537. I, VI, 37. Salsuginosa vicinia Ἁλμυρὸν γειτόνημα, id est Salsuginosa vicinia. De sterili, agresti atque inhumana vicinia dicebatur. Aristides in Themistocle : Ἔστω τὸ γειτόνημα ἁλμυρὸν, ὥς φασιν, id est Sit salsa, ut aiunt, vicinia. Interpres adscripsit adagium ex Alcmane, lyrico poeta, sumptum. Plato libro De legibus IV : Μάλα γε μὴ ὄντως ἁλμυρὸν καὶ πονηρὸν γειτόνημα, id est Haud sane vere salsuginosa malaque vicinia. Transferri potest vel ad negotium multi quidem laboris, at parum frugiferum, vel ad vicinos molestos. Traductum ab agris mari finitimis, qui plerumque solent ad culturam inhabiles esse. Proinde Vergilius etiam terram salsam ut minime feracem damnat. Ad haec videmus homines et ipsos litorales fere caeteris inhumaniores tamquam immanitatis nonnihil ex immanissimo contrahant elemento.
Vagyis konkrét értelemben szikes vagy tengerparti terméketlen föld,
A magyar "kialakul" szó latin megfelelőjét szeretném megtudni.
Ez a szó egy búcsúlevélben szerepel, ahol az elhunyt üzent a hátramaradottaknak, hogy ne féljenek, mert minden rendben lesz, kialakul majd minden nélküle is.
Családfakutatással foglalkozom és ennek kapcsán szeretnék kis segítséget kérni latin nyelvfordításban!
Mit jelent „magyarosan” az a mondat, hogy:
„in hac Sessione pronti Sz. Miklossienses referunt, habitat nunc Spanus Dná Caraffiana, appertinentias tamen, utpote Terras arabiles et Prata usuat Subditus Török Mihály, uti Supradictum juzta Domum Parochialem colonicaliter residens.” ???
Illetve:
„Zvartam qvoad fundum itidem Celmus Princeps, in qva nunc Chyrurgus habitat, appertinentias verő Colonus Caraffianus Sárváry György ad occidentem penes Török Mihály residens usuat.” ???
Sziasztok, kíváncsi lettem egy reblogos szerzö latin nyelvü mottójára. Le tudná fordítani valaki? Elöre is köszönöm.
Íme a szöveg:
Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.
> Ha 1009-ben Alba civitas egy 1055-ös okiratban Feherwaru alakban jelenik meg, akkor mi okunk volna kételkedni a civitas szó vár értelemben használt volta ellen?
Itt szerintem fogalmi inkompatibilitás van. Attól, hogy X nyelv az A és B fogalmakat nem különíti el, ezek még külön fogalmak lehetnek az Y nyelvben. Épp most olvasgattam egy másik ügy miatt Anonymus Gestáját, világosan elkülöníti a civitas-okat és a castrum-okat. Nitr(i)a citivas, Hung castrum, mégis mindkettő comitatus központja (Anonymus korában). Lodomer és Galicia is civitas (nem castrum).
Egyébként pedig nem értem a mostani kérdésedet, hiszen az 1000-esben éppen te írtad, hogy „Bihács nem vár volt, hanem királyi város (civitas)”. Anonymus Nyitrája is város volt, miként Vlagyimir és Halics is, volt persze váruk, de a latin elnevezés szempontjából nem ez a lényeges, hanem a települési funkciók. A korai magyar nyelv másként osztályozott (talán a még elő szteppei tradíciók okán). De ettől a latinban szereplő különbséget nem lehet összemosni. Magyarban persze éppen, hogy elmondhatnók, hogy Bihács vár volt, ha már az említetted Fehér (Alba) is vár.
Nem értem tehát az álláspontodat: amikor én magyarul, magyar értelemben használom a vár szót (pl. a váruradalom kifejezésben), akkor te a latin értelmet tekinted, amikor pedig a latin eredetit követem le szöveghűen, akkor a magyar értelmezést kéred számon.
Ui. A latin castrum ’vár’: civitas ’város’ megkülönböztetés a Balkánon a magyar államalapításig (és utána is) fennmaradt, vö. albán kështjellë ’vár, erődítmény’ : qytet ’város (mint település és közösség)’. Ezekben a városokban természetesen volt erődítés (vár), de mint az albán is mutatja, a települési, közösségi funkció nélküli vár nem volt város. Ezt a sémát tükrözi a Gesta latin szóhasználata is.
öszönöm 