Afordított ozmózis technológiájátaz eleinte titkosított, majd nyilvánossá vált feljegyzések szerint először az Amerikai Űrkutatási Hivatal fejlesztette ki az űrhajósok számára, majd a NASA után az USA haditengerészete kezdte használnia sós tengervízből történő ivóvíz előállítására. Előnyei miatt az iparban (pl. gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) is elterjedt, desztilláció helyett széles körben alkalmazzák különösen nagy tisztaságú vizet igénylő folyamatok esetében. Bővebben: Vízszűrés, ivóvíz tisztítás, RO membrán
Amezőgazdasági vízkezelésegyik fő feladata, hogy a termőföldek öntözéshez szükségesvízmennyiséget és vízminőségetbiztosítsa. Mivel a fúrt kutak kialakítására a legtöbb esetben nincs mód és lehetőség, ezért a rendelkezésre álló vizet kell a megfelelő kezeléssel a mezőgazdasági használatra alkalmassá tenni.
Mármint a fojtószeleppel párhuzamosan (áthidalás). Az öblítés épp azért jó és lényeges, mert két problémát is hárít egyszerre.
Céges folyamatos használatnál lehet, hogy nincs annyi idő a poshadásra, de egy lakásban, amikor nincs otthon senki, nyári napokon főleg gond lehet. De ezt én láttam is a szénbetét gumitömítésének nyálkásodása formájában. Meg amikor még nem volt utána membrán, 6 hónap sem telt el, nyár is volt, a torkomon éreztem, hogy szokatlanul kaparja valami. Csak gyanítom, hogy azok a baktériumok okozhatták, amit szétszedés után tapasztaltam. Ezeket persze megfogja a membrán, ezért így már 1 évre is kitolható a karbantartás.
A membrán épségét is jól védheti az öblítés, évek óta dolgozik. De itt nincs nagy vízigény, az egyszerűség kedvéért nyomásnövelő pumpát sem építettem be, szerencsére a hálózati nyomás is épp elég.
Kérdezem ezt azért, mert a nyomásfokozós 100 GPD membrános szűrőm kevés vizet ad sok hulladék vízzel. Találtam egy nagyobb kapacitású gépet, csak éppen 190 e Ft lenne és ha jól megnézem, kb 2 membránnal több mint az enyém, tehát nem arányosan drágább. ECOSOFT ROBUST 1000 néven lehet kapni, 1:1 arány ígérnek. Találtam egy rajzot róla:
Egész egyszerűnek tűnik. De gondolom azért kéne egy öblítőcsap is a fojtószelep elé?!
Visszaolvasgattam, láttam egy neked elektromos vezérlésű a működtetés. Az öblítés a mikroorganizmusok megtelepedésének megakadályozására van főként, vagy inkább a membrán öblítése miatt?
Igen, ezt én is tapasztalom, hogy a membrán pórusainak tágulása miatt nyáron jobban jön a víz, az arányokat valamikor megnéztem, hogy kb. 1:4, de részletesebben nem figyeltem, ez mennyire változik. Van egy hengeres fojtószelep, amit még a membránhoz küldtek, ezt szabályozni nem is tudom. Meg azt sem, a görbét hogyan veszik fel.
Elvileg, amikor tágulnak a pórusok, csökken az ellenállás, a tiszta irányba több vizet enged át (azonos kimeneti fojtás mellett), vagyis ilyen értelemben jobb a hatásfok, legfeljebb valamivel több elemi anyag is "átcsúszhat".
Van is egy olyan érzésem, hogy nyáron talán kevésbé savanykás a víz (utánsózatlan állapotban), de nem mértem még semmivel.
Igen, fordítva volt bekötve, de mostmár minden ok! Köszönöm!
Olvasgattam vissza a hozzászólásokat, és volt egy ajánlás az arányokat illetően (permeátum:koncentrátum), 1:3,5-1:4.
Egy cikkben olvastam, hogy nagyon jelentős hatása van a tápvíz hőmérsékletének az áteresztett víz mennyiségére. Ezután keresgéltem, és találtam görbéket. Egyet csatolok. A jobb oldali görbével kapcsolatban jött elő egy kérdés.
A görbét úgy kell értelmeznem, hogy állandó 50 psi nyomáson végzett mérés során folyamatosan -tartva az "ideális" arányt- a tápvíz hőmérsékletének változásának függvényében így alakul a permeátum mennyisége?
Az áteresztett víz mennyiségének változása nagyon nagy, ha a 10 fokhoz és a 22 fokhoz tartozó adatokat nézzük. Jól gondolom, hogy attól függetlenül, hogy mennyit ereszt át a membrán adott hőmérsékleten, semmit nem változtat azon a tényen, hogy a bizonyos "ideális" arányokat tartani kell, tehát a tápvíz hőmérsékletének növelése csak a termelés gyorsaságára van hatással, a beállítás arányára nincsen, tehát a víz költségére sincs. Mert ugye nyilván az lenne a jó, ha valahogyan lehetne csökkenteni a "hulladék víz" mennyiségét. (Nekem köbméterekre van szükségem éves szinten, ezért lenne fontos.)
Köszönöm a válaszod! Ma átfertőtlenítettem az egész rendszert, semlegesítettem, átmostam, beraktam az előszűrőket, járattam fél órát, majd beraktam a membránt is.
Viszont furán működik. Ugye két kivezetése van a membrán háznak, egy a "tiszta", egy a "koszos" víz. Azon a csövön, ahol a tiszta szokott jönni csurdogálva, most teljes erőből jön a víz, a másik csövön meg csak egy-két csepp jön le. Mértem a vizet, valamelyest lágyít rajta, de csak minimálisan.
Mi lehet a gond? Ebay-en vettem a membránt, 8,3 font volt. Talán ezzel van a gond?
Hipóval szoktam fertőtleníteni, beleöntöm a házba, visszazárom, összerázom. Csak vigyázni kell, hogy a lyukon ne jöjjön ki, meg a hipó egyébként is kellemetlen, az ember ruháját is kiszívja. De ezt én megoldom a fürdőkádban, végül óvatosan lezuhanyzom (hogy ne fröccsenjen), utána meg már ártalmatlan, amikor felhígul.
Előszűrőket nyugodtan be lehet rakni, a membránt eleve nem is szokás ilyenkor. Ha láttad már az előszűrők első öblítővizét, akkor érthető lesz. Szénporos, homályos folyadék. Tehát előbb ezt kell kiengedni, a membránt csak utána beépíteni.
Membránhoz létezik fertőtlenítőszer, por formájában, de ilyennel nem foglalkoztam. Savas folyadék nem árt neki elvileg (ecetsav, sósav, citromsav?, ami egyúttal vízkövet is oldja. Lúg viszont tönkreteszi, azaz Hipóval sem érintkezhet a membrán.
Van egy 4 lépcsős RO szűrőm. Kb 1 évig állt, így biofilm keletkezett a belső felületeken. Mindent kisúroltam amennyire tudtam, és vettem új szűrőket.
Ha a szűrők behelyezése nélkül átöblítem a rendszert 15-20 percen keresztül, elegendő lesz ahhoz, hogy ne kerüljön olyan szemcse a membránra, amely esetleg eltömítheti azt?
Olvastam membrán konzerváló folyadékról is, ami megóvja azt hosszabb leállításkor. Valaki tud róla, hogy honnan lehet ilyet beszerezni?
Köszönöm, akkor rendelek egy ilyen két utas szelepet ebay-en, már 1000Ft körül láttam. És akkor ezek szerint a rajzod alapján bekötve nem kell a szűrő betáp főelzáróját zárva tartanom.
Igen, a kétutas szelepet azért találták ki, hogy egy kimeneti csapteleppel zárható legyen az RO-membrán bemenete. Így nem kell a betápszelepet zárogatni.
Nekem mágnesszelep van egyébként a bemeneten, amiből létezik DC 24 V és AC 230 V tekercselésű. Noha én egy elektronikus vezérlést is építettem hozzá, de kezdetben csak egy kapcsolóval indítottam, ezt azért említem, hogy ilyen egyszerűen is lehetséges.
Másik mágnesszelep az öblítőszelep nálam, ezt megoldja az elektronika, hogy óránként 20 másodpercig öblíti a rendszert automatikusan (ilyenkor egyszerre nyit a betáp- és öblítőszelep), ez nem jár sok vízfogyasztással.
A kétutas szelep belső működését megmutatják itt is:
Nyomóágon nem számít az irány, másik ágon számít a bemenet-kimenet, de ha képen nem is látszik, valamilyen jelölés bizonyára van rajta. Próbával is be lehet azonosítani, átfújni rajta, vizet rákötni stb.
Mondjuk a pultra kivezető csapot már én vettem hozzá, nem volt tartozék, gondolván így kényelmesebb a vízvétel és elegánsabb is, laikusan azt gondolva, hogy amennyit használjuk, ez a szűrő is megteszi.
Akkor ha jól értem, ha beteszek egy kétutas szelepet, akkor nem kell a főelzárót zárva tartanom? Ha viszont mindenképp zárva kell tartanom, akkor az útváltónak nincs is jelentősége? Egyébként néztem ebayon ezeket az általad javasolt szelepeket, de nem látok jelöléseket rajta, melyik lyuk hova, így a rajzod alapján nem tudom beazonosítani.
Olyan készleteket forgalmaznak akvárium stb. célokra, de az nem arra való, hogy konyhába beépítsék, kimenetét lezárják.
Ha ahhoz az eladó mellékelt egy kimeneti zárószelepet, illetve útváltót, azt szakszerűen nem tehette volna meg, avagy nem értett hozzá.
A képen szereplő útváltó szelepet ismerem, átfolyó víztisztítók tartozéka, mármint azoké, aminek szabad lezárni a kimenetét. Olyat mellékelnek sok egyszerű, aktív szenes víztisztítóhoz (RO-membrán nélküli szerkezetekhez).
Nagyon köszönöm, erre eddig sehol nem találtam utalást. Amúgy eddig nem károsodott, tette a dolgát, a 250-es vízből 20-ast csinált. Meg az is megtévesztett, hogy akkor minek a tisztavíz kifolyó csapra tekerő, ha úgy is a főcsappal kell nyitni, zárni?
De akkor fojtó közvetlenül a membrán kimenetére csatlakozik? (flow/420), hova kell öblító csap? És nekem nincs puffertartályom, így a membránon sincs neki csatlakozó, és akkor a szelep ezen ágával mi lesz?
Ez esetben hogyan módosítsam, hogy a főcsapot ne kelljen elzárnom, de ne is szivárogjon?
Előre is köszönöm a további sebességet, esetleges Móricka-rajzot, mit hogyan módosítsak.
Mert az elég súlyos hiba, egy ilyen RO-membrán tisztavíz-kimenetét szimplán elzárni nem is szabad. A membrán így nem csak folyamatosan átengedi a vizet, de még károsodik is, mert nem erre lett kitalálva, hanem csak a membrán felülete mellett áramló folyadékból átszivárgó víz elvezetésére.
Passzív (nem elektromos) rendszerben a linkelt kétutas szelepet szokták alkalmazni, ami a kimeneti csaptelep zárásakor előálló nyomás hatására zárja a másik ágat, amit a membrán elé kell bekötni. Tehát így lesz lezárva a membrán bemenete:
A képen piros nyilakat rajzoltam be, hogy egyértelműbb legyen a betápvíz haladása (nem "keresztben" kell elképzelni).
Öblítőszelep a fojtószelepet hidalja át, ezáltal a membránra ható nyomás csökken, a víz nagyrészt elfolyik a membrán mellett és leöblíti azt.
Vagyis nem is szelep, rosszul írtam, hanem egy váltó csap, amivel át lehet hidalni egy fojtót, vagy nyomáscsökkentőt, nem tudom a hivatalos nevét. Ilyen a szerkentyű kompletten:
Nem ilyen szelep van benne, nem igényel áramellátást, csak egy öblítő szelep van rajta, ami alapesetben zárva van, nyitott állapotában pedig a membrán kihagyásával a két előszűrőt öblíti át.
Erre a "szivárgásra" sehol nincs utalás, azért kérdezem, más is tapasztalt-e ilyet. Havi 6 ezer forintot dobtam ki az ablakon emiatt.
Egy éve használok 3 részes RO víztisztítót, puffertartály nélkül, alapvetően a vasalóba és a 3 db szobai párásítóba.
Aktuális volt az éves vízóra leolvasás, és brutális lett a konyhai hidegvíz fogyasztásom, havi 2 köbméter helyett durván 8 köbméterre jött ki.
Jóllehet RO vizet átlagban havi 20 liternél többet nem használtunk el (a párologtatók csak a fűtési szezonban mentek).
Alaposan alánéztem a vízórának, kiderült, hogy a tisztított víz csapjának elzárt állapotában is átengedi valahogy a szűrő a vizet, 1 litert kb. 3 perc alatt, ami persze megy a lefolyócsőbe.
Nyilván a szűrő főelzáróját nem tartottam zárva, és átöblítést kéthetente-havonta végeztem.
Ez normális jelenség, vagy mi lehet az oka? Most elzártam a szűrőbe bemenő hidegvíz főelzáróját, de elég macerás lenne minden használatkor 60 évesen letérdelnem és bebújnom a mosogató alá.
Az egyik legrégebben ismert ivóvíztisztítási eljárás az adszorpció. Időszámításunk előtt 450-ben Indiában már alkalmaztak homokot és faszenet a víz tisztítására. A modern korban Európában, 1930-40 között kezdték el alkalmazni az aktív szenet, a víztisztítás során visszamaradó klórszármazékok eltávolítására az ivóvízből. Az 1960-as évektől az aktív szénszűrők feladata a kellemetlen szagok és mellékíz kiszűrése a tisztított vízből. Részletek: Adszorpciós fertőtlenítési eljárás + klór-diox használata vízkezeléshez
A víztisztítás folyamatainak optimalizálása okos berendezésekkel. A számítógépes irányítás nemcsak biztonságossá teszi az kitermelt és kezelt ivóvizet, de megnöveli a gépek és berendezések hatékonyságát, csökkenti a felhasznált adalékanyagok és energia mennyiségét, tehát mérsékeli a költségeket is. Futurisztiku elképzelések is léteznek: >> A víztisztítás jövője
