Ez a kérdés nagyon érdekes, engem is izgat.:)
Ha nincs elzárva, vagy közút, akkor nem kérdéses.
Ha ugyan el van zárva, de történt személyi sérülés, netán halál, attól még a Btk-t kell alkalamazani. Hogy ilyenor mi alpján ítélik meg jogellenes cselekedetet, azt nem tudom. Gondolom, pl. itasság, gyorshajtás, de nyilván ekkor nem hivatkoznak a KRESZ-re, csak a szakértői véleményre. Hasonló lehet ilyenkor a polgári per bizonyítása is.
Tehát a gond akkor van, ha el van zárva és magánút, és netán még KRESZ jelzések vannak alkalmazva. Szerintem ilyen helyzetre a jogalkotó nem gondolt. Nem tudom ezügyben van-e LB iránymutatás, jogagységi döntés, vagy ha nincs, akkor mi a bírói gyakorlat. Ha másnem, marad a polgárjogi igény, vagy a biztosítók packázása.
Szerintem a megoldás az lehet - tekintve, hogy erre nem gondoltak -, hogy a jogértelmezés jogtudományi szabályait kell alkalmazni, ha ezt még az LB nem tette meg. Sokféle értelmezés lehetséges. Pl. ajogalkotó szándéka szerinti megközelítés.
Tehát, állláspontom szerint:
Nyilván egy ilyen áruház parkolóban a az elzásárnak nem ez a célja, hogy kifejezetten elzárja minden jármű elől a forgalmat, hanem a védelem, parkolási díjak beszedése. Nem egy reptér, ahova csak engedéllyel lehet behajtani, henem az odaérkező vásárlók parkolását szolgálja. A sorpót a parkolót használó személy maga felnyithatja, nincs korlátozva a bahatás. Tehát igazából nincs elzárva. És szerintem ezt kell megragadni. Egy reptéren már más a helyzet, és gond is szokott lenni az ottani baléesetek miatt. Kérdésed azt is felvetette, hogy ugyan van sorompó, de nyitva. Ilyenkor én nem tekintem elzártnak.az utat, tehát érvényes a KRESZ.
De iure (a jog szó szerinti értelmében) ez a laza értelmezés nem lehetne használható, de ugyankakkor nem is lenne szerintem igazságos.
Hát majd utánanézek, hátha van erre már döntés.
Péter
