Összeszedtünk egy pár dolgot a piacon kapható főleg INTEX és Bestway mobil kerti medencék üzemeltetésével kapcsolatban.
Megpróbáltuk tematikusan, hátha segít az új tulajdonosoknak élvezetessé tenni a medencézés(beüzemelés, karbantartás, problémakezelés, jótanácsok, ötletek, javaslatok)
LÁSD: http://e-autos.hu/mobilmedencek/
Profi az árnyékolásod, hasonlón gondolkodom... Kérdésem az lenne, mennyire volt hatásos? mármint miután feltetted a viz mennyire tudott visszahülni? és mennyi volt egyébként mikor nem volt árnyékolva?
így van, a kérdés pontosabban feltéve úgy hangzik, hogy az 1,6m3es medencéhez mit kell vennem ahhoz, hogy tiszta legyen a vizem, és a legkevesebb vegyszer (gond, méricskélés, stb) legyen vele...
elmentem a madaras hiperbe és megvettem az utolsó medencét... :/
mást direkt nem vettem, mert tényleg érdekel a véleményetek...
utána átmentem a kert a ház és a kivitelezés szakértőjéhez, kicsit körbenézni mi van ott...
van homokszűrő és klórgenerátor egybecsomagolva 118.990 bruttóért..
van klórgenerátor 69.990br
homokszűrő 3,8m3/h 46.990br
hydroforce flowclear ozonator br 69.990
néztem geotextíliát 200g/m2, 380Ft/m2
de a műfű is szimpatikus volt... arra valahogy jobb kilépés ígérkezik mint a felforrósodott fekete geotextilre...
mi kellhet még? AZ UVC? javasoljatok egy konfigot, előnyökkel, hátrányokkal. a medence már megvan :)
szkimmer?
én is abból indulok ki, ha ez most bejön, akkor lassan lehet a nagy medencének keresni a helyet...
Ha jól beállítod a vegyszert / vizet, akkor elvileg nem kell homokszűrő sem, bár nem kevés vízről van szó. Ha teheted vegyél egyet, mert nagyon megkönnyíti az életed.
Szkimmer nem fontos, ha van 2-3 perced bogarat halászni hálóval.
Úszó adagoló kell, kombitabletta 20 vagy 200grammos változatban ( ez pótolja a vegyszert és nyírja az algát folyamatosan).
Amit még tanácsolok, a ph jó beállítása 7,2-7,6 érték közzé, mert amúgy dobálhatsz bele egy csomó vegyszert, és nem biztos, hogy értelme lesz.
Ami kell:
ph beállításhoz sósav ( saját felelősségre)
kombi klórtabletta
gyorsklór vagy sokkoló klór
pelyhesítő folyadék nem árt ha van
tesztcsík
úszó adagoló
A másik Shott-ot (250W-ost) ajánlanám, kicsit drágább, de megéri.
Lesz egy eladó Bestway "9000"-em esztergált csöcsökkel, de még nem tudom mikor kapom vissza, ugyanis fater nem barátkozott meg vele. Inkább leengedi 2-3 naponta a fűre a vizet ( kútvíz, ivóvíz minőség).
Mindegyik Shott-hoz ajánlok egy előszűrőt is, ami a hajszálakat, nagyobb bogarakat megszűri /kiszűri, hogy védje a szivattyú lapátot.
Lehet sok pénzt elverni, példáúl egy 20 eft-os UVC lámpa, ami még nagyon jó stb...
Apropó, az LPE csöveket a fűtéshez Pest környékén hol veszitek? Én csak mezőgazdaságit találtam, aminek elég érdekes szaga van, és nem élelmezési / ivóvízszállítási minőség... Vagy ez nem gond?
Egy kissé utánajártam ennek a szükület témának pár éve sörkollektor építése kapcsán, évek óta tökéletesen üzemel a sörkolim amit az elsők között építettem meg az országban. A sörkoli is egy nagy hőcsapda, csak éppenséggel levegőt melegíti fel a csövekben nem vizet. Akkor nagy dilemában voltam, sok tapasztalatot sem találtam a neten, így kénytelen voltam fizikus tanárokat megkérdezni, akik áramlástannal foglalkoznak, hogy mi a helyzet. Nagyon sokáig kutattam olyan fizikust aki a hőtani részével és az áramlástani részével is tisztában van mindennel. A legtöbb fizikus nem ért az ilyen hőtani közegáramláshoz, hatásfokokhoz stb csak az amelyik a munkája folytán ezzel dolgozik, ugyanis ez egy eléggé elvont és ritkán használt része a fizikának.
1. Az eredmény az, hogy a lehető legnagyobb áramlási sebességet kell tudni tartani a csövekben a jobb hatásfok elérése érdekében. Most teljesen mindegy, hogy levegő vagy víz megy a csőben. Ugyanis nem ugyanakorra napenergia kell 15 fokról felfűteni a közeget 30 fokra mint 30 fokról 45 fokra, pedig minkettő érték között 15 C fok a különbség mégis majd kétszer akkora energia kell a 30-ról 45 fokra fűtés esetén mint 15-ről 30-ra. Ha grafikonon ábrázoljuk akkor nem lideális vonalat kapunk mint ahogy először gondolnánk hanem logaritmikusan növekvő görbét. Ezért az a jó hatásfokaban ha minnél gyorsabban minnél több közeg tud átáramolni a csövön és nem az a jó ha nagyon nagy a belépő és kilépő közeg hőmérséklet különbsége. Legyen 15-20 C fok csak különbség de az nagy tömegben. Ekkor a hatásfok a legjobb.
2. Ha rossz hatásfokot akarsz akkor válassz vékony csövet mert abban a cső fala melett a közeg súrlódása miatt nagyon lelassul az áramlás, megnő a nyomás, emiatt sokkal hosszabb cső tudja csak ugyanazt a hatásfokot elérni mint egy nagyobb átmérőjű cső. A különbség itt is logaritmikusan növekvő a cső hosszát tekintve. Ráadásul a vékony cső esetén sokkal nagyobb teljesítményű szivattyú kell hogy át tudja préselni a nagyon hosszú csövön a közeget. A kerti kutam olyan nyomásal adja a vizet, hogy ha egy 6-7 m-es colos (32mm-es) csövön locsolok vele akkor szúkítés nélkül kb 5 m-re lővi ki a vizet a cső vége, de ha a kb 60 méter hosszú ugyanolyan vastagságú és ugyanolyan slaggon keresztül próbálok a kert végében locsolni akkor ott már csak kb 70 cm-re lövi ki a vizet, mert olyan nagy a sorlódás a csőben hogy lelassul a víz.
3. Ha leszűkíted a csövedet valahol egy kisebb lyukú csappal, akkor a csap elötti szakaszon meg fog nőni a nyomás, a csap után meg leesik, de ez az érték nem fog újra magasabb lenni ha a szükületen átjut a közeg. Ott elveszik a nyomás. A cső végén meg csak pisilni fog a víz ahelyett hogy nagy sugárban áramlana ki.
4. A hatásfokot úgy lehet jól növelni ha minnél vastagabb csövet használunk, így rövidebb is elég belőle ami költség oldalról is kisebb kiadás. A másik megoldás az, hogy párhuzamosítod a csöveket ahogy stormx kollega is tette nagyon helyesen. Ílyenkor a vékonyabb csö is elég a spirál részen, de a gyűjtó és osztó ágban itt is vastag cső kell. Tehát a medencétől 2 vastag cső menjen a tetőre fel és ott az egyes párhuzamosított körök már vékonyabb csőből is elegendő. Ílyenkor a nem esik le a nyomás a csőben annyira és emiatt sokkal nagyobb mennyiség tud átáramolni rajta ami a hatásfokot növeli. A kisebb átmérőjű csövekbe belépéskor a nyomás természetesen itt is meg fog nőni, de mivel párhuzamosítva vannak a csövek ezért összeségében tekintve jobban járunk mintha egy nagyon hosszú csövön akarnánk átnyomni a vizet.
Vegyünk egy példát, van két medencefűtés, mindkettőben 500m hosszú cső van mondjuk csak az egyikben egy egyenes ég van a másikban pedig mondjuk 5 db 100m-es ág csatlakozik le. A két rendszernél ugyanolyan teljesítményű szivatyúval megtáplálva az egyenes csőből ki fog áramolni mondjuk 100 liter víz percenként míg a másikon rendszerben ahol 5 kör van meg ki fog áramolni 120 liter víz percenként. Ez már 20%-os hatásfok növekedés, tehát ha ugyanazt a 30 fokos vizet szeretnénk megkapni az 5 körös rendszernél akkor oda nem kell 500m cső hanem 20%-al kevesebb. A kevesebb csőnél viszont kisebb a surlódás hiszen 20%-al kevesebb cső van a rendszerben ezért meg fog nőni a kiáramlási sebesség is mondjuk 130 liter /percre ami a végeredményben nem 20% hatásfok javulást eredményez hanem 30%-ot. Ezek az értékek csak a szemléltetés kedvéért vannak megadva.
5. Mivel a 5 körös rendszerben sokkal több víz tud átáramolni, ezért a medence vize is hamarabb fordul meg, így a víz is hamarabb melegszik fel a medencében.
Szóval nagyon végig kell gondolni az egész rendszer fizikáját és a hőátadást is mert szerintem pár tízezer forintot meg lehet spórolni egy ugyanolyan hatásfokú szolár kiépítésével ha jól választja meg a csővek átmérőjét az ember mert sokkal kevesebb cső is elég. A cső keresztmetszetekkel kell számolni és a lehető legjobban egyformára belőni, hogy az ember megkapja azt, hogy például az 5 körös rendszerben milyen átmérőjű cső legyen az 5 körben és milyen átmérőjű legyen az odavezető illetve elvezető csönek.
Az ilyen szolár rendszereknél most gyakorlatilag majdnem mindegy, hogy víz vagy levegő áramlik a csövekben amit fel szeretnénk melegíteni. A különbség áramlástanilag nincs, azaz teljesen egyformán viselkedik a víz és a levegő, de hőtanilag ott van különbség, hogy a víz a nagyobb tömege (súlya) miatt sokkal lasabban melegszik át mint a levegő egységnyi idő alatt. Persze azért áramlástanilag is van egy pici eltérés ha pontos akarok lenni, ugyanis a víz nem összenyomható közeg, míg a levegő igen, de ez most lényegtelen.
A fenti kis leírásom nem kioktatásként kell értelmezni, nem ez volt a célom, hanem az, hogy eloszlassak egy csomó rosszul beidegződőtt, nem jól átgondolt ismeretet. Nekem kb fél éves kutatómunkám volt még így is, hogy ezeket az infókat igy össze tudtam szedni annó amikor a sörkollektorom építettem. Vásároltam digitális szélsebesség mérőt és digitális hőmérőt, több különböző csővastagsággal és osztókkal-gyüjtőkkel végeztem kisérleteket amiknél mértem és táblázatban vezettem a mért eredményeket. A mérési eredményeim maximálisan igazolták a fenti leírásban foglaltakat.
Ezt az üzeletet nem ismerem, ha esetleg egy linket tudnál adni nagyon megköszönném. A google most nem volt a barátom :( mert minden szart felhozott de az üzletet nem találtam meg.
sziasztok! a klórtablettával kapcsolatban kérdezgetnék.
egyrészt amikor feltöltöm csapvízzel a medencét, be kell-e állítani a klórszintet gyorsklórral, amit majd a tabletta szinten tart?
másrészt ha a tabletta adagolással csinálok valamit (pl. beleteszem a tiszta vízbe, vagy nyitok egyet az úszó adagolón, vagy beledobok még egy tablettát), akkor mennyi idő múlva lehet megmérni, hogy mit csináltam a klórtartalommal?
Nekem tízenegy köbmétert fűt 250m 3/4-es cső , de hőcsapdába téve . (tettem fel képet róla ide) .Mindenkinek ajánlom akinek van módja , helye és lehetősége csinálni egy ilyet, mert nagyban megnöveli a fűtés hatékonyságát . Két nap alatt (2x7 óra) fűtötte fel a feltöltésre használt hideg csapvizet 32 fokosra . Egy hatszázvattos kerti szivattyú keringeti a vizet .
Szerintem nem olyan vészesen drága a háztartási sósav sem, pláne, ha nagyobb kiszerelés, hogy kockáztassunk, mindenféle löttyökkel. Egy idő után úgy sem lehet savazni, ha már nagyon lemegy a TA szint.
Az sem mindegy milyen födémre kerül. Nekem 200m 25milis KPE 5-6 fokot melegít ~0,7-08m3/óra átfolyással, minden trükközés nélkül, csak feldobtam a tetőre. Viszont fekete betoncserép van alatta, mai olyan forró, mint a pokol és jól is tartja a meleget.
Legalapabb acél kötöződrót, műanyag bevonattal. Mint ez.
Tetőn ne csináld, mert meghalsz mire elkészül :D
Ha sokat akarsz előállítani, mindenképpen ajánlom a bútorlap sablon elkészítését, mert különben megőrülsz... Egy tekercs nekem kb. egy óráig tartott. Egyébként miután kész, fél kézzel felemelhető és oda rakod ahova akarod. Tényleg nem éri meg téglalap alakkal szenvedni.
50 méter kb. 125-130 centi átmérőjű lett, 2 tekercset csináltam egy százas gurigából.
Adatok:
Most a kánikulában 15 perc napoztatás után 48 fokos vizet csinál a 29 körüli medencevízből. Folyamatos üzemben +8-10 fok a medence vizéhez képest.
Egyébként arra is gondolni kell, ha nem lesz ilyen kazán hőmérséklet, vagy csak akár felhős az idő, akkor sokkal kisebb nyereséggel tud csak dolgozni a fűtés, tehát jó, ha sok vizet tudunk melegíteni (jelenleg olyan 150 liter körül fér a csőbe).
Ezek szerint jobban járok ha készítek egy 130cm átmérőjű spirált és egy 80cm-est? Nekem egy 135*215cm-es felületem van (illetve kettő a tető két oldala). 20-as LPE-vel számolva lesz egy 59m-es tekercs, meg egy 17m-es. Ezeket mondjuk sorba kötném, mert úgy vannak csatlakozóim.
Ez a szivattyú csak a legnegyobb fokozaton tudja azt az óránkénti 3m3 vizet, ami egy ekkora projekthz dukál. Ha nem jelent gondot, egy számmal nagyobb szivattyút tennék bele.
Felesleges a téglalappal kínlódni. Én tekertem egy 90x200 raklapszerűségre, próbáltam a sarkokhoz kihúzni az ívet, hát szenvedés volt. Meg az egyenes szakasz is szivatott a görbeségével.
És erre a felületre 64m ment rá, úgy h 2 centis lécekkel le van fogatva az ív és az egyenes szakasz is. Ha megnézed a táblázatot, majd rájössz, h kár volt vele kinlódni.
Ha előre látom a szenvedést (egyedül csináltam, az igaz), akkor a hulladékként otthon lévő 125x125 OSB lapra csinálom, csakhát ez a raklap úgy adta magát :)
Na ezekre a képekre emlékeztem én (a zöld színű kötöződrótra)! Köszi! Ez a drót mi egyébként? Egy vékonyabb villanyadrótot képzeljek el, amit ha egyszer megtekerek, akkor megtartja? Én a tetőn vagyok kénytelen csinálni, mert nem látom át, hogyan emelném utána fel a földről, meg nekem ugye nem kör keresztmetszetű, hanem téglalap.
50 köbméteres medence fűtéséhez elegendő 1000 m 20-as LPE, napi 10 órán át keringtetve ?
A medence aluminium palástos, fóliabéléses, teljesen földbe süllyesztve, alul és oldalt egyaránt 2-2cm-es polifoam szigeteléssel, 15-15cm betonozással, buborékos szolártakaróval.
A medence árnyékmentes helyen, déli fekvésű.
Az LPE spirálokat a medence vízszintjével egy síkba, vizszintesen tudom elhelyezeni a medence déli oldalán.
Grundfos UPS 25-50 180-as keringető szivattyú megfelelő lesz hozzá ?
Az 1000 m-t 100 m-es darabokban akarom feltekerni, párhuzamosan bekötni.
Szerintem a legszűkebb keresztmetszetnél dől el a dolog, azon mindenképpen keresztül kell préselnie a szivattyúnak a vizet. Az LPE rendszernél a csapok és idomok valóban elég szűk pontok, mert kívülről kell rátolni a csövet, ami pár mm-rel mindenképp csökkenti az átmérőt.
Én most csöveztem be a leendő új szolárhoz a terasz és a medence közti részt, 32-es kpe csövekkel, 1" csapokkal (műanyag, 25 mm-es furat, 6-700 Ft mezgaz boltban). A tetőn szétosztom két körre, és csak utána szerelek 20-as LPE idomokat, abból is csak áganként 2-2 db-ot a csövek végére, a többi nagyobb átmérőjű lesz.
