Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2015.04.11 0 0 8375

Csak felmerült bennem, köszi a részletes választ. A lényeggel nem is szeretnék vitatkozni. Amit a hangutánzókról írtál, azt nem érzem elégséges magyarázatnak: a példáid mind olyanok, ahol a tő külön is létezik, mint hangutánzó szó, a csah nem ilyen. És a román stb. adatokból akár az is elképzelhető, hogy a 'csah-' azért fiktív tő, mert a 'csahol' esetleg egy másik nyelvben szereplő ige magyarosodott változata, nem?

Előzmény: LvT (8374)
LvT Creative Commons License 2015.04.10 0 0 8374

>  A jelentése viszont lóti-futi, kikiáltó, szószóló.

 

Ballagi Mór (1873): „Csahos, mn.  tt. –t, v. –at; nagy száju, ugató; csahos kutya, csahos ember.”

Czuczor-Fogarasi (1862–1874): „CSAHOS, (csah-os) mn. tt. csahos-t vagy —at, tb. —ak. Ugató, locsogó. Csahos kutya, csahos ember. Előcsahos, azaz a községnek szónoka. szószólója. Falu előcsahosa. Alsó irásmódba való kifejezés.”

A mai ÉKsz szerint: „csahos (5) I. mn Ami csaholni szokott. Csahos eb. II. fn pejor Aki vkinek az érdekeit nagyhangúan szolgálja. Az ellenfél csahosai. [↔csahol]”

 

Én személyesen sem ismerem, ill. a fenti idézett szótárakban sem látom a megadtad jelentést. A ’szószóló’ persze azonosnak tűnik, de ez mindkét jelentéssorozatban a legutolsó, jelentésbővült elem.

 

 

> Viszont a képzésmód kicsit furcsának látszik, mert "csah" szó nincs.

 

Ismert viszont a magyar nyelvleírásban (is) a fiktív tő fogalma, amely olyan szótövet jelöl, amely önmagában nem jelenik meg lexémaként, de szabályos képzésű származékai vannak, így belőlük kibontható. A nyelvtörténet szeszélye hozta, hogy az alapszó korán kiavult, de a származékok megmaradtak.

 

A Zaicz-féle etimológiai szótár fogalomtára a fiktív töveket éppen a szorít és szorul igék közös szor- tövével szemlélteti. Ez éppen kapóra jön most, ugyanis utalhatok itt ennek az –s melléknévképzős szoros származékára Ezzel hasonló szóbokrot kapunk mint a csahol, csahog, csahint, csahít (csahitál), ill. csahos, amelyből ugyanígy kibomlik a csah- fiktív tő.

 

A fenti szor- (< finnugor *śorɜ) tő igenévszó volt, tehát ugyanaz a tőalak szolgált igei és névszói használatban is, mint a mai magyar fagy szó esetén, ezért kaphatott ige- és névszóképzőt egyszerre. A hangutánzó tövek általában igeképzőkkel illeszkednek a szókészletbe, de a tő önmagában használva főnévi jellegű: meg sem mukkan : egy mukkot se szól. Az, hogy ezeknél a töveknél az –s melléknévképzős származékok ritkák, nem jelenti azt, hogy ne jelenhetnének meg, pl. a Google-lel találtam azt, hogy „nálunk nagyon placcsos idő van”, vagy Kis-Tamás katonai szlengszótára szerint „bummos fn és mn (gyak. tsz.-ban) ritk, gúny Tüzér; .”

 

A Ciorănescu-féle román etimológiai szótár (DER) említi a román cehăi ’ugat; bosszant’ igét, amelyet kifejezetten összekapcsol a magyar csahol ige csah hangutánzó tövével. Így ez a csah- tő tágabb körben is kimutatható.

 

A csahos szót egyébként az EWUng 1831-ből adatolja. Ez önmagában elég késői ahhoz, hogy a csausz < török ça(v)uş  szóval összekössük. Ez utóbbi ugyanis úgy tűnik, csak addig volt aktív része a magyar nyelvnek, amíg „török világ” volt, utána kiavult, illetve csak történettudományi szakszóként maradt meg. Tehát számomra az időbeli kapcsolat sem látszik.

Előzmény: vrobee (8373)
vrobee Creative Commons License 2015.04.10 0 0 8373

A Családnevek eredete topikból, LvT tollából:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=134512876&t=9056730

 

Csausz: Végső soron oszmán-török eredetű családnév. Az alapszava a török çavuş (ejtve: /csaus/) ’a parancsot kikiáltó személy; futár; altiszt’ értelmű közszó, amely bekerült a környező nyelvekbe, vö. csausz ’török levélhordó, futár’, román ceauş ’alacsony rangú hivatali tisztségviselő: kapuőr, futár, törvényszolga; szolgák, kocsisok, vadászok felügyelője; káplár; tolmács; vőfély’, szerb-horvát čauš ’altiszt a török hadseregben; vőfély; kisbíró, kikiáltó; céhsegéd’.

 

Van egy "csahos" szavunk, amit általában a csaholáshoz szoktak kötni. Viszont a képzésmód kicsit furcsának látszik, mert "csah" szó nincs. A jelentése viszont lóti-futi, kikiáltó, szószóló.

Elképzelhető, hogy a kutyaugatás népetimológia, és valójában a fenti török szóból ered? A h hang mint hiátustöltő, vagy mint a csahol szó hatása is megérthető lenne.

vrobee Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8372

A kialakult logikával a ma milliszekundum szavunkat lehetne harmadperc szóval jelölni, de ez már a nyelvhasználóknak nem tűnik olyan logikusnak.

Hát nem is, mert az óra-perc-másodperc 60-as szorzóval mennek, a milliszekundum pedig ezres...

Előzmény: Onogur (8371)
Onogur Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8371

A kialakult logikával a ma milliszekundum szavunkat lehetne harmadperc szóval jelölni, de ez már a nyelvhasználóknak nem tűnik olyan logikusnak. A teáltalad említettek léteznek a magasabb szintű időegységnél, ez a félóra és negyedóra, de nyilván a mindennapi életben a perc ilyen további felosztása nem jelentett külön értelmezési előnyt, hisz akkor még nem volt olyan pörgős az élet. A másodperc szerintem műszaki vagy tudományos életben keletkezett és onnan terjedt el a hétköznapiban.

 

Harmados vagy nem kettőhatvány, azaz sorozatos kétszerezés vagy felezős osztásra most hirtelen nem is tudnék példát mondani. A zenei időmértékben is csak a szinkópa tér el ettől.

Előzmény: Sarkel-a (8368)
Onogur Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8370

S igen a másodperc esetén is alátámasztom Trixi mondandóját. Az egy második szintű, nem negatív értelemben vett, hanem felső nézőpontból tekintett alacsonyabb szintű (mélyebb rétegben elhelyezkedő) felosztás egysége.

 

A szekundum a latin secundus 'második' formaváltozata a latin sequi 'követ' igéből. Korábban a tanulókat két minőségi csoportba vagyis osztályba osztották. A prima classis ill. secunda classis első ill. második osztályba. Gondolom a további finomításnál a szekunda megmaradt a 'nem megfelelő' jelölésére.

Előzmény: Sarkel-a (8363)
Onogur Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8369

A percnél gondolhatnánk, hogy a latin-német útvonalon hozzánk került, de már régies percent 'százalék' lehet a forrása, de nem. Trixi tud valamit. :o)

 

perc (1742) - 'nagyon rövid idő', 'az óra hatvanad része', 'az ujj egy íze', 'a mértani fok hatvanad része'

Magyar fejlemény a percen/perceg hangutánzó szavunkból, melyben megvan a 'szaggatottság' azaz az 'ismétlődő ill. rövid időmúlás' továbbá a 'halk' jelentéskomponens is. Az új fogalom jelölésére kezdték el használni ezen jelentéskomponenseket is tartalmazó szavunk alapalakjának vélt elvont formáját, mivel metaforikusan nagyon illet rá.

 

Minden elvont fogalom leírása metaforikus, másképp nem is mehetne. Az irodalomból ismert metafora annyiban különbözik ettől, hogy az egyedi ill. jobban képviselhet egyfajta esztétikai élményt is, ez meg általános és nincs esztétikai elvárás. Nyilván az esztétikai élmény itt nagyon szubjektív és keményen kultúrafüggő.

 

Előzmény: Sarkel-a (8363)
Sarkel-a Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8368

Ezt köszi!

A másikkal kapcsolatban: arra gondoltunk, ha van másodperc, akkor lehet harmadperc, negyedperc és így tovább. A negyedperc pedig pont 15 másodperc. (a mai észjárással)  Így gondoltam a logikátlanságát csak, de a számok ilyesfajta felosztása már elég idegen a mai világban. Régen nemcsak máshogy alkották a szavakat, máshogy is gondolkoztak.

Előzmény: 3x_ (8366)
vrobee Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8367

Ez ugyanígy van a legtöbb nyelvben.

Az európai nyelvek túlnyomó része a latinból vette át a szót, a magyar meg vélhetően onnan vette a mintát. Gondolom, hogy az újkor előtti időszakban nem volt égető szükség a "pillanatok" precíz mérésére.

Előzmény: 3x_ (8365)
3x_ Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8366

A szekunda mint osztályzat (tökéletesnek tűnő) magyarázata megtalálható az itteni Ferdítés topikban

Előzmény: Sarkel-a (8363)
3x_ Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8365

Amúgy semmi logikátlan nincs a másodpercben. A perc az óra "első" felosztása (mindegy, hogy 10-re, 60-ra vagy 100-ra), a másodperc pedig a "második felosztás". Ez ugyanígy van a legtöbb nyelvben.

Előzmény: Sarkel-a (8363)
3x_ Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8364

Miért ne lenne magyar eredetű a perc?

Előzmény: Sarkel-a (8363)
Sarkel-a Creative Commons License 2015.04.04 0 0 8363

Ó, igen, remélem. Töprengtünk egy másik kérdésen is, a másodpercen. A perc 60-ad része a másodperc, miért hívjuk így... A másod az valahogy a kettőhöz vonatkozik, nem logikus ez az elnevezés. A secund - sec. másodpercet jelent a nyugati nyelveken, a latinból származik, itt is érdekes a hazai jelentése, ha valaki szekundát hozott, az egyest kapott. Persze, gondolom a régi magyar nyelvben ilyen kicsi időegységre talán nem is volt szó? Hisz a perc sem magyar eredetű.

Előzmény: Onogur (8362)
Onogur Creative Commons License 2015.04.02 0 0 8362

Nincs mit.

A lányod meg ne veszítse el ezen jó tulajdonságát, ha felcseperedik.

Előzmény: Sarkel-a (8361)
Sarkel-a Creative Commons License 2015.04.01 0 0 8361

Köszönöm! 

Előzmény: Onogur (8360)
Onogur Creative Commons License 2015.04.01 0 0 8360

plüss  'bolyhozott felületű félbársony textília' - A német Plüsch átvétele; előzménye a francia peluche. a késő latin piluccare 'szört kitépked' származéka a latin pilum 'szőr' nyomán. Ugyanezen latin szóból ered az epilál 'szőrtelenít' szavunk is.

Előzmény: Sarkel-a (8358)
e_laca Creative Commons License 2015.04.01 0 0 8359

A francia peluche-ből.

Előzmény: Sarkel-a (8358)
Sarkel-a Creative Commons License 2015.04.01 0 0 8358

Honnan származik a "plüss" szó? Olyan németesnek tűnik...  és mi lehet az eredeti jelentése? (kislányom érdeklődött) 

 

Köszi!

3x_ Creative Commons License 2015.03.31 0 0 8357

Nem a kifejezésen nevetnek, de mindegy.

Előzmény: Pyrandus (8356)
Pyrandus Creative Commons License 2015.03.31 0 0 8356

Off: a nevetős műsorokat zsigerileg utálom. Ugyanis nem értem pl., hogy a "zöldségeket beszélni" szólásban (szófordulat?) mi a röhögést keltő. (Jól hallható, ahogy ezt a szófordulat elhangzik, röhög az egész terem. Kivéve engem, aki elzárja a készüléket.)

Előzmény: 3x_ (8354)
Onogur Creative Commons License 2015.03.06 0 0 8355

:o)

Előzmény: 3x_ (8354)
3x_ Creative Commons License 2015.03.04 0 0 8354
Előzmény: Onogur (8353)
Onogur Creative Commons License 2015.03.04 0 0 8353

Jajj má', te kis te' kötözködő.

:o)

 

 

Előzmény: 3x_ (8349)
3x_ Creative Commons License 2015.03.04 0 0 8349

(a felvetésed)

Előzmény: Aventinus (8347)
Aventinus Creative Commons License 2015.03.03 0 0 8348

Az előző figyelmeztetés rád is vonatkozik.

Előzmény: dr. Lópici Gáspár (8339)
Aventinus Creative Commons License 2015.03.03 0 0 8347

A következő hasonló megnyilvánulás után repülsz a Magyarulezből. Vagy elfogadod a fórumcsoport szabályait, vagyis azt, hogy az Alternatív elméletekbe való a felvételed, vagy keresel másik fórumot magadnak.

Előzmény: kónyakala (8345)
LvT Creative Commons License 2015.03.03 0 0 8346

Item: „Többek közt az ilyen érzelmi, minősítgetős megközelítés miatt lett a két fórumcsoport szétválasztva.”

Előzmény: kónyakala (8345)
kónyakala Creative Commons License 2015.03.03 0 0 8345

Beledugtad a fejed a homokba? Mit látsz,mit hallasz ? Teljes a csend ugye,amitől nyugodt leszel.

Előzmény: LvT (8343)
vrobee Creative Commons License 2015.03.03 0 0 8344

igen, ezt már leírtad, és kaptál rá választ.

Előzmény: dr. Lópici Gáspár (8341)
LvT Creative Commons License 2015.03.03 0 0 8343

Item: „Mint új nicknek leírom neked, hogy az elmúlt 12 évben a Magyarulezről le lett választva az Alternatív elméletek fórumcsoport. Azóta az utóbbira való megfontolások már nem valók ide, és én nem is fogok ilyen szálat újra felvenni.”

Előzmény: kónyakala (8342)