Angolul, Kabbalah temaban, harom konyverol tudok, de abbol csak egyet "olvastam". Azert tettem idezojelbe, mert ami nekem megvan az egy igen pirinyo zsebkonyv, Kabbalistak mondasaival, irasaival. Azt szeretem, nagyon pozitiv vilagkepet sugaroz. Azon kivul van egy "Teaching of the Jewish Mystics"cimu es egy "The Way of the Jewish Mystics" cimu konyve. Erdekes eletutja lehetett a holgynek, hiszen Zen-nel foglalkozott regebben es onnan ment at abba az iranyba, hogy arra buszke, hogy a Bal Sem Tov leszarmazottja. Mindenestere kosz, hogy felhivtad ra a figyelmet, beszerzem egy koyvet es aztan elmondom a velemenyem.
Ismered a 25 kötetes Zohar fordítást?
Nem ismerem. Egyszer lattam az eBay-en de tul draga volt. Nekem egy 5 kotetes Soncino kiadas van meg de kezd szetesni darabokra. Most Daniel Matt friss forditasara faj a fogam. En hulye megvehettem volna olcson, amikor megjelent, mert szoltak elore.
Meg is lepődnék ha ebbe a számomra némileg "negatív" irányba még kicsit is érdeklődnél:-) A honlapod még nem láttam, de cháver, ha netán vagy mo. -on, írhatnál, nagy szükségem lenne a tanácsaidra tradicionális kabbalah ügyben. Báár levélben is menne, de lustaa vagyok mint az atom:-) Hmm...sőt, vannak közös barátaink is így nyugattan ráérhetnél naa:-) De ahogy gondolod, majd ha akarsz jelzed hogy oks a dolog vagy sem...mondjuk a szigetről mintha már lett volna szó, de mégis kimaradt.
Meg is lepődnék ha ebbe a számomra "negatív" irányba még kicsit is járnál - kelnél:-) A honlapod még nem láttam, de cháver, ha netán vagy mo. -on, írhatnál, nagy szükségem lenne a tanácsaidra tradicionális kabbalah ügyben. Báár levélben is menne, de lustaa vagyok mint az atom:-) Hmm...sőt, vannak közös barátaink is így nyugattan ráérhetnél naa:-) De ahogy gondolod, majd ha akarsz jelzed hogy oks a dolog vagy sem...
Elnézést, hogy figyelmetlen voltam. Valóban nem olvastam át a topikot. Én viszont azt a részét nem ismerem eléggé, amit te. Magával a zsidó vallással sosem foglalkoztam, nem ismerem behatóan a Tórát és a Talmudot. A Kabbalával a különböző népcsoportok őshagyományainak, tradícióinak tanulmányozása kapcsán találkoztam, ennek is inkább vallásfilozófiai és ezoterikus viszonylatai ragadtak meg.
Magyar szakirodalmat akkor nem küldenék, mert nem olyanok, amelyekre te gondolsz.
Szivesen veszem ha osszeirod a magyar szakirodalmat, mert azt nem annyira ismerem. Az angolt azt igen. Igaz csak kb a hatodat olvastam annak a kb 250 a konyvnek, amit a honlapomon osszegyujtottem.
Viszont Aliaster Crowley engem szemely szerint nem erdekel. Kerlek olvasd el a topiknyitot, melyben irtam, hogy engem a zsido kabbalah erdekel es nem a tobbi valtozata. Valamint talan atfuthatnad a topik egeszet. Talan tobbet megtudsz az itt irokrol. Persze ez egy szabad forum barki beirhat barmit ezert csak kerni tudlak, hogy tartsd tiszteletben a topiknyito szandekat.
a kabbala egy héber, mágikus-misztikus "vallási" rendszer. vannak igazi mo-i művelői, csak néhányan, de neveket nem mondok, nem hatalmaztak fel rá.
ha tényleg komolyan érdeklődől iránta, akkor ajánlanám először a magyar szakirodalmat, nincs sok, és kevés a jó közöttük. majd összeírom neked.
ezek után mindenképp ajánlanám Alaister Crowley műveit (nálunk kb. össz. 2 könyve jelent meg, de Nyugaton minden okkultista könyvesboltban megtalálhatók a könyvei), aki a 20. század legnagyobb mágusa, kabbalistája volt. sajnos méltatlanul a feledés homályába merült, pedig sokáig voltak komoly követői. nem könnyű megérteni az írásait, nagyon mélyen jártasnak kell lenni hozzá a témában, és nemcsak a kabbalában, hanem az asztrológiában, mitológiákban, tarot-ban, hermetikában, alkímiában.
Crowley tanítványai, követői mint mondtam sokan voltak, az egyik ilyen: Kenneth Anger, akit amolyan underground, experimentális filmesként jegyeztek az 50-es, 60-as években. szinte minden filmje ebből a témából merített és nagyon jól.
épp most láttam, hogy egy filmklub vetítette néhány filmjét, egyébként még a filmlexikonokban sincs benne a neve. a kabbala mindig ilyen titkos dolog volt, csak kevesen értették meg a lényegét.
nem könnyű megérteni, mert a többi ehhez hasonló "vallási rendszerrel" ellentétben, ez nem a hitre, hanem a tudásra épül. azt pedig sok idő elsajátítani. és persze kell hozzá affinitás is.
Ez egy meghivo Moshe Idel eloadassorozatara a CEUba. Scholem tanitvany, de szvsz bizonyos tekintetben tul is nott rajta.
>Pasts, Inc
>in association with the
>History Department
>and the
>Jewish Studies Program
>
>cordially invite you to
>The Ioan Petru Culianu Lectures on Religion
>Moshe Idel
>Max Cooper Professor of Jewish Thought, Hebrew University, Jerusalem
>Psychanodia in Jewish Mysticism
>
>1. Wednesday, September 3
>Methodological Introduction
>
>2. Thursday, September 4
>Various Ascents in Jewish Mysticism while Alive
>
>3. Sunday, September 7
>Posthumous Ascents on the Eschatological Pillar
>
>4. Monday, September 8
>R. Israel, the Master of the Name's Ascent of the Soul
>
>5. Tuesday, September 9
>The Ladder of Ascension in Muslim, Kabbalistic and Renaissance Texts
>
>The lectures are introduced by Sorin Antohi, CEU University Professor,
Director of Pasts,
Inc. The Culianu Lectures can be attended for credit by CEU students enrolling
in the Ph. D.
seminar, "Approaching Religion," directed by Sorin Antohi; for more
information, go to
www.ceu.hu/pasts, or contact the History Department.
>
>Ioan Petru Culianu (1950-1991) was a Romanian-born international scholar of
religion, and a
professor at the University of Chicago's Divinity School. His publications
include books on
eros and magic in the Renaissance, Gnosticism, mysticism and history of
religions. His oeuvre
blends a variety of traditional fields of erudition with path-breaking
methodological and
theoretical contributions, ultimately suggesting a cognitive turn in the
history of mind.
>
>Moshe Idel is widely regarded as the world's leading expert on Jewish
mysticism. He was born
in Romania in 1947, and lives in Israel since 1963. His critically-acclaimed
books deal with
Abraham Abulafia, Hasidism, the Kabbalah, messianic mystics, and the Golem. In
his lectures,
Professor Idel explores the ascension of the soul, a theme discussed by Culianu
in several
major works, starting with Psychanodia I: A Survey of the Evidence Concerning
the Ascension of
the Soul and Its Relevance (Leiden: Brill), published exactly twenty years ago.
>
>All lectures at 5 p.m.,
>Popper Room, Nádor u. 9. MB
Joseph Dan a ma elok kozott az egyik legnagyonb elme, aki tudomanyos/tortenelmi szempontbol kozeliti a Kabbala-t. A mai ujsagban jelent meg egy hosszabb cikke, amit meg nem olvastam vegig, de erdekesnek igerkezik:
Neha leszoktam irni egy bekezdesben a megjegyzeseimet a konyvekrol amit olvasok. Talan az utolsorol irott nem teljesen off topik itt
Adiel, irta Shlomo DuNour, (vedd meg) Évek óta a legszebb könyv amit olvastam. (Lehet, hogy nem emlékszem mindenre, amit olvastam, de ez akkor is teljesen magával ragadott.) A koncepció: Isten kinevezett egy angyalt, hogy, vezessen jegyzõkönyvet az emberiség sorsáról kezdve Ádámmal. A könyv Adiel (mely beszélõ név Isten tanuját jelenti héberül) személyes naplója, mely többrõl szól, mint amire a megbízása szólt, mert közben beleszeretett a fajtánkba. A keret történet szerint Ararát hegyén írogat egy barlangban az özönvíz idején és onnan ugrál vissza idõben Ádámhoz meg az õt követkõ generációkhoz, bár Noénál nem jutunk tovább. Az ismert sztorihoz hozzátesz néhány midrást is (például azt, mely szerint Ábel pár évvel késõbb született Káinnál és kettejük közti ellentét az tipikusan annak az esete volt amikor a már meglevõ kisgyerekkel kevesebbet törödtek a szülõk az újszülött miatt) valamint a Tórába be nem került, de hasonló korú Henoch könyvének cselekményét a szerzõ. De ami számomra igazán élvezetessé tette a mûvet az a nyelvezet volt. Kizárólag bibliai szavakat és hangulatot használva rendkivül olvasmányos müvet írt. Azért valljuk be magunknak, hogy a Biblia egy mai irodalmon felnõtt embernek nem a leggördülékenyebb szöveg, meg kell küzdeni a befogadáásért. Na itt nem kell küzdeni, csak nyitottnak lenni. Olyan nyugalom és bölcsesség áradt belõle, hogy meditáció gyanánt olvasgattam a könyvet. Habár egy szó utalás nincsen benne a Kabbaláról és annak bonyolult szimbólumrendszerérõl, de ennek ellenére ez egy mélyen kabbalista mû. Nekem való.
Egy másik topicban tettem fel ezt a kérdést, ott javasolta Watchman, hogy talán itt érdemes előhozni:
Egy megjegyzést/kérdést fűznék ehhez. Egyértelmű, hogy a Tóra zsidó hagyományon belüli, teljesértékű értelmezéséhez, esetleg fordításához(?) elengedhetetlen a Kabbala tanulmányozása, sőt "értése", az "értést" nem filológiai vagy racionális értelemben véve.
De mi van a keresztény hagyománnyal, ahol a Tóra szintén szent könyvként elfogadott az Ószövetség részeként. Jogos-e a kereszténységnek az az igénye, hogy ezeket a könyveket saját magának értelemezze, nyilvánvalóan a Kabbala "hatókörén" kívül és mire alapozható ez az igény?
Olyan mint egy ringispír, talán az alkotó(i)ja is állandó forgásban lehet, mivel nincsenek kapcsolatok a sephirák között. Ha a makro - mikrokozmosz vonatkozásában vesszük? Remélem nem túl merész gondolatok...
Elnézést, hogy az "ész osztásodba" belepofázok, de ugye jártas kabbalista révén gondolom azzal is tisztában vagy, hogy a tradicionális értelemben vett kabbalista beavatás 40 év felett kezdődik? De azon emberek akiket én ismerek, akik fiatalon ennek ellenére kabbalával és egyébb más szakrális dolgokkal foglalatoskodnak, jószerivel egy visszafogottabb, higgattabb jellemet képviselnek, mert a tisztelet az elsődleges, bááár... gondolom e kicsinyes megítélés az én alúlműveltségem jele lesz számodra:-) Intő szavaidat továbbra is kémlelve olvasgatom...
Kedves break2!
Ha fáradtan erre vetemedsz, mit teszel kipihenve és hosszasan írva. Elolvastam kínnal-keservvel az egész cikket. Magával a mormonnal sem értek egyet, de Owens-szel sem. Egyáltalán a QBL összehozásával a gnoszticizmussal, pláne az okkultizmussal, maradjunk a legmélyebb hermetikus tartalomnál, az ezoterista megközelítésnél. Mindazonáltal azt sem állítom, hogy az angol szöveget tökéletesen megértettem.
Én nem szégyellem leírni, fejtsd ki Te (és magyarul) miért nem felel meg Neked a tradició. Bár az sem lenne jó ha már az elején fogalmi vitákba keverednénk.
Egyáltalán az okkultista megközelítést azért nem tudom elfogadni, mert kérdőjel nekem, honnan veszik a bátorságot az átértelmezésre:Mert mi az, hogy az Ájin Szof Ór, kiinduló pontja lehet a különböző mitológiák archetipikus képeinek összehasonlításához??? Azt képzelni, hogy Hod az nem "ragyogás" hanem valamiféle - kegyelmes atya -és ilyen formán összekapcsolható más pantheonok isteneivel, ez számomra nevetséges! Akkor a Hod lehet: Odin, Zeusz, Jupiter, Ré???
Ráadásul tovább polemizálni? A tíz Szefira meg Tarot és a Major Arcana ösvényeivel azonos? - ahogy Eliphas Levi szeretné? Naaa. Neee!
QBL "szájtól fülig" tradició.
Sajnos nekem meg ez sem eleg jo. Gondolkoztam magamban, hogy mi is a gondom ezzel a forditassal es erre ma pont az alanti idezet kerult a kezem ugyebe. Ez jobban megfogalmazza, mint en most iolyen faradtan tudnam (es forditani mag mas hozzaszolasokra reaglani sincs most energiam, bocs; orulok, hogy van itt elet.):
"An understanding of Kabbalah starts with an understanding of "tradition." Contrary to the word's common connotation, the tradition of Kabbalah was not a static historical legacy of dogma, but a dynamic phenomenon: the mutable tradition of the Divine mystery as it unfolds itself to human cognition. Kabbalah conveyed as part of its tradition a complex theosophic vision of God but simultaneously asserted that this image was alive and open to further revelation. Thus the Kabbalist maintained a creative, visionary interaction with a living system of symbols and lore, and--most importantly--new prophetic vision was intrinsically part of the Kabbalist's understanding of their heritage."
Tisztelt big4!
Kérlek nézd hozzászólásom PS. tartalmát a (179) alatt. A topic gazdája válaszában nem cáfolta a kabbalah eredetére vonatkozó axiómát: bizony Mózes a lúdas.
Nos én úgy sejtem, hogy a kaballa gyakorlatilag egyidős a zsidó néppel; eredete a múlt homályába vész. Mózes egy "tinédzser" a kabbalához képest. De lehet, hogy tévedek.
