A Gerenna-vártól nem messze van egy másik várrom is a Bükkben, Éleskővár.
Sajnos turistaút nem vezet hozzá, így erdészeti utakon meg a szűz erdőn keresztül lehet csak megközelíteni, meglehetősen vadregényes körülmények között.
Sajnos szinte alig valami maradt fönt belőle.
Érdekes helyi monda kötődik hozzá.
Sajnos még nem láttam, de a soron következő bükki túrán érdemes lenne megcélozni.
Akkor ajánlom a szerencsi Rákóczi várat. Azon kevés erősségünk egyike, amely nagyjából megmaradt és nem most építik vissza kőből és vasbetonból, néha kritizált minőségben. Szóval megér egy misét, az az látogatást (persze azért restaurálás, felújítás itt is volt, bár nem mostanában, szerencsére).
A másik pedig a Gerennavár vagy Gerenna-vár (láttam már így, úgy is leírva), Szilvásváradtól keletre, fönt a fennsík peremén, egy tszf. 759 m magas, csonkakúp alakú mészkőhegy tetején.
Sajnos a várból szinte semmi sem maradt meg, de a túraélmény és a kilátás miatt érdemes fölmenni.
Eszembe jutott, hogy annak idején a Bükk-hegységben tett túráinkon is útba ejtettünk várromokat:
Dédes vára (tszf. 597 m) valaha igazi kis sasfészek volt a Bükk északi, északnyugati peremén, egy mészkőhegyen.
Sajnos alig valami maradt meg belőle, de az élményért és a panorámáért érdemes megmászni a várhegyet.
IV. Béla királyunk alatt épült, miután a tatárjárás végeztével a belső-ázsiai hordák kitakarodtak a Magyar Királyságból.
A pusztulása is kész hősénekbe való, a magyar várvédők és a törökök küzdelme:
"A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári pasa vezetésével. A várat kezdetben Kávásy László, majd ennek halála után Bárius (Bory) István várnagy védte. Noha 15 napig bámulatos ellenállással harcoltak a várvédők az óriási túlerővel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. A vár parancsnoka a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a védők egy rejtett alagúton elhagyták az erődöt. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a törökök diadalittasan berontottak a várba. Az építmény több száz török katona sírjává vált. Hasszán pasa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve a dédesi vár romvárként van nyilvántartva."
A pálkapui - szállodaként működő - várkastély se utolsó, illetve Zemplén kapuja, Szerencsen a Rákóczi-vár jó állapotban megmaradt, akárcsak pataki névrokona, amit az elmúlt 10-15 évben feltataroztak.
Meg amikor a legényekkel még jártunk gyalogtúrázni a Zemplénbe, utoljára talán 2003-ban vagy 2004-ben (?), mindig úgy terveztük a túra útvonalát, hogy felfűztük rá a 3 legszebb zempléni várat:
- Boldogkő
- Regéc
- Füzér.
Na azok voltak csak szép, már-már mesebeli várak, mintha az ember Tündérországban túrázott volna. :-)
Annyi pontosítás Safi hozzászólásához, hogy a református templom nem a földvárban van, hanem annak a tövében, akárcsak a tájház. Az egykori vár sáncain belül az egykori vártemplom alaprajzát kővel rakták ki. A helyszínt ismerem :)
--------------
Köszönöm.
Nekem csak a Borsod Vármegye története van meg könyvben.
Annyi pontosítás Safi hozzászólásához, hogy a református templom nem a földvárban van, hanem annak a tövében, akárcsak a tájház. Az egykori vár sáncain belül az egykori vártemplom alaprajzát kővel rakták ki. A helyszínt ismerem :)
Nincs semmi írásos nyoma a pusztulásnak, és a régészek sem találtak pusztulásra utaló jeleket, így vsz. megúszta a tatárjárást. Erre utal az is, hogy 1245-ben először bukkan fel az espresség említése kapcsán - a templom a várban volt - és a várjobbágyai rendszeresen említésre kerülnek az 1260-1270-es évek harcaiban.
Tudomásom szerint a borsodi vár helyén épült a református templom.
"Ezt megerősíti Anonymus elbeszélése is, ki Borsod vár szerepének fontosságát a következő szavakkal írja le: "Midőn pedig meggyökereztek vala, akkor köztanácsból és minden
lakosok javaslatára Borsut, Bunger fiát erős haddal kiküldték a lengyelek földje felé, hogy az ország széleit tekintse meg és gátakkal erősítse meg a Turtur (Tátra) hegységig és alkalmas helyen építsen várat az ország őrizete végett. Borsu pedig búcsút véve, szerencsésen megindula és sok parasztságot összegyűjtvén, a Buldva vize mellett várat építe, melyet azon nép Borsodnak neveze. mivelhogy kicsiny vala. Borsu pedig a lakosok fiait túszokul vévén s határokat hányván a Turtur hegyeinél, visszatért Árpád vezérhez; és Borsu visszatértén lőn nagy öröm a vezér udvarában. A vezér pedig ijó tetteért Borsut azon várban ispánná tevé és azon rész minden gondját reá bízá." 1 Hogy a borsodi várispán hatósága mekkora területre terjedt ki, erre nézve a későbbi oklevelekben csak töredékes nyomokra akadunk. 1194-ben Pel (a későbbi Pély falu, most puszta) földet veszi ki a király Borsod vár joghatósága alul. 2 1219-ben a várispán népei laknak Vámos faluban. 3 Ugyanez évben Berente (Beleta), Láncz, Mucsony, Radistyán (Zudesthan) és Császta (Shazka) falu várjobbágyai tagadják, hogy ő nekik kötelességük volna a várbörtönnek őrzése, mert ők hadakozó várjobbágyok. 4 A ma már ismeretlen Oym faluban is várjobbágvok laknak. 5 1220-ban Tard faluban királyi tárnokokkal találkozunk. 0 1221-ben a váradi káptalan előtt volt perük a Csokva, Omány és Mocsolyás faluban lakó jobbágyoknak. 7 Az ugyanez évben említett Tilos (talán a későbbi Tullos), Abrány és Lövő falvak is alighanem várbirtokok. 8 1229-ben Endre király veszi ki Zymhud (Szuhogy) földet a vár hatósága alul. 9 1230-ban a Borsod vármegyébe kiküldött királyi birák ítélnek Ornolthy (Arnót) föld tulajdonjoga dolgában. 10 1240-ben Borsod várának Dédes faluban lakó várjobbágyai igényt tartanak Tardona faluban levő birtokokra. 1 1 1245-ben Palkonya a tatárjárásban elpusztult borsodi várföld. 1 2 1248-ban Nagy-Győr, a későbbi Diós-Győr Borsod királyi vár tartozéka. 13 1260 körül Montaj föld fele része Márton várjobbágy kezén van. 1 4 Midőn 1263-ban az egri káptalan előtt Balajt föld eladásra kerül, a borsodi vár jobbágyai mint szomszédok vannak jelen, tehát nekik is lehetett ott birtokuk. 1 5 1266-ban Bába falut veszi ki István ifjabb király a vár tartozandósága alul. 1 6 1275-ben Kondó táluban lakó várjobbágyok nyernek nemességet. 1 7 IV. László király 1279-ben Érmes (Ormos puszta) várföld erdeit adományozza el. 1 8 1282-ben a király Peresznye faluban (Parasznva) lakó várjobbágyokat nemesít meg. 1 9 1290 körül Sáp falu 1 Anonymus 18. - 3 Dl. 33. Árpádk. új okm. XI. 56. - 3 Váradi Regestrum 41. - * Uo. 18. - 6 Uo. 89. - 6 Uo. 24. - 7 Uo. 367. - 8 Uo. 47. 9 Árpádk. új okmt. I. 263. - 1 0 Dl. 158. Hazai okmt. VII. 18. és Szendrei, Miskolcz Története III. 9. - 1 1 Árpádk. új okmt VII. 101. - 1 2 Századok 1874. 511. - 1 3 Fejér IV, 2, 17. - 1 4 Dl. 9712. - 1 5 Dl. 7820. - 1 6 Dl. 613. Proc. Tab. 231. Arp. új. okmt. VIII. 147. - 1 7 Sztáray-oklevéltár I. 18. Fejér VII. 4, 151. - 1 8 Zichy-okmánytár III. 3-4. - 1 9 Árpádk. új okmt. IX. 380. sincs már Borsod vár tartozékában, noha mielőtt a király eladományozta, a váré volt. 1 Mindössze ennyi várbirtokot tudunk kimutatni okleveles alapon a hajdan nagy kiterjedésű várispánság uradalmából. Egyébiránt sem valami sokat tudunk Borsod vára történetéből. mely mint megyei középpont is kénytelen volt a későbbi századokban Kaza, Sajó-Szent-Péter, Miskolcz, Aszaló, Ónod és Szendrő városoknak és váraknak átengedni az elsőséget. Midőn pedig a XII. és XIII. században királyaink a várbirtokokat nagv bőkezűséggel osztogatni kezdték, a vár uradalma lassanként teljesen elhanyatlott. Más uradalmak keletkeztek a vármegyében "
s Borsod vár jelentősége nagyon alászállott. A tatárjárásig még megvolt valahogy; de 1241-ben a tatár hadak teljesen elpusztították, s ma már romjaiból is alig van fenn valami."
Forrás, dr. Borovszky, Borsod vármegye története, 1909, I. kötet, A névadó vár, 14. old.
2017 nyarán tartandó teljesítménytúrára keresek társakat ötletekkel és élőerős felajánlással (azaz részvétellel:). Nagyon közeli dátumok esszenciája ez az év, melyben egyesül az 1566-os szigetvári hőstett, az 1666-os I. Rákóczi Ferenc - Zrínyi Ilona házasság (tehát a protestentizmus magyarországi egységének "megkoronázása"), és természetesen a reformáció 1517-es 500. évfordulója. A török elleni harcok emlékei is érdekesek.
Azokat a helyszíneket kellene felkeresni, lóval vagy gyalogosan, amerre Zrínyi Ilona járt. Ez a jelenlegi országhatáron belül, mondjuk a Barcs-Csurgó-Berzence területről tart Sárospatakig, a Rákóczi-várig. Az úton található református emlékek megtekintendők.
