Ez ügyben én is keresgéltem anno. Csurgónál van a nyomóskút, Hármaskút környékén ha jól emlékszem vízmű van, tehát ott nem hozzáférhető szabadon a víz, gondolom onnan vannak ellátva ott a házak. Ami közvetlen mellette van jelölve, asszem az a Sövény-kút azt egyszer megkerestem, de az gyakorlatilag csak egy nedves mélyedés volt. Az Ilus-kutat is megkerestem, a régi forrás táblát megtaláltam, meg a régi kút foglaló kövezetéből és megvolt pár darab, de teljesen fel van töltődve földdel, valamint egy BNPI munkatársat is kérdeztem erről, azt mondta, hogy soha nem látta még működni - mondjuk ez egybe is vág azzal, hogy már ha jól emlékszem a 30-as évekbeli kalauz is időszakos/kiszáradtként hivatkozik rá, csak mint tájékozódási pont szerepelt.
A Gerennavár felé eső Szána-forrást (Szána-völgy felső vége) is felkerestem egyszer - akkor látszott, hogy van víz szivárgás a földből, nem nem foglalt forrás volt. A délnyugati oldalon a Sándor-hegy alatt van viszonylag magasan (ha jól emlékszem 790 m magasságban) a Sándor-kút, ami létezik, és merítős vasajtós kút. Én akkor nem ittam belőle, de volt benne víz.
Amit még talán a fennsíkhoz közelinek számolhatunk éa 700 m körüli magasságban van az a Disznós-kút a Bélkő alatt, ami időszakos/kiszáradtnak van jelölve térképen. Ha jól emlékszem mikor novemberben voltam ott, akkor épp jött belőle víz, de bozótosban van, és nincs foglalva, viszont ottjártamkor néhány kővel kicsit kibéleltem a kimenetét. Valószínűleg alapesetben nem ad vizet.
A Feketesár érdekes, ennek is kicsit utánanéztem anno. A régi 1885, 1910-es katonai térképen a feketesári erdészháznál (ami akkor még uradalmi tulajdon volt) jelölve volt egy gémes kút, amiből az következne, hogy volt ott valami ásott kút, de hogy pontosan hol, azt nem tudom. Plusz egy régi 1900-as évek eleji vadász leírásban említették, hogy volt azon a részen valami vizes rész, ami miatt Feketesár lett a neve, de nem hiszem, hogy iható forrásról lett volna szó.
Őrkő-ház eredetileg vadászház volt, 1930-ban kapták meg a turisták. Víz nem volt a közelében, csak a Sándor-kút, vagy lentebb a Peskő-forrás jöhetett szóba. Erre vonatkozóan találtam a Turisták Lapjában a következőt:" Legújabban fent a magasban, az Őrkö és Hegyeskő között is épült egy csinos kis vadászház, de ez a vadászat bérlőjéé s turisták számára zárva; vize sincs a közelben."
Nagyjából ennyi amit én kiderítettem ezzel kapcsolatban régebben.
A Library Hungaricana adott találatot, de mindössze 2 említés van a Heves megyei hírlapban, az is túra útvonalával kapcsolatosan. Nem teljesen értem az Arcanum keresőit. Van úgy, hogy a Google pontosabb találatot ad Arcanum oldalra, mint az Arcanum maga.
De köszönöm a tippet, megpróbálom a Google irányából.
Olvasva régi, korabeli újságokat azt száz százalékra veszem hogy van róla feljegyzés, említés, esetleg fotó is akadhat.
Csak még nem találtuk meg. :-)
Én -ha nagyon érdekel, és miért ne érdekelne- a helyedben befizetnék az Arcanumra, és átböngészném a Turisták Lapjának számait, és a Turistaság és Alpinizmus c. folyóirat számait is. Esetleg egy bükki, és egyben a Gyertyánvölgyi üveghuták történetével foglalkozó kiadványt próbálnék keresni.
Olykor egyébként megdöbbentő dolgokat találok, magam sem hiszem.
Pl:
Karancs-kilátó 1928-ból a Turisták Lapjában, 1928 március
Köszönöm a gyors választ. Igen, ezt kivettem a beszélgetésből. Nagyjából a hely is behatárolható a térképek alapján. Gondolom, ha ennek nyoma nincs, akkor ebből mára túl sok minden nem maradhatott meg az utókornak.
Érdekelne, hogy esetleg régi fotó, esetleg írásos emléke maradhatott-e meg valahol a pihenőnek, illetve azt hol érdemes keresni.
A pihenő helyszíne szerintem 90%-os bizonyossággal az a mesterségesnek tűnő, a kocsiút szintjével egyező magasságú, a térszínből valamelyest kiemelkedő kis platz lehetett, melyet ebben a hozzászólásban behatároltam:
Google keresésben találtam erre a hozzászólásra az Osterlamm pihenővel kapcsolatban. Már egy ideje próbálom én is megtalálni, bár egyelőre csak online forrásokat, de így már biztos, hogy elmegyek, legalább a környékre, mert ezek szerint a pihenő már fizikailag nincs meg ezek szerint(?). A pihenőt dédnagyapámról, Osterlamm Ernőről nevezték el, aki a királyi erdőigazgató volt és többször is megállt ezen a helyen pihenni, gyönyörködni. Szerette ezt a helyet. Úgy tudom, hogy egy pad mindenképpen volt régebben itt.
Ha előkerül valamilyen forrás (adat, kép, info) a pihenővel kapcsolatban, azt szívesen venném.
Elnézést, benéztem, a kék jelzés, amelyet jártam nem a Pazsag-völgyben ereszkedik le a Hór-völgy felé hanem a Derecske-lápán, ott láttam én az érdekes bevágásokat, egyébként ezen a helyen volt az áteresz, keskeny volt egy autóútnak, de éppen elég egy kisvasútnak:
A Pazsag erdészházból gondoltam hogy a völgy neve is ez, de nem.
"Érdekes, a farkas ellen a vadászok sem tiltakoznak..."
Nem áll szándékomban ebben újra elmélyedni, de ezt most olvastam:
"A ragadozók kérdése is gyakori ütközőpont a természetvédelem és a vadászok között, aktivisták és szakemberek gyakran vádolják azzal a vadászokat, hogy a maguk területén irtják az éppen csak visszatelepülő nagyragadozókat. Egy civil szervezet munkatársától hallottuk, hogy bizonyítani nem tudják, de biztos információjuk van arról, hogy egy év alatt kilőttek 10 farkast a Zemplénben.
A vadászoknak a fent ismertetett dinamika miatt érdekükben áll a konkurenciát jelentő nagyragadozók irtása, az egyensúlyban lévő ökoszisztémákért dolgozó természetvédelemnek azonban ez érthető okokból nem tetszik... "
A mérgezéses sztorikról is írnak:
A jelentős károkozás a ragadozómadarakra nem jellemző, de alkalmanként sajnos ők is áldozatul esnek hivatásos vadászoknak, ha nem is szándékosan: a sasok, sólymok megtalálják és megeszik a rókák, rablómadarak ritkítására illegálisan kihelyezett, mérgezett csalikat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai minden évben tucatjával találnak emiatt elhullott példányokat.
A mérgezések elkövetését nehéz bárkire rábizonyítani, de abban a néhány esetben, amikor mégis sikerült (például a csapdák környékének bekamerázásával), többségében vadászatra jogosultak kerültek a hatóságok látókörébe
Maga az írás egyébként nem feltétlenül erről szól, sokkal árnyaltabb, ezek azok a mondatok azonban amelyek rávilágítanak a pár héttel ezelőtti mondanivalóim egyik lényeges pontjának igazára.
Ez a híd-áteresz nem a Hór felőli második patakátkelésnél van?
A Tebei végállomás nem igazán látszik, tavasszal, mielőtt felnőtt a fű, néztem, hogy az látszik, hogy a gátról hol fordult le a vágány, illetve az úthoz egészen közel haladhatott, a vége pedig kb. a 27. km kő és a Lapos-ágyi elágazás közt félúton lehetett. Tovább a domborzat miatt még akkor sem nagyon tudott menni, ha repülővágány volt.
A bükkhegységes anyagot ismerem, nagyon hasznos és jó cucc, annak ellenére is, hogy helyenként hiányos és pontatlan.
Volt vasúti pálya, régi térképek jelzik is a vonalát. A Felsőtárkányi E.V. egy leágazása volt ez, és a leírások szerint valóban egy szakaszon kötélpályával. Ugyanakkor két hete mikor a Bükki Kéken erre jártam megfigyeltem a Pazsag-völgyben, a régi kocsiút mentén, a patak "túloldalán" is egy jellegzetes, kisvasutakra jellemző bevágást, sőt egy régi híd-jellegű áteresz helyét is.
1. bevágás a Pazsag-völgyben
2. itt volt a Tebe-réti rakodó
3. a kisvasúthálózat térképe (forrás bükkhegység.hu)
Más:
Pár hete pedig csodákat láttam: (szintén Bükki Kék)
Ha tényleg akol ( a szélfogóból ítélve igen ), akkor nem lehet nagyon messze egy rendes úttól. Függőlegesen biztosan nem hajtották az állatokat. :)
A kötélpálya a Hórt kötötte össze Oldal-völggyel, párszáz m után kiment a Hórból, fel az Őr-parlagra. Mindkét végén vasúti csatlakozás volt. A nyomvonala rajta van a TuHu térképen is.
Tekertem Pazsag alsó részén, a makadámon, és az út déli oldalán helyenként hosszabban látni valamit, ami nagyon gyanúsan olyan, mint egy vasúti bevágás.
Lenne a dolognak életszerűsége, a Hórban volt vasút azon a szakaszon, ahová Pazsag csatlakozik, és az úttorkolatnál van is hely a bekötőnek.
Ugyanakkor nem találtam semmilyen írásos nyomát, hogy lett volna ott vasúti pálya. Persze ettől még lehetett.
Ez egy 1240-ből való határjárási jegyzőkönyv, tele érdekesebbnél érdekesebb helynevekkel. A Kemesnye-patak "Kamunuska potoca" néven szerepel. Ezen még jobban látszik a szláv eredet: a "kamen" követ jelent, a Kárpát-medencében számos helyen található Kamenica/Kemence pedig "köves helyet," "köves ..."-t.
Létrás nagyjából sejthető a barlangokkal kapcsolatban, de pl ki/mi volt Borovnyák(vagy Borovnya és többesszáma)?
Nagy István, akinek erőse 938m.
Kiről kapta nevét a Leány-hegy/völgy?
Kemesnye/Kalapat/Begyeleg-hegyek.
Fodor-hegy, Büszkés-hegy(biztosan nem a bokorról)
Farkas-nyak, Csondró, Katicsány?
( az Ördögoldalt nem kérdezem, azz adja magától :) )
Csak kíváncsi vagyok.
Illetve még egy dolog foglalkoztatott: (egykori) pogány áldozóhelyek melyek?
Néhányat ismerek(Örvény-kő, Imó-kő, Bálvány, talán Vörös-kő is/a forrásos, ami még megy most is/, Oltár-kő), de van-e még?
Na meg miért van az, hogy a nevekből jellemzően kettő vagy több is akad..azért olykor zavaró tud lenni.(Kerek-hegy, Vöröskő- Nagy-hegy, Kis-hegy, Háromkút, Sima-kő,Három-kő(bérc))
Kicsit sok lett a kérdés, de legalább egy ideig nem kérdezem.
A Vásárhelyi rak.-től Bükkszentig az nem kis szabású művelet lett volna.
Azt a vonatszimulátort én is néztem. Ha jól tudom, valamennyi régi vonalat hozzászerkesztették a kisvasút rajongói.
Ha már Bükkszent és kisvonat, a régi tatárárki nyomvonal lehetne egy sétány/turistaút esetleg kerékpár út. tudom, keskeny, de még mindig jobb, mint az úton az autók, teherautók között.
Ugyanígy Alsó-hámornál sincs alternatíva pl. gyalogos forgalomnak(Felsőben még csak-csak elmászkál az ember a Szinva mellett.
A jelzett utas közlekedést amiatt kedvelem jobban, mivel ott elvileg többen járhatnak, kevésbé zavarhatnak el és gond esetén könnyebben lehet segítséget kérni.
(csak könnyebb azt mondani, hogy Három-kőnél vagyok beszorulva két szikla közé háromszögön, mint hogy alatta a Keleti lépcsőn ami nem jelzett. Jó itt nincs akkora távolság a két jelzés között)
Létráson az a tó mi célt szolgált?
(biztosan volt meglepődés, amikor 1958-ban egyik napról a másikban eltünt)
Nem kell itt jelzésekhez, meg kijelölt biciklis turistautakhoz ragaszkodni szerintem, fogja magát az ember aztán teker a dózerutakon, teljesen mind1, hogy van-e valami biciklis felfestés időnként a fákon, vagy sem. Ilyen helyekre családosok-kisgyerekesek, helyismerettel, térképkezeléssel kevésbé rendelkezők úgyse fognak menni. Jobb is. Én ezt a fehérkőlápai-dózerutas "lillafüredi" kerékpárutat se erőltetném, szerintem a hámori út biciklis forgalmát nem fogja megszüntetni, ott lent a völgyben kéne megoldani, de az nyilván nagyobb meló. Mintahogy a libegőt is jól odadobták a régi előkészített helyre, ahelyett mondjuk, hogy a Zsófia kilátóhoz tették volna, ami tényleg "csodaszámba" menne. Nem a semmiből menne a semmibe, közben semmi különösebb kilátással.
Igazán egyik nyomvonal sem alkalmas adhéziós üzemre. Tudtommal a Vásárhelyi-rakodótól voltak tervek Bükkszentkereszt irányába hosszabbítani, de pont a meredeksége miatt került felszámolásra az a vonal is. Olyan nyomvonalat kellene találni (volt ismerősöm aki a MS train Simulatorban sokat foglalkozott vele) amelynél a mostani meredekséget nem kellene meghaladni de ezt vagy vonalkifejtéssel, csúcsfordítókkal sikerült csak vagy maradna a meredekebb pálya siklóként vagy fogaskerekű üzemmel.
Ez a térkép valójában az 1930-as kiadású angyalos térkép. Ez ma is etalon lehet, de azt vedd számításba, hogy a Portyavezetőhöz képest legalább húsz évvel korábbi. Márpedig a Bükkben épp a 30-as években jelentős turisztikai fejlődés volt. Többek között ekkor készültek a Szt. István vándorlás útjainak festései és más útváltozások is.
Ez a Vesszős-oldali kiágazás érdekes lehet. A pontsoros szerpentin azonban ma biztosan nem ilyen szabályosan vezet. Az akkori térképen ebből fenn valóban egy S jelzésű ösvény vezetett ki a Szt. István kilátópontra. Ez ma is több irányból elérhető, de jelzés egyiken sincs. Érdeklődéssel várom, mit találsz.
A Bán-völgyéről az rendben van, hogy a rakodóig, sőt onnan is van a Zabó felé erdei ’ipari’ út, de onnan a Bálvány nem lehet kerékpáros téma. A Zabó-nyeregtől a Sinkó gerincén már Tarófőig is jelentős a szint, de onnan még tovább emelkedik, amin az sem segít, hogy ott gyalogtúraút van vezetve. Ilyen meredek utakra gyalogos és kerékpáros közlekedést együttesen nem szabad vezetni. Miskolci kerékpáros szervezetek részéről voltak próbálkozások – nem itt – hasonló közös utakra, de sem a BNP, sem a Természetjáró Szövetség nem hagyta jóvá. Szerintem helyesen.
A vesszős oldalban lévő "sétány" állítólag az erdei út egyik visszafordítójából ered. Tervezem menni oda, megnézni, lefotózni mi maradt.
Ez valamit mintha jelezne, bár eléggé érdekes a vonalvezetés.
Néhol oszlopmaradványokat is láttam, illetve fent a Vesszős-sziklától nem túl messze betont és vas fedlapot.
A Bán-völgyére visszatérve: az addig oké ,hogy tábor működött a völgyben, mára az enyészeté, de a Sinkó-bérc/Zobó hegyese felé az az erdei út igen csak jó minőségű, szépen karbantartott. Adja magát, hogy arra folytatódhatna tovább az a jelzés, valamelyik feljárón a zöldig. És Bálványra is mehetne (bár a Macskapart rész kicsit necces tekerni)
A Jávor-hegy oldalában sí és szánkópálya volt, amit csaknem száz éve hoztak létre elsőként a Bükkben. Sőt, a Bársonyos-forrás fölött még síugró sánc is működött. Részben a téli sportok, részben a Palotaszálló vendégei érdekében. Aztán a háború után már nem volt gazdája és igény ezekre az „úri” sportokra.
Bán-völgye. Itt nem kisvasút, hanem szekérút szolgált. Ez később aszfalt burkolatot kapott és ma is fontos. Ez is azt támasztja alá, amit alább írtam, hogy ez a környék már a 19. szd. óta fontos erdészeti terület volt. Jelzi ezt a völgyfőnél lévő Erdész Emlékmű is. Mindezeken túl a völgyben már a két világháború között is ifjúsági/cserkész tábor működött. Ezek alapján a kerékpárút indokolt lehet. Hogy miért áll meg, mert ott a völgy vége. Onnan már csak egy mai tanösvény kapaszkodik fel a Verebec-nyeregbe. Meg a Bán-patak erecskéje csordogál le a meredeken. Az is 1 km-en 200 métert emelkedik. Ez már terepi szakasz, kerékpárral húzós lenne. Meg aztán a gerinc környéke védett terület, ahol a kerékpározás nem kívánatos.
De egyébként is a bükki kerékpár úthálózat egy gyenge pontja a Bükknek. Az utak kijelölését több gazda végezte, saját elképzelések és érdekek alapján. Messze nem egységes sem a hálózata, sem a jelzettsége. Sajnos a MTSZ elengedte a kerékpárturizmust, így ma nincs, aki összefogja és rendezze az utakat, mint ahogy a gyalogos utaknál ez történik.
Ne szabadkozz. E fórum fő célja, hogy mindenki informálódjon, tanulhasson, a sokunknak kedves Bükk-hegységünkről. Ha tudunk, szívesen válaszolunk a felmerülő kérdésekre. Miközben kölcsönösen tanulunk is ezekből a kérdező, a válaszoló és az olvasó is. Magam örülök is ennek, mert vannak dolgok, amire adom a választ, de van, amit vagy nem ismerek, vagy elfelejtettem. De más tudja, vagy utána tudunk nézni.
Az (terep)futásra is kényelmesebb út. A sárga ösvény mérsékelten..az erőnléti jellegű.
Azt a kb 250m szintet másfél vagy három és fél km alatt szedi fel az ember.
A libegő nem csak azért épülhetett, mert ott korábban is volt hasonló?
A Bán-völgyében az a (jelzett) kerékpárút mi célt szolgálna(azon kívül, hogy az első aszfaltozott feltáró út és van egy emlékoszlop a végén)? Mármint nem azzal van bajom, hogy jelzett út, hiszen a Verebec tö is ott halad, hanem hogy miért van jelzett kerékpár út is? Miért nem megy tovább? Jó, a Verebecen mehetne, de az inkább DH irány lenne, mint felfelé tekerős útvonal.
Szerintem.
Bocsánat, ha sok a kérdésem, de - mint látszik - kedvelem a hegységünket, sokat is tartózkodom kint és érdekel a története, a környezete, stb.
erről sem lehet túl sok fotó máshonnan. 
