Szeretnék segítséget kérni. Van egy nagyon öreg körte és egy 3 éves cseresznyefám.
Mindkettő metszése távol áll a szakszerűtől.
A körtét 2 napja nagyon megvágtuk, az egyik "törzsét" kivágtuk, illetve a másikon is nagy alakítás folyt. Ráadásul most olvasom, hogy ezzel nem ártott volna várni tavaszig.
Tudnátok javasolni, hogy melyik ágat kellene még levágnom a körtéről?
Így van. A zöldmetszés pedig az, amikor egy zöldfülű elkezd metszeni : )
Félretéve a poénkodást.
Fásmetszésnek hívják azt, amikor egy fát tenyészidőn KÍVÜL metszenek: nyugalmi, mélynyugalmi életciklusban, ősztől tavaszig, tehát NEM lombleveles állapotban. Amikor a fa csupasz, a koronája jól áttekinthető.
A zöldmetszés peddig ennek ellentettje, a tenyészidőn BELÜL elvégzett metszés: tavasztól őszig, lombleveles állapotban elvileg, de úgy tudom, inkább az intenzív hajtásnövekedés és közvetlen szüret utáni időszakban hasznos ez.
Mindkét fajta metszésnek megvan a szerepe, fontossága, haszna, előnye-hátránya, de ebbe most ne menjünk bele.
A zöldmetszés talán az utóbbi években, évtizedekben vált egyre hangsúlyosabbá, népszerűbbé.
Ha egy fán a vízhajtásokat nyáron pl a szüret után vágod le annak az az előnye hogy következő évben nem hoz annyi vízhajtást mint a tavaszi metszés.
Az almát körtét birset naspolyát télen fagy mentes időben szoktam metszeni mert ezeknek a fáknak nincs olyan kórokozója ami télen is kárt okozhatna inkább a nyári metszéseknél van olyan veszély hogy a tűzelhalás megfertőzi a vágott sebeken keresztül.
A csonthéjasoknál főleg a kajszinál van nagyobb esély hogy a téli metszéseknél megfertőződik ezért ezeket tavasszal a rügyfakadás körüli időben vagy nyáron szüret után érdemes metszeni. Mindezeknek ellentmond az a tény hogy a nagyüzemi gazdálkodók télen metszenek mindent mert akkor érnek rá persze gondolom megtesznek minden óvintézkedést.
Na igen, de mindez a késő téli, kora tavaszi metszésre is igaz (nyitott, gyógyulásra még képtelen metszfelületek), bár ott már csak jóval rövidebb időtartamig (a tavasz beköszöntéig).
Vagyis éppen emiatt jobb a tavaszi fásmetszés?
És ez azt is jelenti, hogy a szüret utáni zöldmetszés egy jó alternatíva? Vagy ez sem igaz általánosan, minden gyümölcsfára?
Nyugalmi állapotban, ha sebzed a fát, akkor a metszéslap nem tud "beforrni". Leegyszerűsítve, mint az állatok és emberek sebén a varasodás-hegesedés. Ott hónapokig egy nyílt felület kvázi kiskapu lesz a károsítóknak.
Mikor már megindul a nedvkeringés, a gyökerek felől az ágakba és a lemetszett részek felé, akkor könnyebben gyógyul.
A csonthéjasok meg még hátrányosabb helyzetűek ebből a szempontból, mert az őket veszélyeztető károsítók közül jópár olyan van, ami a hideg időben is simán fertőz.
Klasszikus példa a kajszi gutaütése. Keress rá a "kajszi gutaütés elleni védekezés"-re a gugliban.
A módszer lényege nem a termésmennyiség, hanem a helytakarékosság a hobby kertben. A termővesszőket (az idézett képeden a piros drótosok), érés után tőből eltávolítjuk, igy évente 1-3 cm-t szélesedik a fa.
A késői fajtákon nem vált be ez a módszer. Azoknál úgy alakítottam ki a koronát, ahogy Mozo, azzal a különbséggel, hogy csak két vezér van egymással átellenben, így egy sövényhez hasonlít. A kerti utam mellett jól elvan, áttekinthető, kezelhető és kis helyet foglal el.
Amúgy visszatérve az eredeti gondolatra nem egészen világos , hogy az az 1-2 év és a 3-4 év mit takar ??? Ez egy 4 éves termő ciklust jelöl vagy az ültetés utáni éveket ??? Ha az ültetés utáni éveket akkor jelzem , hogy egy 1 éves csemete az nem ilyen ha a termő időszakot akkor meg az, hogy 4 év alatt a fa negyede csak 1 évben hoz termést .... szerintem kevés . Persze nem akarok a részletekben elveszni ha valakinek szimpatikus próbálja meg és mutassa az eredményt ...persze ne rajzon .
Na ...na ... azért a két kép vajmi kevés hasonlóságot mutat . Amúgy Ali - bá képén látott módszert sem tartom valami nagy durranásnak ( váltócsapos metszés csak azok a csapok nagyon erősek !!!! ) ... szerintem erre már Ő is rájött .
Persze ki lehet próbálni ilyen elképzeléseket is de valószinüleg a legegyszerűbb megoldás lesz a legjobb .
Én még ilyet nem láttam , de nehezen tudom elképzelni , hogy ennek volna valami értelme . Ha valaki jártas a gyümölcstermesztésben az tudja , hogy van a fáknak egy növekedési fázisa 1-4 . évig ( vegetatív növekedés ) majd jön a termő fázis ( generatív növekedés ) ... itt úgy néz ki , hogy a kettőt egyszerre akarják . A fát is hormonok irányítják akár minket embereket , nálunk is különválik a két szakasz amíg növekedünk nem szaporodunk és amikor már szaporodunk nem növekedünk . Hogy ki és milyen okból gondolja , hogy okosabb mint a természet rendje .... ????
na ennek mégegyszer nekifutok mert a telefonról ami átment is zavaros...
szóval olvastam erről a metszésről amit őszibaracknál ajánlanak és nem alakítanak ki katlankoronát hanem a hajtások felét meghagyják következő évre termőre,másik felét ugarcsapra metszik a következő évben meg fodítva és így váltakozik...
előnyéül írják,hogy minimális a metszés,a 2. évben terem,kicsi a helyigénye.
próbálkozott vele valaki,vagy van-e így látatlanba véleménye?
Ha jó magasra felnyírod, hogy be süssön alá a Nap és folyamatosan felszeded a lehulló leveleket a fűről, akkor tovább is bírja, csak kicsit ritkább lesz.
és a kép ha végre átmegy...
