Keresés

Részletes keresés
Így működik

Bővebben az új keresőről

3x_ 2013.11.20 16:39:40 © 8156

Kb. annyi, mint az eleven és az eleven között.

Előzmény: Glavingojn (8154)
Archimédesz 2013.11.20 15:37:41 © 8155

Egyfelől ha jól látom, akkor a magyar juh eredete ismeretlen, tehát nem tudhatjuk, van-e bármilyen kapcsolat a két szó között, másfelől viszont a hangzás hasonlósága véletlennek tűnik, tekintve az angol szó helyesírásában is megmutatkozó korábbi (a Great Vowel Shift előtti) vélhető kiejtését.

Előzmény: Glavingojn (8154)
Glavingojn 2013.11.20 15:19:20 © 8154

Van valami kapcsolat a magyar juh és az angol ewe között, vagy csak véletlen egybeesés van a kiejtésben?

aranyláz 2013.09.29 14:18:27 © 8153

köszi

Előzmény: 3x_ (8152)
3x_ 2013.09.29 09:05:10 © 8152

Tótfalusi István szerint:

teketória – ‘körülményeskedés’: minden teketória nélkül elintézte. Származéka: teketóriázik.
Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy a latin tectorium (‘stukkó, falfestés, arcfestés’, az utóbbiból ‘színlelés, kertelés’) többes tectoria alakjából való. A latin szó a tector (‘gipszelő, falfestő’) szóból ered, ez pedig a tegere, tectum (‘fed’) igéből, így rokona a tégla, tóga.

Előzmény: aranyláz (8151)
aranyláz 2013.09.29 00:53:06 © 8151

Sziasztok! "teketória" szó eredete érdekelne, ha tudtok róla valamit, olyan érdekes hangzása van

vrobee 2013.09.24 15:21:13 Creative Commons License 8150

Köszönöm! :)

Előzmény: LvT (8149)
LvT 2013.09.24 15:04:43 Creative Commons License 8149

Annyiban mindenféleképpen van összefüggés, hogy a felsoroltad tövek etimológiája is ismeretlen. Hogy ne kerüljem meg a kérdést, az ezek mögött feltételezett *di- tő elég önkényesnek hangzik, egyben erős csábítást jelent, hogy mindent erre vezessünk vissza, jóllehet a hipotézisünknek így nincs ellenpróbája. Ezért én ódzkodom ennek a kimondásától, de ettől még szemantikailag beleférne, és az –m is régi deverbatív névszóképző. Tehát nem is zárható ki.

Előzmény: vrobee (8148)
vrobee 2013.09.24 14:24:09 Creative Commons License 8148

Van esetleg köze ennek a tőnek a dívik, divat , esetleg a dísz, díj szavak tövéhez?

Előzmény: LvT (8146)
3x_ 2013.09.24 14:09:24 © 8147

Köszönöm a kutakodást

Előzmény: LvT (8146)
LvT 2013.09.24 13:32:49 Creative Commons License 8146

A dímatlan (dimatlan) az általam ismert források közül a Debreceni cívis szótárból jön elő. Nyilvánvalóan magyar, -t(a)lan/t(e)len fosztóképzős alakulat. A pozitív párját még keletebbre a székely dímos ’tetszetõs, szép’ tájszóban lelhetni fel. Ugyanezt a Magyar tájszavak és népies lexikai elemek adatbázisa is hozza a rövid hangzós dimos alakváltozatban és ’finom, szép, takaros, csinos; rátartós, hetyke, kevély, kényes, negédes’ jelentésben. Az ugyanitt előforduló dimes ’kitűnő’ nyilvánvalóan ugyanennek a szónak a hangrendileg illeszkedett toldalékú változata.

 

Tovább még nem jutottam. Nem az argó, hanem a tájnyelv eleméről van szó, és ebben a közegben az –i/í-s tőmagánhangzóhoz társuló mélyhangrendű toldalékok régi eredetet (tőátvételt) feltételeznek, pl. csinos ~ csintalan, kínos ~ kíntalan, zsíros, zsírtalan; ill. nyitótővel díjas ~ díjtalan.

 

Tehát egy régi névszói tőből való magyar képzésnek tűnik. Ez ellene mond a cigány eredetnek, mivel úgy fiatalabb szórétegbe tartozna. Ahogy eddig gondolkoztam, más nyilvánvaló etimológiai forrásra sem találtam eddig.

Előzmény: 3x_ (8145)
3x_ 2013.09.22 15:12:18 © 8145

Dímatlan (szék, asztal stb.) formátlan, ormótlan - Esterházy P. kedvelt jelzője. De honnan ered? Valaki szerint cigány...

3x_ 2013.08.25 13:50:57 © 8144

Bocs, megválaszolom magam: szerb szó.

Előzmény: 3x_ (8143)
3x_ 2013.08.25 13:37:40 © 8143

Egy vita során felmerült a "csákány" jelentésű budák. Semmi információt nem találok, csak, hogy valóban használják így: népszótár

 

Valaki tud valamit az eredetéről?

Kolléga Úr 2013.08.23 00:11:29 © 8142

Nahát, ez meglepő, tisztelem a munkásságát, elég sok mindent olvastam tőle, és az volt a benyomásom, hogy nem szokott zöldségeket beszélni.

Előzmény: rumci (8141)
rumci 2013.08.22 23:14:25 Creative Commons License 8141

Bemutatópéldány volt, és a Szűzgyógymód című könyvéből idézte a szerző, Magyar László András.

Előzmény: Kolléga Úr (8140)
Kolléga Úr 2013.08.22 22:04:52 © 8140

Ezt ki követte el és melyik műsorban? Én is csak őket hallgatom, de ehhez nem volt szerencsém.

Előzmény: rumci (8137)
rumci 2013.08.22 21:10:50 Creative Commons License 8139

:DDD

Erről azért nincs szó. De a klubrádiós szerkesztőket is szoktam néha meglepni, hogy valóban elég alaposan követem az adásaikat.

Előzmény: 3x_ (8138)
3x_ 2013.08.22 15:49:42 © 8138

Na jó, te hivatalból hallgatod a Klubrádiót, mint megbízott nyelvi szakértő  :-)

Előzmény: rumci (8137)
rumci 2013.08.22 12:38:46 Creative Commons License 8137

És még azt is hozzátette, hogy a félhez sincs köze, hanem szerinte régen fé betűnek mondták az effet, és a bolondokra régen a latin fatuus szóra utalván F betűs cédulát tettek, ezért ők voltak a fécédulások, népetimológiásan félcédulások. Nem volt valami meggyőző. :D

Előzmény: 3x_ (8136)
3x_ 2013.08.21 23:20:52 © 8136

Csak megjegyzem, hogy fél füllel hallottam a rádióban, hogy valaki magának tulajdonította azt a felfedezést, hogy a félnótásnak semmi köze a nóta (dal) vagy félhangú szóhoz, hanem a nota latin szóból ered, amit megerősít a félcédulás szó is.

Előzmény: LvT (8134)
Archimédesz 2013.08.21 21:28:05 © 8135

Ehh, pedig az EWUngot ütöttem föl először, csak nem jutott eszembe megnézni a fél- címszót.

Köszönöm!

Előzmény: LvT (8134)
LvT 2013.08.21 21:10:33 Creative Commons License 8134

A félnótás szót először 1888-ból adatolja az Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng). A szó a féleszű, félbolond szavakhoz képzett tréfás sorozat tagja, vö. még félcédulás, félhangú, félnadrág stb. A félnótás, félhangú szóalakok utótagjai beszédfogyatékosságra vagy hangképzésre utalhat az EWUng szerint.

Előzmény: Archimédesz (8133)
Archimédesz 2013.08.21 19:30:46 © 8133

Továbbított kérdést továbbítok: vajon miből ered a "félnótás" kifejezés?

FASIRT 2013.08.10 10:55:22 © 8132

Nem lehet, hogy a bóklászik is belejátszott?

Előzmény: vrobee (8128)
LvT 2013.07.07 22:40:52 Creative Commons License 8131

Az orosz товарищ (tovariscs) szó, és szláv megfelelői, mint pl. a szlovák tovariš ’(iparos)segéd; barát, bajtárs’, lengyel towarzysz ’társ’, valamint a magyar társ szó szegről-végről rokonok. Az etimológiát általában töröknek vélik, és rendszerint a tavar ’jószág, vagyon, marha’, valamint az iş ~ eş ’társ’ szavakból álló összetételre vezetik vissza. A szókezdő t- egyes török nyelvekben utóbb zöngés d- lett, így a mai oszmán törökben is davar, ill. a megfelelő.  Mások a csuvas тавра (tavra) ’vidék, környék; körül, körbe’ és йыш (yïš) ’társ(aság); mennyiség’ szavak (illetve ezek évszázadokkal ezelőtti alakjainak) összetételében az eredetet. Az első vélelem tehát vagyoni, a második területi társkapcsolatokra utalna.

 

A portugál Tavares a Dicionario de Familias Portuguesas szerint régi nemesi család, és nevük a ma a Mangualde város részét képező Tavares település nevével azonos. Spanyol megfelelője a Tavárez.

Előzmény: salaxxx (8130)
salaxxx 2013.07.07 20:54:40 © 8130

Üdv!

 

A polidilin, trollkodás közben sikerült valakinek elsütnie a Tavares - Tavaris (elvtárs) égrengető poént. Ezzel el is gondolkodtatott a szó eredetén. A Wiktionary szerint az ótörök davar-csorda a forrás.

Mi a Ti véleményetek?

 

Kolléga Úr 2013.06.23 22:26:16 © 8129

Vannak magyarázatok rá, de szerintem nem is kicsit erőszakoltak. Az egyik szerint a kóborol szóval rokon:

 

nevarchivum.klte.hu/szleng/szakdolg/t_e.doc

 

A másik szerint meg a disznótorban a kolbászoló a munka kifejezetten legkönnyebb részét vállalja:

 

http://www.hogymondom.hu/showslang.php?slang=kolb%C3%A1szol

 

Ennek viszont annyi az aktuálpolitikai konnotációja, hogy abba is hagyom :))

Előzmény: vrobee (8128)
vrobee 2013.06.23 21:26:29 Creative Commons License 8128

Pár tipp a kolbászolra:

- Vonatkozhat a lábakra, amikre a kolbászt ugyan nem nagyon hallottam használni, a hurkákat viszont annál inkább. (Szedd a hurkáidat.)

- Lehet, hogy a 3x-féle adat a dolog kulcsa. (Az "l" ebben a helyzetben bizonytalan, sok nyelvjárásban hosszú ó van helyette.) A  "kó-" kezdetű szavak pedig sokszor ténfergést, jövés-menést fejeznek ki: kóvályog, kóricál, kószál, kódorog, kóborol, talán a koldul (kódul) is ide vehető. Ezek analógiájára szerintem nem kizárt, hogy egy létező szó felé hajlítva képeztek egy újat, ahogy ez szlengben szokás...

- Lehet a dolog mögött valami jó kis egyedi katonasztori, amit már sosem tudunk meg :) .

Előzmény: Kolléga Úr (8125)
vrobee 2013.06.23 21:01:36 Creative Commons License 8127

Jegyzetelsz? :)))

Amúgy igazatok van, ismerem is ezt a szót, bár inkább "kemény", "szívós", "durva" értelemben, de azért ez elég közel van. Én ezt a kajak szó alkalmi képzésének gondolnám (a szlengben is produktív -s melléknévképzővel). De valóban, elképzelhető a dolog visszafelé, a képző elvonásával is, láttunk már ilyet.

Előzmény: 3x_ (8124)