gold and
chlorine, and below 175° some auric salt escapes decomposition ; and M. E. Diemer,
that when ordinary auric chloride—in reality hydrochloroauric acid, HAuCl4—is
heated there appears to be no intermediate stage between auric chloride and metallic
gold, and in consequence the formation of aurous chloride might be questioned. If,
however, the auric chloride be prepared quite free from hydrochloric acid and water,
it shows no loss in weight and not the slightest sign of decomposition at 100° ; but
if heated in an atm. of hydrogen chloride at 190° chlorine is evolved and the product
assumes a yellowish-white colour and undergoes no further change when heated at
this temp, for a long time. The curve showing the loss in weight at different
intervals of time indicates a definite break about the point where the auric
chloride is converted to the aurous salt. This indicates that aurous chloride is
probably a definite compound, and not a mixture of auric chloride and gold.
The important factor in the preparation of aurous chloride is the exclusion of
water. If heated in dry air, the product is contaminated with metallic gold;
and this dissociation is prevented by heating the auric chloride in an atm. of
hydrogen chloride.

Előzmény: naox (17481)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.04.12 0 0 17482

Semmitől, minden cement hőálló, illetve az lesz belőle a hőtől. (-: Probléma persze van ott magasan az 1000 fok felett, de annak más semmi köze az eredeti hidraulikus tulajdonságához, kerámia.

Előzmény: zöldkomcsi. (17479)
naox Creative Commons License 2017.04.12 -1 1 17481

Nem ott kezd bomlani, az egy olvadáspont, de jelzik, hogy nem valódi op, mert már számottevő bomlás történik. Ez az op amúgy az Au2Cl6-é.

Előzmény: JFEry (17480)
JFEry Creative Commons License 2017.04.12 0 0 17480

Köszönöm!

Hülye vagyok, hogy angolul nem kerestem...

Előzmény: bgeo74 (17478)
zöldkomcsi. Creative Commons License 2017.04.11 0 0 17479

Nem tudja véletlenül valaki mitől hőálló a hőálló cement? Házilag nem lehet kikeverni mert itt a környékben nem kapható.

bgeo74 Creative Commons License 2017.04.11 0 0 17478

Ha jól látom és értelmezem, akkor 254 °C -on.
https://en.wikipedia.org/wiki/Chloroauric_acid

Előzmény: JFEry (17477)
JFEry Creative Commons License 2017.04.11 0 0 17477

Halihó uraim!

Nem tudnátok megadni hány fokon bomlik a hidrogén auriklór-sav ?

Gondolom arany és sósav és klór gáz lesz belőle.

Bár ez nem kimondott kérdés.

 

Előre is köszönöm!

 

 

W_B Creative Commons License 2017.04.02 0 0 17476

Szia!

 

A NaCl telített vizes oldatában van kb. 200g NaCl. (Saccra ennyi, de meg tudod nézni pontosan).

A molekulatömeggel elosztva megkapod, hogy ez a 200g hány mól; azt visszaszorozva a Cl- móltömegével megkapod, hogy hány gramm. Azt pedig átszámolod miligrammba.

 

Úgy is kiszámolhatod, hogy megnézed, hogy a NaCl hány tömeg%-a a Cl-; és az egy liter telített oldatban lévő kb. 200g ennyi %-a a Cl-.

Előzmény: Dr Nickelsdorf (17475)
Dr Nickelsdorf Creative Commons License 2017.04.02 0 0 17475

Sziasztok!

 

Azt szeretném megkérdezni,hogy a NaCl telített vizes oldatának mekkora a klorid tartalma mg/liter értékben kifejezve? Illetve ezt hogyan lehet kiszámolni egyéb NaCl koncentrációkra?

szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.19 0 0 17474

n= 55,555mol   akkor a n H20          =>         55,555       =   55,555  mol/dm3

                                     V oldat                          1

szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.19 0 0 17473

Miért lenne 1 a n H2o      ?

                        V oldat

 

Ha V oldat: 1dm3

Víz sűrűsége kb : 1kg/dm3   akkor: m H20= sűrűség *  térfogat     =>  1*1= 1 kg    ami 1000g 

 

MH2o = 18g/mol  akkor n= m/M   => 1000/18  = 55,55

Törölt nick Creative Commons License 2017.03.15 0 0 17472

Sziasztok!


Eladó IKA RCT basic (Werke) fűthető analóg mágneses keverő.

Max. keverési mennyiség (H2O): 20 l 
Fűtés teljesí­tmény: 600 W 
Max. fordulatszám: 0-1500 1/s 
Súly: 2,8 kg 
Lapméret: 135 mm 
Digitális hőmérő csatlakozási lehetőség

 

A készülék ára 89.000HUF

Érdeklődni a 06204439046- os telefonszámon lehet!
Az ár alku képes!

szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.12 0 0 17471

Valaki nem tudja behelyettesíteni számokkal a képletet?

szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.12 0 0 17470

Akkor:

     n H2Co3     /      n Co2              n H2o

K= V oldat              V oldat     *     V oldat

 

 

n= anyagmennyiség ( mol)

 

V= 3 különféle oldatról beszélünk?

(H2Co3+ H2o)             

(Co2+ H2o)

(H2o+H2o)?

vagy mindegyiknek ugyanaz az oldata?

szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.12 0 0 17469

Akkor:

     n H2Co3     /      n Co2              n H2o

K= V oldat              V oldat     *     V oldat

 

 

n= anyagmennyiség ( mol)

 

V= 3 különféle oldatról beszélünk?

(H2Co3+ H2o)             

(Co2+ H2o)

(H2o+H2o)?

vagy mindegyiknek ugyanaz az oldata?

szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.10 0 0 17468

Köszönöm. A mol/dm3 az anyag mennyiség koncentráció.

W_B Creative Commons License 2017.03.08 0 0 17467

mol/dm3

Előzmény: szász tamás01 (17466)
szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17466

Milyen koncentráció? (Tömeg vagy anyagmennyiség koncentráció)?

W_B Creative Commons License 2017.03.07 0 0 17465

CO2 + H2O <==> H2CO3

 

K = [H2CO3]  /  [CO2]*[H2O]       (ahol [H2O] ~1)

a szögletes zárójel a koncentrációt jelenti.

Előzmény: szász tamás01 (17464)
szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.05 0 0 17464

25 °C-on Kh= 1,70×10−3

Ez az állandó a szén-dioxid szénsavvá alakulásánál van.(https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9nsav)

Letudnád írni az egyenletet , hogy az állandót megkapjuk.  

W_B Creative Commons License 2017.03.04 0 0 17463

Szia!

 

Van a reakcióegyenleted, és annak a bal oldalán anyagok, és jobb oldalán anyagok.

Az egyensúlyi állandó a az anyagok koncentrációjának szorzata a jobb oldalon, osztva a bal oldalon lévő koncentrációk szorzatával.

Ha többet leírsz, akkor (talán) többet tudunk segíteni.

Előzmény: szász tamás01 (17462)
szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.03 0 0 17462

Elolvastam a linket. Az egyensúlyi állandó azt mutatja meg, hogy a termék vagy a kiinduló anyag van nagyobb számban az oldatban. Ha jól értem. És honnan tudhatom meg a kiinduló anyag és a termék tömegét?

W_B Creative Commons License 2017.03.03 0 0 17461
Előzmény: szász tamás01 (17460)
szász tamás01 Creative Commons License 2017.03.03 0 0 17460

Ez mit jelent: Az egyensúlyi állandó 25 °C-on Kh= 1,70×10−3:

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!