Most, mivel nem fér a komposztálóba és megváltoztatná a megfelelő arányokat, a lombokat a cserjék alatt hagytam tavaszig. De nem maradnak ott majd, mert ha jön tavasztól a fűnyírás, akkor fogom felhasználni, a levágott fű közé keverve, a komposztba (addig jó helyen vannak a levegőn). Így fog minden gyorsabban lebomlani és tavasztól őszig már kész is a komposzt. Segítenek a giliszták is.
Az szuper, de a komposztba kell más is, nem elég a darálék és a lomb, mert ezek ún. "barna" anyagok, szükség van zöldre is (ami bármi lehet, levágott fű, virág, növény), enélkül ugyanis nem bomlik megfelelően és nem is lesz a komposzt finoman morzsalékos, jó anyag. Fontos tehát a szén-nitrogén arány is, bár utóbbiból kell a kevesebb. Akkor lesz jó a komposzt, olyan földszerű, morzsalékos, kellemes illatú anyag, amit át kell rostálni és kiszórható bárhová. Én gyephez is szoktam és virágágyásra is, cserjékhez is.
A mi varosunk elviszi a levagott agakat es osszegyujottt leveleket - es komposztalja. Amikor meg nagyobb darabok vannak benne, a lakosok elvihetik mulchnak - sokat hordtam onnan. A level komposzt is jo belekeverve a foldbe...
Amikor forgatjak a daralekot, az egesz utca a kornyekukon buzlik :)) leginkabb a togyfa maradektol... igen, olehet latni a gozolgest, sot, ha nem forgatjak idoben ki is gyulladhat - megtortent mar.
Előre megbeszélt időpontban jött egy darálógép, és az önkormi jóvoltából összeaprították a kitett ágakat, kivágott fákat.
Nos ebből lett vagy 2 köbméter aprítékom, melyet egy nagy kupacba összehánytam....de útban volt a kupac, másnap elhordtam... a legnagyobb megdöbbenésemre az előző nap kupacba hányt faapríték belseje kb 55 fok volt...szitált az eső, szépen lehetett látni, ahogy gőzölög. Ahová áthordtam, másnapra ott is forró volt a belseje. Azóta nem nyúltam a kupachoz, inkább hordtam rá vagy fél köbméternyi lombot.
A létező legjobb módszer a komposztálásra, ami persze, helyigényes, ha 3 rekeszes komposztálóhalmot készítünk, egymástól elválasztva. Ekkor mindig lehet a két oldalsóból a középsőbe átrakni (ez is egy átkeveréses módszer), vagy fordítva, ide-oda, a lényeg, hogy keveredjen és kapjon levegőt, ez szükséges a gyors bomláshoz.
Érdemes komposztügyekben megnézni a Gardeners World sorozatokat (a Kertész kertje néven fut nálunk), a britek komposztálási módszereit elsajátítani. Ők pl. mindenütt ilyen többrekeszes komposztálót használnak.
Hidd el, az a leggyorsabb komposztálás, ha időről időre (mondjuk, havonta) átkevered az egész halmot ásóvillával. Akkor kap levegőt is, az egész komposztnak megfelelő lesz a nedvességtartalma (ugyanis a víz lefolyik az aljára, ott nedves, a teteje meg száraz, így különféleképpen érik, ezen segít a villázás), és ahogy írtam, a giliszták is nagyon sokat segítenek a gyors bontásban.
Így van, a legfontosabb a komposztálásnál a levegő, ezért szokás időnként jól átkeverni vasvillával. Egy olyan műanyag valamiben ez nyilván nem szokás, így sokkal lassabb a komposztálás.
Egyébként a legjobb és legbeváltabb módszer: a giliszta. Én minden tavasszal veszek giliket a horgászboltban, nem bízom a véletlenre (de ha találok a kertben, azt is belerakom), olyan fantasztikus humuszt gyártanak a komposztból, rövid idő alatt, hogy csak na :)
Még ma is találtam a komposztomban gilisztát, amikor bekevertem egy adag zöldséget, pedig ilyenkor, télen már nem szokott benne lenni (nem tudom, hová tűnnek, ezért kell tavasszal mindig venni bele újakat), tehát nagyon virgoncak még és örültek a répahéjnak.
Ezek a giliszták aztán nyáron jó kövérre híznak, a komposzt pedig fantasztikus lesz, olyan, mint az erdei talaj. Javaslom a kipróbálását.
Nekem csak egy sima komposzt kupacom van , ahogy mát lent többször is leírtam. Egyszer próbáltam megmérni szoba hőmérővel a hőmérsékletét, fűnyírás után. De sajnos nem sikerült, mert másnapra a 60°C-ig mérő hőmérő kidurrant. Így nem is értem az általad írt 3 hetes felfutási időt. Mondjuk én nem szoktam lezárni földdel, és locsolni sem. Szerintem a komposztálódást hátráltatja a levegő hiány.
én eddig is odafigyeltem a komposztálásra, már csak praktikus okokból is, megnézve ezt a filmet már a fontosságát is jobban átérzem. persze ez a film nem a komposztálásról szól, de a saját kertészkedésemre nézve főleg ezt szűrtem le, mint tanulságot.
Most kezdem a komposztálást és amit eddig olvastam róla, az alapján zárt komposztáló edényt szeretnék venni. Ami miatt úgy látom hogy jobb a zárt: gyorsabban és jobb arányban komposztálódik amit bele rakunk. Aki zárt komposztálót használ, milyet tudna ajánlani ami bevált?
Régebben nagyon "rágyógyultam" a komposztálásra, és ezzel kapcsolatban nagyon sok mindent elolvastam. Általánosan elmondható, hogy akár földbe ásott "aknában", vagy föld felett lévő "ketrecbe" komposztálunk, egy dolog fontos. Mégpedig az, hogy "zárt" legyen, kivéve az alja. Tehát ha felszíni komposztálónk van, azt fóliával, agro-fóliával, vagy hasonló eszközzel körbe kell keríteni. Amikor feltöltünk anyagot a komposztálóba, főleg nagyobb mennyiség esetén, azt le kell "zárni" egy vékony földréteggel, amit kicsit meg kell locsolni, hogy jól összeálljon. Akár süllyesztett, akár felszíni a komposztáló, az alját "szabadon" kell hagyni, hogy a gravitáció következtében lehúzódó felesleges nedvesség el tudjon szivárogni, különben az alja nem komposztálódik, hanem berothad az ott összegyűlő, pangó víztől.
Így ha "pöceszagú" a komposztáló, ez azt jelenti, hogy túl sok nedvesség van benne, és kezd rothadni!
A szabad oldalú (lécek, drótháló, stb, stb) "komposztálóban" csak a berakott anyag belseje komposztálódik, mivel a többi része szellőzik, hőt veszít, és szárad. Így ezek a részek, főleg az oldalaknál, csak "elenyésznek, szétszáradnak" az idők múlásával a környezeti változások (esők, fagyok, napsütések, stb, stb) következtében, nagyjából mintha kiterítettük volna mulcsnak a kertben. Egy szabad, "nyitott" oldalú felszíni, tele töltött komposztálóban ebben az esetben megközelítőleg csak az 1/3-a komposztálódik ténylegesen. Ugyanis a jól elkészített, nem bolygatott komposztálóban a berakott anyag 2-3 hét után kezd el igazából komposztálódni, és mintegy 3 hét után éri a 70°C (vagy annál magasabb) hőmérsékletet. Ebben a környezetben már csak a termofil (hőkedvelő) organizmusok maradnak meg, és lassan végbe megy a tényleges komposztálódás.
Amennyiben viszont ezt a 70°C körüli hőmérsékletet nem tudja elérni, akkor az nem tényleges komposztálódás.
Bár ettől függetlenül ez az anyag is jól használható a kertben, úgy mint a komposzt.
Nálam a "komposztláda" négy db hegesztett acélháló szögvas keretbe, A sarkoknál csapos összefogással. A négy sarka alatt egy-egy betonlappal. Amikor összeállítom, fekete agrofóliával kibélelem az oldalát (alul nem).
Ősszel az az évben összegyűlt komposztravaló tetejét érdemes leterhelni földdel. Tavaszra a komposzt nagyjából kész is lesz.
A kiszabadítása nagyon egyszerű. Az első csapokat kihúzom és a komposztáló elejét kiemelem. Innentől csak lapátolni kell. A komposztáló élettartama örök élet meg egy nap, mérete nem befolyásolja a használhatóságát. Nálam 1 méter magasságra és mélységre van belőve. A nagyobbik 2 méter hosszú, így 2 m3-es a kisebbik a másik telken csak 1m3-es.
Most kulfoldon vagyok valamikor a jovo heten megyek haza, majd teszek fel fenykepet a komposztalomrol.
Korabban irtam hogy godorben komposztaltam. Az is jo volt a mostani jobb! Tartos, kis helyen sok komposzt fer el es nagyon konnyen kezelheto. Egyszer kell megcsinalni. Nalam a nagyobbik 2 m3-es, de mar kesz a siofoki is, az csak 1m3. Nem kell raklapokkal szerencsetlenkedni. :-)
Ezt jól tetted! Egyébként néha arra is tehetnél egy kis földet, vagy legalább földlabdával kihúzott egynyárit, a letermett paradicsomnak nem csak a szárát, hanem a gyökér részét is. Írod, hogy sok lenyírt fű is van benne, lehet, hogy az össze van tömörödve, érdemes néha megforgatni, vagy legalább megpiszkálni, valami nyesedékkel lazítani akár a "jó" komposztból is.
kiváncsiságból megkotortam az állandóan süllyedő komposztálóban lévő anyag tetejét, hát mit mondjak, megvan a titok...milliónyi kis morgó valami rebbent szét...volt ott minden, amitől frászt lehet kapni..gyanítom ők porhanyítják amit kell..a másik két komposztálóban nincs semmi mozgó lény...azt találtam ki, hogy egy vödörnyi bogarat, kukacot átviszek a két mozdulatlan komposztra, hátha lesz belőle valami.
Szóval ezek a kis élőlények ürüléke a csodaanyag.(gondolom)
van három kétköbméteres komposztálóm.. kettő egymás mellett, a szokásos kerti zöldekkel van púpig rakva..lomb, leérett paradicsomszár, málnalevél. sok lenyírt fű, stb..
a másik közelebb van a lakáshoz, abba minden megy a kerti cuccokon kívül, pl konyhai hulladék(almahéj, kenyérdarabka, romlott akármi, és ahogy keletkezik hullott lomb is)
ez utóbbi állandóan süllyed, a négy oldalán alul folyik ki a száraz fekete csoda, amit visszaforgatok a kertbe.
az első kettő komposztáló nem mozdul két éve, mi a baj, mit hagytam ki?
Köszönöm szépen a válaszokat. Szerencsére nem gond, ha két év múlva lesz komposzt. A lényeg hogy lesz. Remélem, hogy lesz csapadék is a nedvesen tartáshoz, mert a kúttól kb. 60 méterre van a kert végében.
Üdv
Ali-bá tanácsát jónak tartom. Kiegészíteném azzal, hogy ha meghinted pétisóval, az meggyorsítja a komposztálódást. Viszont szerintem szükség lesz így is 2 évre. Tartsd nedvesen!
Minden növényi anyag alkalmas a komposztálásra. A pampafű kissé lassabban komposztálódik, mint a paprika és paradicsom szár. A nedvességtartalomtól is függ. A zölden levágott pampafű, különösen, ha egyéb, zöld hulladékkal van keverve, jóval hamarabb elkorhad, mint a száraz. (Pálma és jukka levél, tuja levél és apríték, tűztövis, nagyon lassan, 2-3 év alatt korhad csak el.)
A 'trükk' számodra az lehet, hogy egyszerre csak kevesebb, vékony rétegű száraz pampafüvet rétegzel a komposztra, utána valami nagyobb nedvesség tartalmú zöldet, aztán egy kis porhanyós földet, ujra pampafüvet, ...stb. Ha kicsit még meg is nedvesíted az egészet, akkot 1 év alatt jó komposztod lesz belőle.
Szeretném megkérdezni, hogy a pampafüvek és hasonlók alkalmasak-e a komposztálásra? Van-e valami trükk, hogy ne egy nagy kupac száraz nádszerű valami legyen belőle, amit égetni kell, , hanem szépen komposztálódjon?
Köszönöm szépen.
Üdv
Igaz... ott erdemes, ahol van hozzavalo amivel maskepp nem tudnak mit kezdeni...
Nekem van egy ulteto ladam, amibe nem akartam sok foldet venni - de volt egy jo par fa darab ami a fa kivagasbol maradt meg - nem tuzeltuk el, es mar nem volt jo tuzelesre. Na azokat tettem alulra...
