Hát, igen szegény Fritz nehéz helyzetben lehetett. Már annál is inkább mert több, erről szóló írás enged arra következtetni hogy rájött kit is takar a jelmez.
Ha lettek is volna kétségei, Erzsébet fel is vette a kapcsolatot vele, és hogy ezt igen bonyolultul is intézte, az csak meg is erősíthette a gyanujat.
Mi tudjuk hogy Erzsébet nem volt az a félős nő, az egésznapos erdei gyalogturák 1 hölgykisérettel, hajózások a viharos tengereken, eröltetett testedzesek, cirkuszi lovasmutatványok és hosszú még a sor...
Az sem lehetett ennél veszélyesebb hogy rajongójává tegyen 1-2 férfiembert...ámbátor azt gondolom ezen túl nem merészkedett volna...Szerintem amikor komolyabbra fordult volna a ügy... biztos lehűti a kedélyeket...
Sokan sokszor megállapítottuk olvasmányaink tükrében, hódolókat bizton kedvelte, de a testi érintkezés nem hevitette... Végül is a férje szerette, de a küldejének és az egészségének a rovására ment ez akkoriban a nőknek. Ő meg híve volt annak hogy ezt megőrizze!!! Szóval abban nem lehetett biztos hogy nem tudódik ki valami úton, módon ez a kis kaland annál is inkább, mert itt ott felszínre került a története... így a találkozáson kívűl is elég izgalmas kapcsolat volt ez a javából :)
166 évvel ezelőtt, 1855. március 5-én született meg Erzsébet és Ferenc József első gyermeke, Zsófia Friderika Dorottya Anasztázia Amália Erzsébet Franciska Stefánia Karolina Mária Jozefa főhercegnő.
Bartal Béla 1899-ben, a faddi Erzsébet ligetben egy bronz mellszobrot állíttatott a királyné halálának emlékére. A szobrot Bartal Aurél 1930-ban áthelyeztette a Bartal kúria parkjába, mely 1937-ben még bizosan ott állt. Majd a szobor rejtélyes módon eltűnt...
Farsangok és bálok időszakát élnénk ha nem kerültünk volna olyan helyzetbe bolygónk minden pontján amilyet elképzelni sem tudtunk eddig...
Mondhatnánk, ha nem lenne ez nagyon szomorú, hogy, hát miért is nem lehetne
1-1 alkalommal táncra pedülni, hiszen felveszzük igy is, ugy is a maszkokat.
Az alkalom szomorúságát és súlyát tiszteletben tartva... gondoltam mindenki hozhatna
történetet különdböző forrásokból a jól ismert álarcosbálról amikor is Sisi kedvet kapott
és Idával, sárga és piros ruhát öltve elvegyültek maguk is a forgatagban!
1874 egy február éjszakáján a bécsi Musikvereinsaalba hajtottak inkognitóban és elvegyültek a tömegben. Erről a fondrásznő és a komorna tudott csak a palotában.Gabriell ahogy a császárné erre a napra neveztette magát, kiszemelt egy táncost és Ida gondoskodott a lovagról aki táncba vitte úrnőjét. Igy Friedrich List Pacher von Theinburg bekerült a történelembe...
Több levelet is váltottak, sőt Erzsébet versben is megörökítette az eseményt érzéseit, gondolatait.
Királyné versére Ő is verssel válaszolt...
Grössing: Erzsébet királyné és a férfiak Gabó
255. o. Dal, írta a sárga dominó.... (Sisi)
257. o. Az "ISMERETLENHEZ" (1874 farsangjának emlékére) (Fritz Pacher)
"Tegnap valami csoda folytán a neten megtaláltam a múltkori képről a leírást. "Színes heliogravúr Raimund Germela akvarellje után 1910-ből." Emlékeztetőül a képet is elküldöm."
Németül már régen megjelent, bíztam benne, hogy magyar nyelven is kiadják ezt a könyvet, mert az írónő több könyve is megjelent a Királyi házak sorozatban.
Ferenc József unokáival- Komornyikja így emlékezik„Erzsébet (Seefried) grófné“ számtalanszor ült nálam, az én kis szobácskámban és ott várta be, amíg nagyapjához mehet. Ha ilyenkor véletlenül belépett a szobámba Ferenc József, mindig barátságosan megveregette unokája arcát és mosolyogva kérdezte: — Miért ülsz ott künn és miért nem jössz be hozzám ? Mint ismeretes, Mária Valéria főhercegnő házasságát sűrű gyerekáldás kísérte. Amikor a gyerekek még kicsik voltak, kedvenc helyük „Opapa“ dolgozószobája volt, ahol a szőnyegen hancúroztak, mialatt az uralkodó aktáit intézte. A király nagyon szeretett szabad idejében a gyerekekkel eljátszogatni, de nem feledkezett meg róluk akkor sem, amikor dolgozott: a felnyitott levelek borítékjait nekik adta és különböző ceruzákat dugdosott a kezükbe, hogy azokkal játsszanak. A gyerekek azután a borítékokra a legkülönbözőbb alakokat rajzolták és Ferenc József sokat nevetett ezeken a primitív ábrákon. Ha azután a kis unokák túlságosan hangosak kezdtek lenni, Ferenc József csendesen csak annyit mondott nekik: — Most azonban komolyan hozzá kell látnom a munkához — mire az apróságok szépen visszaadták a színesceruzákat, egyetlen szóval sem panaszkodtak, csak meghajtották magukat és így búcsúztak: — Adieu, Opapa! lschlben azután a király igazán jóságos nagyapa volt, aki mindennap eljátszogatott a gyerekekkel a kertben és már korán reggel bement a gyerekszobába, vagy pedig a gyerekek mentek be játszani hozzá. Annyi bizonyos, hogy Ferenc József igazán nagyszerű nagyapa volt. Mihelyst az unokái megtanultak enni, a király velük ebédelt. A dolgozószobában nem egyszer nyolc kis gyerek ülte körül Ferenc József asztalát. Az uralkodó valamennyi családtagja „tegezte“ a királyt, de a nők kivételével mindnyájan hozzátették a „felség“ megszólítást, tehát körülbelül így, hangzott a beszédük: — Felség, köszönteni akartalak... Az uralkodó valamennyiüket csak keresztnevükön hívta. Idegenek előtt még a király lányai is csak „felségednek“ szólították édesatyjukat-áll Ferenc József komornyikjának, Eugen Ketterlnek a visszaemlékezésében. (Magyar Hírlap, 1929. április 28.)1. Ferenc József unokáival (Mária Valéria gyermekeivel: Ferenc Károly, Hubert Szalvátor és Erzsébet), https://commons.wikimedia.org/.../File:Franz_Joseph_I...2. Ferenc József meglátogatja Seefried grófnét (Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek, Gizella lányuktól származó unokája) https://en.m.wikipedia.org/.../File:Kaiser_Franz_Joseph...3. Ferenc József az unokái lovasoktatásán Wallsee-benhttps://commons.wikimedia.org/.../File:Kaiser_Franz...#Akirályékmegintitthonvannak
budai királyi palota 1966
