Keresés

Nem kell nagy tudományos fantázia, hogy ezt a gyorsulást nemis a gravitáció okozta! Mit dumálsz mellé?

A torziós ingán függő testek a Föld helyi felszíni pontjával együtt gyorsultak.

jogemészto, az egy hazug propagande, hogy ellenörizték

https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc

"A tehetetlen tömeg méréségez gyorsulni kell."

És a gyorsulást a testnek a nehézségi erö, vagyis a gravitációs erö

F^g = - G M^g m^g (test)/R² ,

vagyis a gravitációs erö kell hogy okozza:

mⁱ(test) a(test) = F^g .

Ez meg

a(test) = F^g/ mⁱ(test),

vagy is

m^gtest)/mⁱ(test)

ezreléknyi nagyságrendben a test összetéteetöl függ. Na ez az amit a fizika nem ellenörizett: 400 év alatt nem tudta meg mi is az a tömeg!

F=ma

De ami nem mozog, az nem is gyorsul.

Eötvös a súlyos tömeg azonosságát ellenőrizte különféle anyagokon.

A tehetetlen tömeg méréségez gyorsulni kell.

Az a hazug propaganda, hogy nem ellenőrizték.

Te, mi van abban hazug propaganda, hogy a testek szabadesését ejtökísérletekkel kell ellenörizni?

Különben is elegendö a 10^-5-ös pontosság az eltérések kimérésére!

A fizikához értők más módszereket is ismernek, melyekkel nagyobb pontosság érhető el.

Mellesleg az űrhajózásban és a csillagászatban sem tapasztaltak eltérést. Így te vesztésre állsz.

A testek különbözö nehézségi gyorsulását ejtökísérletekkel lehet és kell ellenörizni. Eötvös nem ezt csinálta, és ez nyilvánvaló!

Hazug propagandista vagy. Eötvös is ellenőrizte, és később mások is, javítva a pontosságon.

Az pedig téveszme, hogy csakis ejtőkísérlettel lehet ellenőrizni.

https://index.hu/techtud/2020/06/18/elkepzelheto_hogy_felfedeztek_a_sotet_anyagot/

Csak esetleg a fingjukat fedezték fel!

Nem kérlek szépen! 2.04 MeV energia sugárzik ki az elektron kötésénél a rendszerböl, ha az elektron a proton közelébe kerül.

Különben az elektronból és protonból álló stabil neutron 0.703 x 10^-13 cm kicsi.

„2,04 MeV az elektron kötési energiája a proton körül.”

Ez azt jelenti, hogy folyamatosan ennyi energia kell ahhoz, hogy az elektron ne szakadjon le a proton körüli pályáról? Avagy ennyi a két részecske közötti maximális vonzóerő értéke?

Galilei feltevését ellenörzés nélkül bebetonozni nem volt jó ötlet a fizikában!

Jó, az akadémikus fizika nem tudja kiszámítani a testek súlyos és tehetetlen tömegét, mert nem tudja mi is az a "tömeg"?

A hidrogénatom súlyos tömege

m^g(H) = m_P - m_e,

a tehetetlen tömege meg

mⁱ(H) = m_P + m_e - 2,04 MeV/c².

Ahol a 2,04 MeV az elektron kötési energiája a proton körül. A kétfajta tömeg nyilvánvalóan különbözik.

A különbözö nehézségi gyorsulás azért van, mert a testek súlyos m^g(test) és tehetetlen tömege mⁱ(test) különbözik és ez össztétel függö.

mⁱ(test) a(test) = - G m^g(TEST) m^g(test)/r²

Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl, az e, p, P és E-böl áll, a súlyos tömege

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|,

és a nyugalmi tehetetlen tömege meg

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

Ha minden izotópra, különböző anyagtípusra egyformán hat a gravitáció és a Coriolis-erő, akkor csak az anyagtípus egyedi „visszahatása” okozhatja a különböző sebességű szabadesést. Ha tévedek, javítsatok ki.

Milyen eredő?

A sárgolyóról nézve a zuhanó testre csak a gavitációs erő hat.

Viszont a zuhanó test szemszögéből hat rá még a Coriolis-erő is.

Lényegtelen, mivel a testekre az erők eredője hat.

A száz méteres toronyból pottyanó is eltérül kissé a Föld forgása miatt. Arra lennék kíváncsi, hogy hol nagyobb az eltérés. A toronynál, vagy a műholdnál?

Egy ív mentén a szögelhajlás infinitezimális.

Ez azt jelenti, hogy nullához tart, amennyiben az indőinervallummal is nullához tartunk.

No de a sok nullából hogy lesz véges szögeltérés hosszabb idő alatt?

Egy 40.000 km/s sebességgel száguldó űrkabinban lévő próbatesteket „elengedve”, le akarnak térni az űrkabin pályájáról az érintő irányra. Ez a szögeltérés kisebb, mintha 100 méterről a Föld középpontja felé esne? A Relativitás elmélet szerinti sebességből adódó tömegnövekedés nem befolyásolja a szabadesést? Tekintettel arra, hogy nem a Föld középpont felé, hanem egy”szökési pálya” felé irányul a próbatestek mozgása?  

A zuhanás a pálya érintőjének irányába.

„Az űrállomáson gyakorlatilag egyenletes mind a kettő.”

Az űrállomáson mekkora a szabadon eső tárgy szögelhajlása a Föld tömeg-középpontja felé?

A tetején nagyobb a centrifugális erő, s gyengébb a gravitáció.

A műholdon ugyan ez Föld távolban.

Az űrállomáson gyakorlatilag egyenletes mind a kettő.

A toronyban nem tudom mekkora vákuumot tudnak létrehozni, az űrben nagyobb van.

A földből kiálló százméteres vákuumcsőben szerintem kevesebb oldalirányú hatás éri a kapszulában lévőt, mint egy 40.000 km/s sebességgel száguldó űrkabinban lévő próbatesteket.

A kiértékelés nem azt jelenti, hogy a neked tetsző értékeket meghagyod, a többit hibának minősíted.

Többszöri megnézés után úgy tűnik, hogy bizonyos minták letapadtak, például a felületi feszültség miatt. Vagy mert az ejtőkabin átlagos gyorsulása kisebb volt.

Nincs abban semmi különös, ha a hibás méréseket eldobjuk.

Ha a futóversenyen az egyik versenyző rajt előtt kiugrik, ott sem diszvalifikálják a teljes mezőnyt.

(Viszont ha egyetlen idegen tárgy kerül az urnába, akkor az összes addigi szavazatot érvénytelenítik.)

Tehát az "egyenes vonalú egyenletes mozgást feltételező inercia rendszer", az a Föld felszínén, vagy a körülötte ellipszis pályán keringő rendszerben valósul meg inkább?

Amúgy mihez képest egyenletes?

Mindig, vagy csak teliholdkor a keresztútnál, ha fekete kakast vágunk?

A műholdak földkörüli pályája sem szabályos kör alakú, amiből sebességváltozás adódik a centripetális gyorsulás mellett. Az egyenes vonalú egyenletes mozgást feltételező inercia rendszer, mint az űrben keringő „laboratórium”, nem helyettesítheti az ejtő tornyot, a szabadesés vizsgálatára.