"Uri Geller bűvészként kezdte pályáját. Egy csomó ember szeretne hinni mindenféle csodában, misztikus jelenségben. Szeretné, ha ezek léteznének, látni szeretne ilyeneket, bizonyítékokat szeretne a szellemvilág létezésére. Uri Geller ezt a létező igényt elégítette ki. Ezt teszi mondjuk az Ufo magazin is."
forrás: mmormota - index tudomány fórum
"Még mindig másokra hagyatkozol, a bizonyításra vársz?" Tehát mivel is bizonyítod az alábbi "jóindulatú" állításodat? "Ugyan már, akkor meg "elcsalták volna a húzást" dumával jönnének." Mert én ezt sajnos nem tudom bizonyítani. Nem tudom megjósolni a lottó ötöst, nem tudom milyen dumával jönnének, ilyen irányú személyes tapasztalatom nincs. Neked nyilván van. Vagy csak simán hazudtál? Esetleg alaptalanul feltételeztél valamit?
"Látom, még mindig nem olvastad el..:" Elkezdtem. Ez egy nagy szarkupac. Már az elején egy ordas nagy hazugsággal indít, ami az ezósok egyik kedvence: "...csak az a groteszk, hogy valamennyi új generáció egészen biztos benne: a tévedéseket mindig a múltban követték el, az koruk viszont az abszolút és végleges igazságot találja fel." Utána folyamatosan jönnek a féremagyarázások, hibás következtetések, félreértések, csúsztatások, mellébeszélések, hazugságok, stb. A maradék meg üres duma. Az egésznek annyi a célja, hogy a tudományt csak hitnek állítsa be, amivel minimum egyenrangú, sőt magasabbrendű az ezós "tudás".
Nézz bele a számítógépedbe! Mikroprocesszor vagy mikroparafenomén van benne?
"A dolgok értelme mint igazság azonban mindig csak az egyes ember számára nyilvánulhat meg, ezért nélkülöz minden nyilvánosságot. Az ezotéria tehát aszociális."
"A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet." "a hit a tudás elérésének legfőbb előfeltétele. A hit alapvetően azt jelenti, hogy lehetségesnek tartunk valamit; márpedig azt, amit nem tartunk lehetségesnek, nem tapasztalhatjuk meg. A hit és a tudás két különböző fokozat, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást, mindkettőnek megvan a maga jogosultsága, de nem szabad összekeverni őket egymással."
Dethlefsen. Az ezoterikus pszichológia "atyja".
A sors mint esély c. művét érdemes megismerni! "Keretrendszer" tágító hatású ;)
"Segítsek levezetni, hogy a 9-el osztahó számok jönnek ki?"
Ó, köszönöm, köszönöm!
"Ugyan már, akkor meg "elcsalták volna a húzást" dumával jönnének." "Ez meg a tőled megszokott megalapozatlan, rosszindulatú feltételezés, hazugság."
Érdekesen nyilvánítasz véleményt... nálad a "feltételezés" egyenlő a "hazugsággal".. A "rosszindulat"-ot pedig feleslegesen kavarod bele. A megalapozottságról pedig már írtam pár szót.
"Mindig lenne indok, magyarázat.." Bizonyíték viszont soha...
Még mindig másokra hagyatkozol, a bizonyításra vársz? Látom, még mindig nem olvastad el..:
"A dolgok értelme mint igazság azonban mindig csak az egyes ember számára nyilvánulhat meg, ezért nélkülöz minden nyilvánosságot. Az ezotéria tehát aszociális. A tudománynak az a követelménye önmagával szemben, hogy mindenki számára megközelíthető legyen. Aki elég tehetséges, megfelelő mennyiségű szorgalom befektetésével a tudományt elsajátíthatja.
A tudomány átadható. A tudás nem.
A tudást sajnos gyakran összekeverjük olyan felhalmozott ismeretekkel, amelyek teljességgel érdektelenek, céltalanok. Ez utóbbi átadható, a valódi tudást azonban szorgalommal sohasem érhetjük el, csak olyan teljességgel személyes, individuális megismerési aktussal, amely metafizikus természetű, s amely nagyvonalúan nem vesz tudomást a tömegek azon követeléséről, hogy „a tudás legyen mindenkié”.
A valódi tudás mindig saját tapasztalatunk eredménye, sem átvenni, sem továbbadni nem lehet. Amit másoktól veszek át, azt csak hihetem, de sohasem tudhatom.
Az sem számít, jó okom van-e arra, hogy valamiben higgyek vagy sem. Hinni annyi, mint nem tudni. Ezen a valószínűség-számítások sem változtathatnak. Ebből a szempontból a természettudomány olyan hitközösségnek tűnik, amely a felismerhetetlenségig újrarágja néhány valóban tudó ember tudásának morzsáit. Mindezzel semmiképpen sem szeretnénk leértékelni a hitet, hiszen a hit a tudás elérésének legfőbb előfeltétele. A hit alapvetően azt jelenti, hogy lehetségesnek tartunk valamit; márpedig azt, amit nem tartunk lehetségesnek, nem tapasztalhatjuk meg. A hit és a tudás két különböző fokozat, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást, mindkettőnek megvan a maga jogosultsága, de nem szabad összekeverni őket egymással."
Mindennel lehet csalni, csak ha sok pénz múlik rajta, akkor nehezebb, mert akkor figyelnek." :(
Az ember ugyebár el tudja dönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Ezeket a döntéseket a becsületére, lelkiismeretére bízza. Igenám, de felmerül a kérdés, hogy mégis mit értsünk becsület és lelkiismeret alatt? Nem könnyű őket meghatározni, de minden ember úgy-ahogy tudja, mi is az. Általában úgy fogalmazzák meg, hogy a lelkiismeret mondja meg a tutit, ami jó. A becsület pedig arra késztet, hogy ne legyünk "gerinctelenek", ne tegyünk olyan dolgokat, ami személyiségünk ellen van. (a lelkiismeret és a becsület rokonok) Az rendben,, hogy a lelkiismeret ügyel arra, hogy jót tegyünk, .......de mi jó és mi nem az? Lelkiismeret: a lekiismeret egyfajta "belső én", egy "belső hang", ami a jóra késztet.
"Vicces algoritmus :) http://torrent.hu/e107_files/downloads/csoda1.swf" Általános iskola 5-6 körül játszottunk ilyesmikkel - alkottunk ilyeneket. Neked ez bizonyára kimaradt. Segítsek levezetni, hogy a 9-el osztahó számok jönnek ki?
"Ugyan már, akkor meg "elcsalták volna a húzást" dumával jönnének." Ez meg a tőled megszokott megalapozatlan, rosszindulatú feltételezés, hazugság.
"Mindig lenne indok, magyarázat.." Bizonyíték viszont soha...
Megértem őket, itt nem lehet csalni. itt nem lehet csalni. itt nem lehet csalni. itt nem lehet csalni. itt nem lehet csalni. itt nem lehet csalni........:)
Én nagyon sajnálom , ha valaki így gondolja. Ez bizonyára azt is jelentheti,hogy vele még sohasem történtek "hétköznapi csodák".
Pedig vannak csodák! Csak meg kell tanulni látni azokat. Látni,amit csökevényes életünkből kisajtolhatunk.
Rövid,homályos üzenetek ezek- olyasmik mint azok a megbízhatatlan konzervdobozos telefonok,amiket gyerekkorunkban készítettünk.Semmi epikus tündöklés,semmi barokk apokalipszis. És még így is: a zavaros és tompa kis csodák többet adhatnak,mint amit akkor remélhettem,amikor még én is egyike voltam azon vak és botladozó "alakoknak",akik esetlenül és nehézkesen imbolyognak át az életük árnyékbirodalmán.
Szóval a videót kikockázva jól megfigyelhető ezen két úriember hatékony közreműködése, ami a szkeptikus blogban is ki van emelve, és tényleg, látszik a cipőorral való rásegítés is.
A kanál csak akkor ugrik, ha lefelé van fordítva ( vagyis a domború része van felül). Tedd a TV tetejének közepére. egy idő múlva szemmel láthatóan elkezd mozogni, a nyele picit befelé fordul, a feje így egy kicsit lelóg, majd a súlyánál fogva lebillen. Tedd a kezed a kanál helyére, érezned kell a rezgést, a hang erejét ami megmozdítja a kanalt. Tedd most a TV tetejére, nem kell megvárnod a szombatot. Először én is tátottam a számat amikor 2x, majd a következő alkalommal 7x esett a kanál. Az egész család látta, de nem hagyott nyugodni a dolog. Ezért a kanalat a műsor után is ott hagytam a TV tetején és tapasztaltam meg, hogy valójában mi történt. Az illúziónak ezáltal így végre is szakadt, de hogy őszinte legyek a műsor is kezd silányulni.
Mi nem voltunk kiváncsiak a szellemekre, nem kérdeztük hogy van-e itt valaki és hogy ki az. Kérdéseket csak olyat tettünk fel, hogy pl. ki hány éves vagy hány szám alatt lakik, hány testvére van stb, amit úgy is tudott valaki közülünk és ellenőrizhető, hogy a megfelelő választ kapjuk. Különben nem nagyon jutott más értelmes kérdés az eszünkbe abban a helyzetben.
Állatok nem voltak jelen, így hasonló tapasztalatokról nem tudok beszámolni. Hirtelen vége lett az egésznek, amikor valaki megijedt vagy felemelte a kezét az asztalról, de már erre nem emlékszem pontosan, hogy hogyan fejeződött be. Apám azt mondta, hogy valaki nem akarja, hogy az asztal táncoljon, persze mi meg ezen jól összevitáztunk, hogy ki lehet az.
Na ez nagyon hasonlított a mi lentebb említett "szeánszunkhoz". Nem csináltuk mi sem gyertyafényben, fényes nappal volt, kint hangzavar. A macska kirohant a szobából amikor elkezdtük, a halak össze-vissza cikáztak az akváriumban. :) Mi 6-an ültünk körbe egy kerek, négylábú faasztalt, az elején mi is picit megemeltük, aztán kértük, hogy ha van itt valaki, akkor tartsa meg és bólintással válaszolgasson. Jött. Nem volt sok ereje az elsőnek - körbekérdezve egy barátnőm mamája volt. Aztán férjem dédapja mikor jött, ő aztán alig akarta elhúzni a csíkot. Úgy tudta a család,hogy egy bizonyos helyen esett el a háborúban, aztán kiderült, hogy a tengerben van a mai napig a teste. Volt még 2-3 szellem, aztán a végén egy kézzel fel tudtuk emelni az asztalt. Egyenként 1 kézzel! Amit előtte 2-en vittünk be két kézzel úgy, hogy majd be tojtunk, olyan nehéz volt. úgyhogy tényleg tele ment energiával, ez tök valós lehet.
Más! Mokkába már csérogott a R.Réka, hogy mennyire félt. Mondjuk tény és való, ez azért durva volt. Egy-egy rossz élmény akár egész életre kihatással lehet. Persze lóvét még szakít a tv2-től. Ezt már szombat este mondta, most meg is erősítette. Pénzhajhász egy család...
Mai fejjel már úgy érzem nem lennék képes megtanulni, nem is érzem azt, hogy meg akarnám tanulni. Persze, ha apám azt mondaná, hogy nekem is meg akarja tanítani, akkor nem hiszem hogy tiltakoznék. Én nem fogom kérni, hogy tanítson meg. Ha nem akarja, hogy megtanuljan az az ő dolga. Az is az ő dolguk, hogy kinek és mikor akarják bemutatni az asztaltáncoltatást. A családban ez a téma egyébként is nagyon ritkán kerül szóba. Manapság még ritkábban, mint akkor gyerekkoromban hallottam.
Az aztaltáncoltatás amit én láttam egyáltalán nem így nézett ki. Hét embernek körbe kellett ülni az asztalt, egy oldal szabadon maradt. A 7 ember kezeiket az asztal lapjára fekteti lazán, nem lefelé nyomva az asztalt. Az asztaltáncoltató az üres oldalnál áll kb. 1-1,5m-re az asztaltól. Az asztal nem csúszik vagy forog a padlón, hanem két lábra állva billeg, kopog két lábával a padlóra visszaesve, átbillen a szemközti két lábára (nekünk ez az átbillenés akkor nem sikerült).
Apám szerint az asztalnak fából kell lennie, minél kevesebb vasat tartalmazni. Mi egy 6 személyes ebédlő asztalt táncoltattunk akkor. Volt bennt egy plussz ember (egyik unokaöcsém) is aki csak nézte az asztaltáncoltatást.
Eleinte nem akart az asztal mozdulni, ezért az apám segítségül két ujjával megemelte az egyik oldalát, utána elengedte és úgy maradt az asztal, azt követően már nem kellett a mozgatáshoz több segítség. Mindez a saját ebédlőnkben történt, nem volt zsinórral felkötve, semmi átalakítás nem volt az ebédlőben az előkészülethez. Felkészülés csak annyi volt, hogy apám egy kis időre egy sötét helységbe félrevonult, azt mondta a szellemektől kell segítséget kérnie.
Az asztal körül a rokonság ült, szülők, nagyszülők és egy idős kb 80 éves néni, valamint unokatestvéreim, nem hiszem hogy ők segédkeztek volna apámnak illetve az késöbbiekben nem derült volna ki.
Hallomásból tudom, hogy öcsém az asztaltáncoltatást egy középiskolai fizikaórán osztálytársai és tanár jelenlétében mutatta meg. Nem hinném hogy valakit beszervezett volna és az nem derült volna ki előbb-utóbb. Egyébként a reakció elég vegyes volt, sokan nyaggadták hogy tanítsa meg őket is, sokan csalással vádolták, a tanár meg valami nyakatekert fizikai magyarázattal rukkolt elő. Ekkor apám tanácsára öcsém nem csinált többet nyilvános (idegenek elött) asztaltáncoltatást. Nem is tudom, hogy azóta foglalkozott-e egyáltalán ezzel.
Az apámnak szüksége van hét ember jelenlétére az asztaltáncoltatáshoz, és inkább szeánszhoz hasonlít (de nincs hozzá szükség sötétségre vagy gyertyafényre, mint ahogy a filmes jelenetekben szokás bemutatni), és nem hasonlít bűvészkedéshez (nincsenek mágikus mozdulatok vagy szavak és kellékek sincsenek). Csak parancsoló szakavat mond az asztalnak, amire vagy reagál az asztal vagy nem, ha nem reagál akkor más utasítással próbálkozik.
