Szerintem meg pontosan az ilyen törekvések eredménye az, hogy egyesek azt hiszik, hogy a fizika valami olyasmi, mint a Gyűrűk Ura, és egyúttal azt is hiszik, hogy ha ők is ki tudnak találni bájos manókról szóló történeteket, akkor már ők is fizikát művelnek. Ez pedig súlyos tévedés.
Találtam egy jó módszert arra, hogy hogyan lehetne a mai fiatalokkal megkedveltetni a fizikát: Mindenképpen a részecskefizikával kellene kezdeni a fizika tanítását, hogy a fiatalok megtudhassák, hogy
"a kvantumelmélet keretei között a részecskék a kvantumfluktuációktól kapott rövid lejáratú hitelek segítségével bonyolítják le tranzakcióikat",
ami pl. úgy történik, hogy
"két nukleon közötti kölcsönhatás közben a nukleonok labdáznak a pionokkal, amikoris a pion kibocsátásához szükséges energiát a nukleon kvantumfluktuációk révén hitelbe kapja":))
És azért örülnék, hogy ha abban mégsem lenne igaza Astrojannak, hogy "nincsenek kvarkok", mert akkor nem lehetne többé tanítani, hogy azoknak olyan tulajdonságaik vannak, mint pl. zamat, bájosság, igazság, szépség, és gluoncsere alkalmával változik a színállapotuk:))
Így szerintem örülnének a fiatalok, hogy fizikából "zamatos", "bájos", "szép", "igazságos", stb. részecskékről tanulhatnak:))
(Egyébként az igazságot és a szépséget még mi sem tanultuk részecskefizikából, csak a bájosságig szólt akkor még a részecskefizika története:))
Szerintem is nagyon eredeti Astrojan elmélete, és tisztelem a bátorságát, hogy fel merte tenni a honlapjára! De mivel Ő nem fizikus, hanem biokémikus, nem is kerülhet az állásába, akármilyen saját elmélettel is rukkol elő:)) Annyi elmélet, annyiféle atommodell létezett már! Miért ne lehetne Neki igaza? Drukkolok is, hogy Neki legyen igaza, és váljék Belőle Nobel-díjas!:)) Meg van egy olyan tudatalatti érzésem, hogy a gravitonok c-négyzet sebességét illetően is igaza lehet: a sötét anyag, a sötét energia ugyanis nem barionos természetű, és szinte még semmit sem tudunk a viselkedésükről. És akik már olyan fejlettek; hogy képesek csillagközi utazásokra, biztos vagyok benne, hogy nem hibernációval utaznak, hanem lehet, hogy c-négyzettel. Hogy hogyan, azt Astrojan jobban tudja, lehet, hogy a sötét energiában van "a kutya elásva":))
Már többször is próbáltam rábeszélni azt a barátomat, hogy folytassa a fizika szakot, de sajnos, még amikor egy teológia szak elvégzésére akartam rábeszélni, akkor is azt mondta, hogy a felsőoktatási rendszert nem Neki találták ki, pedig az a teológia szak olyan könnyű lett volna: ott lett volna olyan szigorlat is pl., amire mindössze 25 oldal lett volna a tanulnivaló! A gengszterváltás előtti "békeidőkben" még nem buktak ki ilyen sokan, legalábbis, nem volt ennyire "látványos" a bukási arány, pl. akik elsőben kibuktak, a következő évben folytatták tovább ott, ahol abbahagyták, olyanok csak kevesen voltak, akikből nem lettek fizikusok, vagy fizikatanárok. Talán azért, mert akkor még kitűnő, vagy legalábbis jeles gimis tanulmányi eredmény esetén lehetett felvételt nyerni a fizika szakra, mert akkor még többen is jelentkeztek, most meg sajnos, annyira kevés a jelentkező, hogy még közepes gimis érettségivel is könnyen be lehet jutni, így aztán jogosan is panaszkodhatnak az ELTÉ-s oktatók, hogy fizikushallgatók közül sokan pl. még a Boyle-Mariotte törvénnyel sincsenek tisztában, és nem hogy deriválni-integrálni, hanem még törtekkel számolni sem tudnak, tisztelet a nagyon kevés kivételnek! Most meg mindenki a bölcsészettudományok iránt érdeklődik:)) Abban az időben a tanárok is jobban figyelmen kívül hagyták a "seggnyalást", illetve a stréberkedést, de még az annak tűnő viselkedéses megnyilvánulásokat is. Pl. én is nagyon lelkes voltam, és már akkor is hibásak voltak a példatárok, akárcsak most. Én észrevettem az egyik, példákat is tartalmazó, nem az illető oktató által írt könyvben a hibákat, és segítő szándékkal kijavítottam őket, és javításaimat közzétettem az évfolyamban is, meg a Gyakvezetőnek is, aki mindenben egyet is értett velem, és teljesen jogosnak is tartotta javításaimat. De amikor ugyanez a Gyakvezető létrehozott egy kutatócsoportot, szándékosan nem vett maga mellé tudományos munkatársnak, pedig elismerte a tudásomat és tehetségemet, és örült is a lelkesedésemnek is, sőt, amikor külföldi előadók által tartott, Őáltala szervezett workshop volt az egyetemen, amelyen szerettem volna részt venni, mert a szakdolgozatomhoz szükségem lett volna az ott megszerezhető ismeretekre, nem járult hozzá, hogy én is részt vehessek az egyébként csak tanárok és az Ő kutatócsoportja részére megrendezett workshop-on! Lehet, hogy azt gondolta, hogy azért lelkesedem ennyire, hogy azáltal használjak magamnak a vizsgán (egyébként mindig 5-öst kaptam Nála), vagy az is lehet, hogy mivel nő vagyok, azt gondolta, hogy szerelmes vagyok Belé?:)))) Egyébként bevallom, hogy tetszett nekem az a pasi, mert rendkívül nyugodt természetű, elegáns megjelenésű, és stilisztikailag is nagyon szépen beszélő úriember volt! Ja, és nem vállalt el szakdolgozójának sem! Maga helyett kijelölt számomra egy olyan fiatal, frissen végzett tanársegédet, aki annyit sem értett a témához, mint én, olyanok voltunk Vele, hogy "vak vezet világtalant". Így aztán nem is csoda, hogy az Opponensem csak közepesre értékelte a szakdolgozatomat (még az opponensi szerepet sem vállalta ugyanis az, akiről fentebb írtam:)), és így a legutolsó pillanatban tettem tönkre a vörös diplomámat.......
A fizikusszakon magnetohidrodinamikaként fel lehet venni kötlezően választható speciként.Az elméleti elektrodinamika után valamilyen specit fel kell vennit,egyesek vagy ezt a magnetot vagy biofizikát vesznek fel.De ez a magnetofizika inkább csak a plazmafizikai vagy fúziós kisérletek semszögéből tárgyalja a jelenségeket nem pedig a Nappal kapcsolatosakkal.Vagyis például a napfoltokról,illetve a flerkisüléskről szó sem esik.Pedig szerintem a napfizikában ezek az igazán érdekes,rejtélyes jelenségek.
Nagyon érekes tantárgy lehet.Nálunk fizikusszakon is van ilyen tantárgy,de csak speci számban.Amúgy az összes hidros tantárgyat csak speciként lehet felvenni.
Nagyon sajnálom ami a barátoddal történt,javulást kívánok Neki!
Sajnos az egyetem arról szól,hogy felvesznek 140 embert,és abból kb. harminc fog végezni,többieknek szerencsésebb esetben egy évét,més esetben még sokkal többet tehetnek tönkre.De abból,hogy ilyen sok diákot vesznek fel,azért a suli rengeteg támogatást kap,és később amikor lenyúlták a pénzt,akkor igyekeznek minél többet kiszorni.És nem azok fognak kiesni,akik tehetségtelenebbek lennének,hanem akiknek elegük lesz az egészből.
Az a szöryű,hogy először a tanárok nagyon szigorúaknak mutatkoznak be.És vannak olyan diákok,akik már elsőben tdják már a harmadikos anyagot is,és a tanárokkal óra után tegeződnek,és vicceldőnek.Ők nyerik a vektorkupát,és az Ortvay versenyeket.De ez olyan,mint a Kömal című verseny.Azelőtt lelkesen indultam,sok feladatot megcsináltam,volt,hogy egy tealveles feladatott(hogy miért középen gyúlik le a tealevél) szó szerint kimásoltam az Öveges könyvből, mégis alig kaptam rá valami pontot.
Később már nem küldtem be semmit,mert ott úgy van,mint később az Ortvaynál,hogy nem egy teremben kell megoldani a feladatokat a versenytársakkal együtt,hanem otthon,azt használhatsz amit akarsz.És ezeket a versenyeket azok nyerik meg,vagy lesznek élvonalban,akik később az egyetemen a tanárokkal tegeződnek,jóba vannak.Sajnos ez van,seggnyalással színötös lehet az Indexűk,mindenhol az Ő nevüket lehet hallani.Azzal,hogy ezeket a tanárok nyaló viszonyban tartják a diákjaikat,azzal mintegy lebiztosítják magukat,mert később a TDK-án a diák a tanárjával fog együtt dolgozni,és a tanár ötletét fogja felhasználni.Mert a TDK és a diplomamunka nem a diák saját ötletéről,gondolatairól szól,hanem a "felkészítőtanár" a diákkal végezteti el a saját munkáját.És mint tudományos cikk a tanár nevén fog lefutni a cikk,míg a feladatot a diák végzi el,a diák neve meg sem lesz említve.
De mi lesz velük,ha önállóan kell majd dolgozniuk,önálló ötletekre lesz szükségük?Semmi,ők is majd később olyan tanárok lesznek,akik a seggnyalókat fogják gyűjteni maguk köré,és semmi önálló tudományos munkájuk nem lesz,csak szorják az egyetemeken a diákságot.
Nem számít,az a lényeg,hogy az egyetemi éveket túl kell vészelni,és agyon kell faggatni a tanárokat,ha valamit nem értünk.
A barátod meg remélem,hogy egyszer az asztalra fog csapni,és nem fog foglalkozni az egésszel,és újra probálja a fizikusszakot!És azzal,hogy ki milyen jegyeket szerez az egyetemen,miket mondanak a tanárok,az évfolyamtársak,stb, nem kell foglalkozni.Mert sajnos csak az számít,hogy ki mennyit ér el,nem pedig az,hogy hogyan!Pedig az,hogy hogyan érte el,az ami valójában fontos.
A tanfolyamon nem tanultunk róluk, de a magnetohidrodinamika egyenleteinek linearizálásával megállapítható, hogy milyen hullámok terjedhetnek egy mágneses plazmában. Négyféle hullámtípust különböztethetünk meg: -gyors magnetoszonikus hullámok -lassú magnetoszonikus hullámok (ezek sűrűség- és nyomásperturbációk formájában terjednek) -Alfvén-hullámok, amelyekben csak a mágneses tér és a sebesség transzverzális komponensei vesznek részt -entrópiahullámok, amelyek állandó nyomás mellett a plazma sebességével áramló sűrűség- illetve hőmérsékletfluktuációk Az egyes hullámok sebessége függ a mágneses tér és a terjedési irány által bezárt szögtől. Pl. a gyors hullámok sebessége a mágneses térre merőlegesen a legnagyobb, az Alfvén-hullámok sebességének maximuma pedig a mágneses tér irányával párhuzamos terjedési sebessége, amelyet Alfvén-sebességnek is nevezzük. A plazmához képest pedig legnagyobb sebességűek a gyors magnetoszonikus hullámok, majd azt követik az Alfvén-hullámok, legkisebb sebességűek pedig a lassú magnetoszonikus hullámok......
Nekem is volt egy barátom, nem évfolyamtársam volt, de fizika szakon kezdte, és nem fejezte be, mert 3. évben azon a "nagy szigorlaton" nem ment át, amelyen olyan volt a "túlélési" arány, hogy 10 vizsgázóból 3-an mentek át. Sajnos, meg is betegedett, paranoid skizofréniában, zárt osztályra került, bár azt nem tudom, hogy e bukás hatására lett-e beteg, vagy egyébként is megbetegedett volna. Sajnálom, hogy nem próbálkozott meg újra azzal a szigorlattal, sőt, az egész felsőoktatási rendszerből kiábrándult, pedig Ő még idősebb, mint én, és "a régi békeidőkben" még nem nagyon lehetett "segget nyalni", mert nem volt e-mail lehetőség, mint most, amin keresztül bárki bármilyen konzultációs kapcsolatot tarthat bármelyik tanárral, meg írogathat a tanároknak mindenféle stréberkedő leveleket:)) Szegény, azóta úgy érzi, hogy semmihez sincsen tehetsége, ezért még az ELO lakberendezési tanfolyamát is abbahagyta, mert az oktatója nem tartotta megfelelőnek a rajzait, és most már szerintem nem is skizofrén, hanem depressziós: pl. télen a hideg, nyáron a hőség miatt zárkózik be otthonába, stb.....
Én is nyitott vagyok minden új elmélet iránt, és lehet, hogy majd az LHC kísérletek során kiderül, hogy Astrojan modellje felel meg az igazságnak, és akkor még Nobel-díjas is lehet:)) De MATEMATIKAI LEÍRÁS is kellene, és akkor olyanokkal is meg tudná osztani az elméletét, mint pl. Horváth Dezső, ugyanúgy helye lenne az elméletek között, mint pl. Lisi elméletének. Ha csak fizikai leírással rukkol elő, az senkit sem fog érdekelni, és akkor elúszik a Nobel-díj is......
Egyébként Schrödinger is töltéssűrűségként tekintett a hullámfüggvény abszolútértéknégyzetét.Ezzel az volt a baj,hogy emellett nem lehetett érteni,miért nem lehetett sohasem fél vagy negyed elektron becsapódását érzékelni.Mindig csak egész száú elektron csapódott be,ebből keletkezett a Born modell,hogy ami a részecskektermészetet is magába foglalta.De a térelmélettel kiderült,hogy azért nincs tört elektron,mert az elektron hullámfüggvényét is kvantálni kell,és egy minimális amplitúdónál kisebb értéket nem vehet fel.A hullámfüggvény kvantálása Born és Schrödinger idejében fl sem merült.Ezért kellett valószínűséges korpuszkula modell.
Volt egy évfolyamtársam az egyetemről,aki már sajnos otthagyta a sulit,mert elege lett az ottani fizetős,seggnyalós rendszerből.De mai napig nagyo jó barátom,de már autóvillamosságit tanul és lehet hogy vissza fog jönni fizikusszakra,és segíteni fogok Neki.Vele ami feltekertünk Normafára a Diós Ároknál felefele utána söröztünk,és beszéltünk a kvantummechanikáról.Ő mesélte,hogy a nem hisz a valószínűségszámításba,mert valami vagy bekövetkezik vagy nem,előre feltenni hogy valójában mekkora valószínűséggel fog milyen esemény bekövetkezni az elég vad kövekeztetés.Főleg egy olyan stabil elméletet,mint a kvantummechanikát nem lehet valószínűségi fogalmakkal tárgyalni.Bár abban nem értettem vele egyett,hogy nem lehet sohasem használni a valószínűségszámítást,mert például a szerencsejátékoknál és a bankszakmában rengetegszer bevált,de azzal egyetértek,hogy a kvantummechanika nem ilyen.Nagyon sajnálom,hogy a baátom nem folytatta az egyetemet,mert nagyon bölcsnek tartom.
Szerintem a Born modell mint matematikai apparátus jó szolgálatott tesz.De a valószínűségszámítási kép csak a formáliás analógiából származik,szerintem az anyaghullámok azok amiket komolyan kell venni,ahogy de Brogliek tették.A hullámképpel egyébként minden jelenséget pontosan ki lehet számolni.
Igazad van!De én sokra tartom Astrojan tórusz modelljét,mert az Ő modellje magyarázatott tud adni arra,hogy az Einstein de Haas kísérletben a spinek egyirányba állása miért jelenhet meg klasszikus fizikai perdületként.Ő az álló elektronnak nem azt a pontszerű részecskét tekinti,amit a kvantummechanikában hagyományosan tekintik,hanem az elektrontóruszt,ami egy kiterjedt képződményt.Amik a hullámcsomagnak a geometriai térbeli változata.a hullámcsomag pedig tényleg áll,és a határozatlansági reláció stabilizálja.De az Einstein de Haas kisérlet számomra azt jelenti,hogy ezeknek a hullámcsomagoknak a pálya-és spinimpulzusmomentuma forgásból származik.Mert a vashengerben a vasatomok spinje amikor összegeződnek tényleg klasszikus perdületté adódik össze.ami csak úgy lehetséges,hogy a spin illetve a pályamomentum mikroszkópikus méretekben is forgást jelent.Ezért hiszek Astrojan tóruszképében.Vagyis az ő indítattására hoztam létre az örvénytopicomat,abban különbözik Astrojan modelljétől,hogy az az információ,hogy a részecske elektron vagy proton,vagy foton az az örvények mozgásállapotába vannak kódolva.De az örvények amúgy egységesek.
De ezek nem elfogadott elméletek,ezért nem is szabad készpénznek venni.Bár én hiszek ebbe a modellbe.
A Born hipotézist állítottam szembe de Broglie anyaghullámaival. Az anyaghullámokat a klasszikus mechanikából a fényútra vonatkozó Hamilton-eikonálból és a rugalmasságtan Hamilton-Jacobi egyenleteiből vezették le olymódon, hogy a klasszikus mechanika egyenleteibe határátmenettel bevezették a Plack-állandót. Nincs itt semmi valószínűségi eloszlás: serm Gauss, sem Poisson, sem Boltzmann, sem hullámvalószínűségi, semmilyen nincs.
Más a helyzet a Born-hipotézisre épülő kvantummechanikai interpretációval. Born hipotézise az volt, hogy a részecskét
|φ(x,y,z,t)|2 d(omega) valószínűséggel találhatjuk meg a d(omega) térfogatban. Erre a valószínűségre épül a kvantummechanika matematikai apparátusa. A Born modell szerintem merőben eltér de Broglie modelljétől, és az egész kvantummechanikát szőröstől bőröstől valószínűségi alapokra és valószínűségi eloszlásra teszi. Ahogy én most látom, de Broglie modellje számomra szimpatikusabb, mert nem valószínűségi alapokon áll.
Igen, a Maxwell-egyenletek egyszerűsödnek, mert a mágneses közegek "csillagászati" tárgyalása esetén elhanyagolhatjuk az eltolási áramot, illetve a töltéssűrűség nulla, mert bár a plazma ionizált, össztöltése nulla, mert a plazmában lévő szabad elektronok száma megegyezik az összes pozitív töltésű ion ionizációs fokának összegével, ugyanis az ionizáció előtt a gáz semleges volt. Ezért a Maxwell-egyenletek így alakulnak: rotH=4(pí)J rotE=-dH/dt (természetesen, itt a gót d-betűt kéne írni, de azt itt nem tudom:)) divH=0 divE=0, ahol H a mágneses térerősség, E az elektromos térerősség, J az áramsűrűség. Mindhárom mennyiség elektrontöltés egységben értendő és csillagászati plazma esetén feltételezzük, hogy a mágneses permeábilitás értéke 1. A Maxwell téregyenletekhez csatolandó még a módosított Ohm-törvény. A módosításra azért van szükség, mert figyelembe kell vennünk, hogy a plazma mozgásban van: J=szigma(E+vxH), ahol szigma a fajlagos vezetőképesség, amely az anyagra jellemző mennyiség. Figyelembe kell venni még a Lorentz-erőt is, a mágneses tér plazmára gyakorolt hatását: I=JxH=1/4(pí)rotHxH A Lorentz erő arányos a H-négyzet/8(pí) mágneses nyomással, valamint a mágneses erővonalak mentén fellépő H-négyzet/4(pí) feszültséggel. A fentiek figyelembe vételével kell felírni aztán a Navier-Stokes egyenletet és a hőterjedési egyenletet......
Ezt tudom, csak azért kérdeztem Astrojan-tól, mert addig rendben van, hogy valakinek van egy saját atommodellje, de annak olyannak kell lennie, hogy képes legyen választ adni olyan kérdésekre, amiket más elméletek már alátámasztottak. Ha Astrojan azt állítja, hogy Szerinte "az elektronok állnak", akkor arra is magyarázatot kell szolgáltatnia, hogy mi a helyzet az aromás gyűrűkben:))
A benzolgyűrben az elektronhullámok úgy illeszkednek a szénatomokhoz,mint a a pókhálóban kialakuló rezgések illeszkednek a pókháló sarkaihoz.Ezt elektronokkal úgy lehet jellemezni,hogy az elektronok ide-oda ugrálnak az egyes szénatomok között,és ezzel energia áramlik át a gyűrű belsejében.Ez a kicserélődési energia.Ez azért van,mert az a régebbi kettőskötés elmélet,amit régebben még Kekulé hozott létre időfüggő állapot.Az,hogy valamelyik szénatomnál egy elektron helyezkedik el,pont olyan mintha egy hatos csatolt inga egyik ingájára néznénk.És meg kell keresni a hatosinga normálrezgései.Ezek az időfüggetlen állapotok,ahol a szénatomok között nincs elektronkicserélődés.A legalacsonyabb energiájú időfüggetlen állapot éppen az a gyűrűs szerkezeta,ami koszorúszerű pi és szigmakötéses elektronszerkezet.
Mi magnetohidrodinamikát még nem tanultunk,de nagyon érdekes lehet.Ez végülis azért nagyon nehéz,mert az elektrodinamika és a hidrodinamika egyenletei kapcsolódna össze.
A szénnek a CNO cilusban való katalizátor szerepe pontosan olyan,mint a kémiai katalizátorok szerepe a kémiai folyamatokban.
A szemiklasszikus közelítésben a részecske sok különböző frekvenciájú síkhullá szuperpozicíójából létrejövő hullámcsomag.Ez úgy viselkedik,mint egy részecske,de miel síkhullámokra ráültetett modulácó,ezért interferenciára is képes.A hullámcsomag az átlagos hullámhosszhoz képest nagyon lassan változó potenciálban van,így a hullámcsomag meglehetesőn stabil,nagyon lassan folyik szét.Olyan moduláció amit a rádiótávközlésben is használnak.A hullámcsomag burkolója felel meg a "részecskefelületnek",a belső vívőhullámok pedig a hullámnak.Ha a környezet zaja nagyon erős,amikor nagyon erős a környezettel való kölcsönhatás,akkor a hullámcsomag belsejében a vivőhullámok elmosódnak,és csak a ullámcsomag külső burkolójának alakja marad meg.Ekkor már csak részecsketulajdonság marad meg,a hullámtulajdonság elvész.Így a hullámcsomagra jellemző szétfolyás is megszünik.Ilyenkor is megtalálható egy nagyon sokindexes hullám,de ezt nem lehet felismerni a bonyolult összefonódások miatt.
Igazából ez nem a teljes igazság.Mert régebben mondták azt,hogy a nagyon rövid hulámhosszú állapotok felelnek meg a klasszikus mechanikának.De ekkor nem szünne meg az interferenciaképesség,és az alagúthatás hullámtulajdonsága.Ez a kép nem a klasszikus mechanikának,hanem a szemiklasszikus mechanikának felel meg,ami még rendelkezik az interferenciaképességgel.A klasszikus mechanikában már eltünik az interferenciakészség a környezettel való kölcsönhatás miatt.Ezt úgy hívják,hogy koherenciavesztés,vagyis dekoherencia lép fel.
"Ezt az én "Schrödinger"-macskáim is tudják igazolni, akik "egy kvantumugrással" az asztalon teremnek, amikor eszünk:))))))"
:) Nálunk otthon Schrödinger nyuszink van.Sohasem lett tudni,hogy pontosan mikor hol van.
"Csak olyan hullámcsomagok lehetnek a mag belsejében amiknek nagyon rövid hullámszámúk nyugalmi energiában,impulzus nélkül,és ezért nincs kiszökés."
mert a szabad részecske E nem p2/2m-el,hanem E=gyökalatt(p2c2-m2c4)-el egyenlő.A nukleonok és pionok esetén nulla impulzus esetén is nagyon rövid frekvenciájú anyaghullámmal rendelkeznek.
A Bohr-modellben az elektronok keringenek az atommag körül,mert az elektronok enélkül belehullanának az atommagba.De az elektronra ható centripetális erő ellenereje kifelé probálja repíteni,és ez egyensúlyozza ki a mag vonzóerejét.Ha az elektron nem rendelkezne kerületi sebességgel,akkor belezuhanna az atommagba.De amúgy Bohr atommodellbeli elektron így is belezuhan spirális alakú pályán az atommagba,mert a centripetálisan gyorsuló elektron az elektrodinamika szerint elektromágneses hullámokat bocsát ki,és így elveszti mozgási energiáját.
A hullámmodellben az elektron egy gömb alakú hullámcsomag,ami stacionárius állapotban nem végez semmiféle gyorsulást,és így nem is sugároz.nem végez semmiféle keringőmozgást a mag körül,mégsem esik bele az atommagba,mert stabilizálja a határozatlansági reláció.Mert a hullámcsomag mérete attól függ,milyen hullámszámú hullámokból raktuk össze.Egy hullámcsomag méretét úgy lehet lesökkenteni,ha megnöveljük a nagyobb hullámszámú komponensek amplitúdóját.Ha az atommag vonzóereje behúzná a hullámcsomagot,akkor olyan magas hullámszámú hullámkomponenseknek is meg kellene jelennie(amik interferenciájukkal tudják növelni a hullámcsomag lokalizációját),amik a nagy
hvonás k impulzusúkkal ki tudnának szökni a mag erőteréből.Míg ha a hullámcsomag mérete megnőne,akkor olyan rövid hullámszámú hullámkomponensek is megjelennének,amik az atommagba zuhannának.Így a hullámcsomag csak az egyensúlynak megfelelő méretű lehet.Az elektronhullámcsomag ezért sem lehet az atommag belsejében.Csak olyan hullámcsomagok lehetnek a mag belsejében amiknek nagyon rövid hullámszámúk nyugalmi energiában,impulzus nélkül,és ezért nincs kiszökés.Ilyenek a nukleonok és a pionok,amiknek nagy nyugalmi energiájuk van,mert sokkal nehezebbek,mint az elektronok.
Talán valamilyen hatalmas robbanótöltetes rakétákkal lehetne a Földhőz közeledő aszteroidák ellen védekezni.És olyan apró szilánkokra széttörni,amk el tudnak égni a légkörben zuhanva.
Persze,rögtön kitörölheti a zaklatókat.De az nem megoldás,hogy minden ismeretlentől jövő levél érkezését megakadályozza.
