Rum eredetileg a Bizánci (értelemszerűen Római) Birodalom török elnevezése.
Sajnos a román nyelv teljesen más kapcsolatrendszereket mutat.
Mély rétegeiben az ALBÁNhoz áll a legközelebb. Kásd még AROMÁN nyelv.
A románság kialakulása valahol a mai Szerbia déli részén, Albániától keletre kezdődött, főleg szláv nyelvű környezetben. Ezt mutatja, hogy a román nyelvben a latin alapszókincs mellett jelentős szláv szókincs található. Egyes kutatók szerint a román nyelv testvérnyelve az albán nyelv, mivel az alapszókincs nagy része egyforma vagy hasonló mindkét nyelvben. Erre a rétegre jött rá a 3-7. században a latin-római hatás. A 8. század folyamán alakultak néppé a Dunától délre eső területeken. A 10. századtól kezdve fokozatosan északra húzódtak, az Al-Duna északi részére.
A VLACH csak később lett megnevezés, adott tájra beköltözött vegyes népességé, mely idővel tömbösödött..
VLACHok--- Balkán különböző országaiban élő (hegyi) PÁSZTOR népcsoportok, akik döntően a latin nyelvből származó nyelveket beszéltek.
A trák ugyanazt jelenti, mint a türk. Törzsek. Bolgár-török azt jelenti folyó-őrző törzsek. A "trk"szó jelenti azt, hogy törzsek. Trák, türk, török... Viszont törzsek közt különbségek vannak. Akár nyelvileg is. Példának okáért szeldzsuk törökök, azaz szeldzsuk törzsek más nyelven beszéltek.
A románok soha nem végeztek rováskutatást, tudniillik soha nem volt része a történetkutatásuknak.
A dákok a szkíták szövetségébe tartozó etnikum. Így akár használhattak rovást.
Másrészről még ÖNMAGUK etnikai hovatartozásával sincsenek tisztában, hiszen hol a RÓMAIAK leszármazottainak, hol TRÁKOKnak hol meg DÁKOKnak leszármazottainak mutatkoznak.
Ugyanakkor a székelyek töbszörösen inkább dák leszármazottak, mint a románok, akik csak a 14-15. századtól kezdődően kezdik rohamosan ellepni Erdélyt , majd idővel a Partiumot.
Mindig az éppen URALÓ nézethez igazodnak. ( A történelemmel nem rendelkező , alig 100 éves államok népeinek romantikus képzelgése.)
A bolgárok a folyó-menti területeket őrizték, a szarmaták neve a Meotis-mocsara miatt a sár-földi értelemmel bírt, a hunok harcosok voltak, a türkök szó törzseket jelent, mint társadalmi szervezet. Nincs tehát etnikai megkülönböztetés, hanem ezek az elnevezések egy birodalom szervezeti felosztására, különféle területein élők fő tevékenységére, tisztségeire...stb. vonatkoznak. Még a végén azt is kitalálják szegény románjaink, hogy a nevükben rejlő "ro" szó miatt voltak ők a rovásírás feltalálói. :))
Itt most arról van szó, hogy a magyar "illetékeseknek" egy szavuk nincs ilyen, és ehhez hasonló marhaságokhoz, s így azok, főleg a mai internetes világban szabadon garázdálkodhatnak. De erről már Szőcs István is írt a Helikonban: "...a mi nagy akadémikusaink is, és tudós csemetéink is, akik oly éles-hegyes fogakkal-karmokkal csapnak le "sérült nemzettudatú" földijeikre, az ilyen lendületes idegen megjelenések láttán elvesztik harciasságukat, s mint az oldalba rúgott kutya, kushadnak be a csűr és a ganédomb közti hozzáférhetetlen rejtekükbe. Majd csodálkoznak, hogy a laikus köznép nem tiszteli őket."
Nos megint oda kell visszakanyarodni, amiről nemrég beszéltünk. A dákok nem egy különálló etnikum voltak, mert a dákok a nevüket a hadászatban betöltött szerepükről kapták. A dák nem egy nemzet, vagy etnikum, hanem a terület őrzésében a "tengely" szerepét töltötte be. Amíg szegény románjaink erre nem jönnek rá, addíg az is rejtve marad előttük, hogy a dákok ugyanolyan fajú népek voltak, mint a mondjuk a bolgárok, a türkök, a szarmaták, a hunok...
A tatárok a IX. században vándoroltak a Volga vidékére a Kaszpi-tengertől. A X. században felvették az iszlám vallás szunnita változatát. Bolgároknak nevezték magukat, mint azok a rokonaik, akik a VII. században vándoroltak a Balkán térségébe, ahol a helyi szlávok leigázása és a kereszténység felvétele után létrehozták a mai Bulgária elődjét. A XIII. században a mongolok meghódították a tatár államot, melynek fővárosa a Volga menti Bolgár volt. A hódítók beolvadtak, átvették a tatároktól a muzulmán hitet és a nyelvetA tatárok a IX. században vándoroltak a Volga vidékére a Kaszpi-tengertől. A X. században felvették az iszlám vallás szunnita változatát. Bolgároknak nevezték magukat, mint azok a rokonaik, akik a VII. században vándoroltak a Balkán térségébe, ahol a helyi szlávok leigázása és a kereszténység felvétele után létrehozták a mai Bulgária elődjét. A XIII. században a mongolok meghódították a tatár államot, melynek fővárosa a Volga menti Bolgár volt. A hódítók beolvadtak, átvették a tatároktól a muzulmán hitet és a nyelvet
Namost ez több helyen is erősen érdekes:
egyrészt a bolgár-azonosság, másrészt ennek összecsengése a magyar-bolgár testvérniséggel,
harmadrészt, hogy ha az ott közölt térképet nézzük: "piszkosul szétszóródhattak":)))
negyedrészt az időbeni Kumánia térképe - mely a neten megtalálható, azt mutatja: hatalmasan hosszú - a Kárpátoktól az Aralig elhúzódó lévén igaz lehet az az állítás: a keleti rész meghódolt a mongoloknak, a nyugati bebocsájtást kér a magyaroktól, és meg is kapta. (Ezek Kötöny fejedelmét gyilkolták meg német urak Budán) Pedig már közvetlenül a honfoglalás után is van kun (más forrás szerint kumáni magyar) vezér a magyarok között ETE néven. (Épp a napokban lettem itt valahol "felvilágosítva, hogy a kunokat a tatárjárás után már tatároknak nevezték Mo.-on.(Szerintem a keleti kunok lehettek az ok, ha igaz az állítás)
elnézést a témánkívüliségért, de "kérdésre válaszoltam".
De ez több éven át több menetben mindig előjön, csak sokan nem figyelnek rá, illetve elengedik a fülük mellett.
Mint azt a görög történeti megállapítást is, hogy a SZKÍTÁK többfélék:
vannak köztük FÖLDMŰVES népek, PÁSZTORnépek és LOVAS harcosok, KIRÁLYI szkíták.
DIONYSOS PERIEGETS (Kr.u. 300. körül) : „..Megmondom mind a népeket, melyek az Ister és a caspiumi tenger körül laknak. Elsők a szkíták, azután a hunok. Utánuk a meatok, nemükre nézve mindannyian szkíták....”
De lehetne hozni NAGY SÁNDOR és a SZAKA-k először ellenséges viszonyait, majd később egynémely ütközetre szövetséges megmozdulásait...
De föltehetnénk azt a kérdést: akkor most MONGOL invázió volt-e, vagy TATÁRjárás ?
Bár azóta már az is eszembe jutott, hogy lehetséges, hogy a kuszdy nem is kuszdy, hanem kusz íy, ami húsz íjat jelent. Hátranyilazásban húsz íj. Lehet, hogy minél jobban szerepelt a versenyen, annál több íjat kapott jutalmul. Vagy a húsz lövésből húsz talált, és a húsz íj kifejezés volt erre az elnevezés. Ki tudja?
