Mindegy, most már nem nyúlok hozzájuk, így sem annyira rossz a helyzet. Meg hát, "az erdőben, egy faodúban, vagy egy széljárta padláson is áttelelnek, ahhoz képest a legrosszabb kaptár is hotel".
A szélfogót úgy értettem, hogy legalább 1 irányból, de esetlegesen akár 3 oldalról is úgy kialakítani egy sávot, amin a szél nem tud átfújni. Jelenleg kelet-délkelet felé néznek a kijárók, értelemszerűen nyugat-északnyugati irány lenne az elsődleges sáv, vagyis a kaptárak hátulja, de ha megoldható, az oldalakat is zárnám valamennyire. Nem a tetejükre és nem eléjük, tehát remélhetőleg nem süti meg őket a Nap.
Eddig is térképtűt használtam, mivel kapcsozóm nincs :)
Azóta is keresgetem a Péntek féle rendszer leírását .De nem találom... Már Te tettél ez irányba valamilyen lépést? ( kaptár, stb). Vagy van infód esetleg? Lehet anyaráccsal működtetni? Hány keret az optimális fészek nagyság, hogy ne szoruljanak meg ?
Gondozva volt tavasszal mind a két család, szépen is fejlődtek, az egyik kiváltképp, nagyon erős lett.
A tulaj azt hiszem a munkája miatt nem tartózkodott itthon, nyár eleje óta, így magukra maradtak.
Most, hogy már biztosan látni, hogy nem tudja gondozni őket , megválna tőlük, az egyik ismerősöm , szeretné magához venni őket, de pont az atkakezelések elmaradása miatt lát benne rizkót .
A méheüs a kötelező vizsgálatkor , mindent rendben talált, szemmel láthatóan atka nem károsította a családokat. Hát dióhéjban ennyi.
Ha eddig még megvannak, érdemes lehetne egy csorgatásos "záró" kezeléssel nagyobb esélyt adni a méheknek. Egyébként, miért hanyagolták el ezt a méhészetet?
Most még, bőven lehet összébb tologatni őket. A kb + 6 C fokig, nincs ebből gond.
A fészek ideális nagysága, az adott család erőssége határozza meg. Amit öszzehúzódva takarnak. De ügyelni kell, hogy elegendő élelem is legyen a fészekben. Fekvőben inkább bővebb fészekben teleltetek, ha nem hordták kellően össze a mézet. A fürt az élelem fogyásával először hátrafelé, majd oldalra léputcát váltva helyezkedik a mézhez.
Szélfogó? Hová? Átlátszót ne, ha kisüt a nap megsülnek. Most még kapcsozó géppel is rögzítheted a fekete fóliát. Később, a nyugalmi időszakban már erre a célra a térképtűt ajánlom, csendesen beszúrható, nem csattan mint a kapcsozó. A takarófólia feszes legyen, hogy ne zörgesse a szél. A kaptárak tetején, még 1 téglával is lesúlyozható.
Az egy másik kérdés, igen, de most csak a szakmai oldalra lennék kíváncsi. jobban mondva nem is én, csak közvetítem a kérdést, de ez lényegtelen. Én is kaszinósra taksálom , vagy lyuk vagy fa .
A méheknek legalább 50% (= vagy igen, vagy nem :) ), gondolom a sok méz nem árthat télire, másrészt viszont ha valaki ennyire nem foglalkozik velük, az mennyiben számít még tulajnak?
Akkor inkább már nem bántom őket, legutóbb úgy tűnt, szépen összehúzódtak, jobb a békesség tavaszig. Egy oldalról kaptak némi védelmet, felülről szigetelést, ezt legföljebb kiegészítem valami egységesebb szélfogóval, aztán annyi. Arra jó az átlátszó fólia is.
Ezek szerint a két félkereten lévő téli fészek bőnek számít?
Adott két család, az egyik átlagos, a másik nagyon erős. A tulaj nyárelő óta nem nagyon foglakozott velük.
Akác óta nem pörgetett, az erős családnál a még fönn a fiók nagyon sok mézzel. A közepes családnál is rendesen van kaja.
Viszont azóta atkára sem kezelt, se nyáron se ősszel. Szemmel láthatólag nem viselte meg őket . Mik az esélyei a telelésre , illetve a jövő évre nézve?
A kaptárakat, még most told összébb, fürtbe húzódás után már ne zavard őket. 10 cm-ert még nyáron is 1 lépésből is meglehetne tenni. A páralecsapódást a bő fészek okoz. A 4-es "csomagolás" jó, de ne átlátszó fóliával, mert üvegházhatású. Elég, ha a kijárók szabadon maradnak. (Elméleti kijáró méret, efektív telelő léputca/ négyzetcentiméter, alsó kijáró esetén x 2)
Az atka, nem hinném hogy lehullana a hidegtől.
Fekvőben főleg régebben, (klímaváltozás) már augusztusban beraktunk egy szigetelőlapot, a fészekoldali kaptárfalhoz. Bár ez, még csak azt a célt szolgálta, hogy a későbbi hordástalanságban ne keljen hiperbeavatkozást végezni, egyúttal a fészek berendezés is sorra került. Amint azt írtam, ezen a vidéken szolidágó nincs, gyakorlatilag a napraforgókkal vége a termelésnek. Amint hűvösödött az idő, szeptemberben már a többi szigetelés is bekerült, ha még a felső, nem is teljes vastagságában.
A külsőszigeteléshez, valami olyat használj amibe az egér nem költözik bele.
Mi minősül már télnek ebből a szempontból? Tartósan 5-10 fok nappali hőmérséklet és alatta? Ami mostanság van, az szerintem még nem tél, és nem tudom, hogy ha most kapnak egy "rendes" szigetelést, akkor nem lesz-e "túl jó dolguk" - értem ezalatt a kevéssé nyugodt viselkedést, mozgolódást például, meg az atkák és egyéb fölösleges albérlők lehullásának elmaradását (úgy tudom, ha nincs elég hideg, az élősködők jobban megmaradnak).
Másrészt, ha túlzottan le vannak szigetelve, az nem rossz a párásodás miatt?
"Továbbá a kaptárakat fekete mezőgazdasági fóliával védjük le."
A fekete fólia a hőgyűjtés miatt kell, vagy másféle is használható? Jelenleg csak átlátszó fóliám van.
Úgy tervezem, hogy ha tartósan hidegebb idő várható, akkor az állványon 3-4 darabonként közelebb tolom egymáshoz a kaptárakat (most sincsenek 10 centinél távolabb, tehát alig kell mozdítani, és tavasszal sem lesz sok idő, míg pár napos időközönként moccantva visszatipegtetem őket), közéjük és köréjük teszek valami szigetelőanyagot, és úgy fóliáznám le, blokkonként, nem pedig egyesével, és lehetőleg nem légmentesen.
Szigetelni kell, illetve ajánlatos. De nagyobb szerepe, a fiasítás beindulása után lesz. De nyilván nem akkor, tél végén akarja senki kurkászni a méheket. Persze télen sem árt ha szigetelve van. Továbbá a kaptárakat, fekete mezőgazdasági fóliával védjük le. Ha esetleg háborgatnák a madarak, a méheket, akkor madárháló a megoldás. A cinkék etetése nem megoldás, csak még inkább odaszoktatjátok őket Egyébként, csak nyugalomra van szükségük a méheknek télen. Időnként, sztetoszkóppal érdemes meghallgatni a méhcsaládokat, ha még zúgnak akkor, mosoly. Ha nem akkor kijáró, bezár. Hogy tavaszon, nehogy lerabolják. Csendes időben érdemes hallgatózni, de ne kopogtassátok őket! A havat nem kell a kaptárakról letakarítani. Az alsó kijárókra figyeljetek, hamarabb eldugulhatnak, esetleg jegesedhetnek. (Forró vízzel zavarás nélkül eltávolítható, extrém esetekben fordulhat elő.)
Jövő hétre megint tűrhetőbb időt mondanak, szóval egyelőre még mindig nincs itt a tél. Arra lennék kíváncsi, érdemes-e szigetelni a kaptárakat, ha igen, mivel szokták, ha pedig nem, miért ne? Egyelőre a kaptáraink északi oldalát levédtük (általában arról fúj a szél), felső szigetelést is kaptak, oxálsavas kezelés megvolt, kijárószűkítés is kész, mézük van elegendő, ennél többet érdemes-e tenni az áttelelés érdekében?
ez a bódé nem ojan:) itt ketten szétkaptuk és összerakjuk kb 10 perc alatt.. pedig akkor csináltuk elöször.. és mivel falcolva van minden illesztés ezért ide nem fuj be a szél.. bent meggyujtok 1 kénlapot 2 hét mulva sem lehet bemenni:)
ja és bellülről 2cm es hungarocelre van rárakva a müanyag lambéria.. szal nem is túl hideg.. viszont tény hogy a lakókocsi jobb.. de ez szinte ingyen volt az meg nemlenne ingyen szóval egyenlőre marad ez..
a monokulturális dolgot sajna nemtudom mit is jelent.. 1 biztos van csomó lucerna.. rengeteg rét.. és minden évben van napraforgó és repce is a környéken.és töménytelen mennyiségű szolidágó.
A vándorbódé nagy előrelépés volt a lombsátor, vagy a sátorhoz képest. Ezekről az időkről, idős méhészektől hallani történeteket. A bódék réseit, mohával igyekeztek tömíteni a befúvó szél, és hideg ellen. ...
Kezdőként idős méhész mellett, magam is megtapasztaltam a bódés vándorlás "örömeit". Az övét is akasztókkal is lehetett rögzíteni, de "véglegesre" csavarozni kellett, igazgatni az oldalakat, tetőt hogy passzoljon. Ez nem kis munka volt. A saját sátram felállítására majd csak késő délután jutott idő. A megérkezés, első amúgy is fárasztó napjára.
Éjfél körüli érkezés, lepakolás, kijárók nyitása után.
A hajnalt, az ideiglenesen össze kampózott bódéban ülve, dideregtük át. Félig éberen, néha kicsit bóbiskolva.
A vándorlást egyébként is sok munka előzi meg, a méhek előkészítésén kívül is. A vándortanyai léthez szükséges dolgokk összekészítése, fuvar, segítők szervezése, stb. Aggodalom, az esetleges beesőzések miatt járhatatlanná váló agyagos utak miatt. Szervezés, pakolás, vezetés éjszaka több órán keresztül, néha szakadó esőben. Majd megint pakolás immár lefelé,.....
Akki vándorolt már hasonló körülmények között, annak ismerős a szituáció. A fiatalok meg majd megismerik. (Ámbár némelyük csak lelöki az erdőn a kaptárakat, jobb esetben egy ismerős állománya mellé, aztán autóznak is haza a városba. Nem szeretik, nem bírják a nomád életet.)
Jómagam is bódé építését mérlegeltem. Sátorban töltött 3 év vándorlása után. Elkezdtem költséget kalkulálni, és arra a megállapításra jutottam, hogy inkább megéri egy használt lakókocsit venni.
Így adottak a lehetőségeid ,hogy ökó és teli bióméhészkedjél, nem is lesz annyi gondod majd. Mono kultúrás mezőgazdaság folyik a környéketeken 2 km-es körzetben ? A permetezések miatt kérdezem. üdv.
igen... viszont 25 ér kaptam 8 kaptárat egy 8 keretes pörgetőt meg 1 2,5X2,5 ös vándorbódét 2-3 éve lett épitve úgy hogy csak kampok kiakaszt és szét lehet szedni és pont akkora hogy 5X5 kaptárat fel a platóra és mint 1 kupak összetartja őket rá mehet a kövi sor és megint rá 1 oldal kupaknak... idős bácsitól vettem(inkább kaptam ennyiért) a kaptárait és a bódét is maga készitette.. minden 2,5 ös fenyődeszkából falcolt illesztlésssel stb.. viszont én nem tervezek nagyon vándorolni.. nagyon jó a méhes környéke... sehol 1 méhész:) az ország hivatalossan legdélebbi pontjától is délebre lakom:) van itt minden ami szem szájnak ingere:)
A csili-vili. és a lepusztult kaptár az két véglet.
Nem a festés tart sokáig, a termelésben lévő kaptárak esetén. A méheket előtte, át kell pakolni egy új, vagy már felújított kaptárba. Így azért időben is behatárolt, mert a vándorlási és telelési, továbbá akut hordástalanság , esős idők, időszakok nem alkalmasak.
Így egy belső tisztítás, és fertőtlenítés is ajánlatos, ( lánggal ). Az esetlegesen szükséges kisebb javításokat is megtörténnek. Nagyobb gond esetén már, műhelybe vagy selejtezésre kerülnek.
A vándorbódét, mifelénk már javarészt lakókocsik váltották fel. Egy jól felszerelt lakókocsi, sokkal nagyobb kényelmet, és komfortot biztosít. A vándorlás nyűgét is csökkenti, nem kell a bódé pakolásával, és összeállításával bajmolódni. A lakókocsit csak le kell tappancsolni és kész, lehet aludni. Majd nappal meg felállítjuk hozzá az elősátrat.
hát nemtudom.. nekem jelenleg saját mécsaládom csak 7 van.. de nagyapámnak 80 van s mégis minden 1 szinüre van festve és esztétikusra... az ő testvérének 100 család van minden tavasszal 2-3 szorozza őket és napraforgó előtt eladja a szaporulatot ő nála sem látok lerugott csunya kaptárt.. pedig 5000 mécsalád egészségügyi felelőse is.. mégis tud időt szakítani rá.. ha csak annyi időt szakitasz a méhekre amennyi szükséges akkor nincs időd ilyenre.. de ha 8 után még tv tejet lefestesz egy kaptárat akkor megoldható.. amúgy meg 12 ezer ft 5 liter festék abból 20 kaptárt lefestesz...tényleg akkora kiadás ez? nekem ennyit pl pont megér:) én pl a bódéra is megvettem kivülre is a festéket belülre a műanyag lambériát alulra a műanyag padlót. hiszem hogy szebb környezetben több kedve van az embernek dolgozni jobb a közérzete és ha 1 ismerős megnézi mivel is foglalkozom büszke is vagyok hogy rendezett szép környezetbe hozhatom...
Ez egészen más, mint írtam, a kaptár termelő eszköz. Nem dísztárgy, sőt nem is bútor. Lakk meg lazúr??...
Kezdő méhészek hajlamosak "túllihegni", ezt a kaptár festés, óvás témát. Amint nő az állomány, és elkezdődik a tényleges termelés, vándorlás, már háttérbe kerülnek ezek az aggodalmak. Szállításkor egyébként óhatatlanul is sérül a kaptár felülete, dörzsölődik, karcolódik. Ezt tudomásul kell venni, hogy a használat velejárója. Az évek múlásával, szükség szerint újrafestésre és felújításra van szükség.
A méhészkedés lényege végsősoron, a méhészeti termékek előállítása (főleg méz).
Mint minenhol, itt is lényeg a költséghatékonyság. Ez nem tévesztendő össze az igénytelenséggel. Megéri, feltétlen szükséges? Ha nem, akkor felejtős.
Bármelyik csónaklakk megfelel ilyen célra, vagy inkább a drágábbat vegye az ember? :) Csak mert találtam egy olcsóbbat (Hemmax csónaklakk, a 0,75-ös kiszerelés 1.500-2.000 Ft közötti átlagárat dobott), ami elfogadhatónak tűnik.
csónaklakk pl semmivelsem drágább 1 olajfestéknél mert kevessebb kell belőle azonos felületre.. na igen.. a hálószobában meg ugyis este vagyunk aztsem kel szépre csinálni.. a konyhában meg eszünk arra figyelünk.. stb stb ismerem ezt a hozzá állást is..:) van pár ilyen kuncsaft is:)
teljes tisztelettel megjegyezném olajfesték.. 20 éve talán..:) már nem.. ha szép új kaptárat valaki olajfestékkel összeken az szentségtörés szerintem.. ha már levan festve olajjal vagy zománcal akkor már a lazúr vagy lakk kizárva ugye.. ha meg szinre akarja az ember festeni akkor is az olajfestéknél sokkal tartóssab a zománc.. az olajfesték hamar fakul.
A kaptárakat olajfestékkel szokás leginkább festeni, ne lakkbenzinnel hígítsátok mert száradás után is fogni fog. Hasonlóan mint a meszelt fal. A olajfestékhígítóval tartósabb szebb felületet ad. Használt étolajat, is lehet a festékhez keverni. A kaptár alját, tényleg nem érdemes festeni, több okból kifolyólag sem. Mert felesleges, ugyan is védett alul az időjárástól. Továbbá balesetveszélyes kézirakodásnál, csúszik! Főleg, ha több sorral van mázolva.
Egyébként ez is térségenként méhészenként változó. Környékünkön nem szokás az alját festeni. Tapasztalt méhészek főleg nem teszik.
Máshol, még alvázvédőzik is. Felesleges pénz, és idő pocsékolás. A kaptárakat ugyan is, szinte soha nem közvetlen a talajon helyezzük el. Álványon lábakon stb, így ha még érné is egy kis nedvesség, hamar szárad.
Volt már nem kevés dolgom öreg kaptárakkal, javításukkal is. Nagy általánosságban a korhadó pontok, részek a következők. Elsődlegesen a sarokpántok, továbbá az általuk fedett deszkák végei. Hagyományos fekvőknél a tető rávezeti a vizet, a túlnyúló sarokpántokra. Közéjük befolyva korhaszt.
A kaptárak alja ha romlik, szinte mindíg belülről. Főleg bőfészekkel teleltés során, a lecsapódó párából keletkezett víz miatt.
A jó fanyagnak, és a jó tetőnek nagyobb a szerepe a kaptárak élettartama szempontjából.
Akkor a legegyszerűbb, ha kívülről jól beitatom lenolajkencével, belül meg nem erőltetem a dolgot, és lesz, ami lesz? Vagy azért kéne valami lazúr is kívülre? Mert akkor ha jól értem, a lábazatfestéket nem javaslod.
