na, most csupa olyanokat ítál amire csak bólogatni tudok :-)
-a Caminósoktól én is mindig azt kérdezem először: kéktúra megvan? általában "nem" a válasz. És tervezed? Itt már azért vannak igenek
És ez így jó is, azzal is ki vagyok békülve akinél a sorrend esetleg nem az ahogy én csinálnám (bár a Caminót teljesítőknél van egy momentum amiért kalaplengetés jár: azt a legritkább esetben szokás 1 napos túrákkal teljesíteni :-)
Ugyanígy persze lengetés jár az egyhuzamban kékezőknek is, mi az hogy! (tényleg, mi lehet Rókáékkal?)
De ez az "OKT monoton és unalmas nem úgy mint a Caminó" na ott biztosítékot kellett cserélnem :-)
-érzelmi töltés: igen, ahogy ezt már egyszer írtam, ez nálam is játszik de megvan más mozgalmaknál is. A kéktúrát kicsit Roki emlékére is járom. Az Enciánt az Encián turisták emlékére. Az Északi Zöldet a "Magányos jelzésfestő" emlékére :-)
De benne van egy picit mindegyikben a kis szegény nyomorgatott országunk is így-úgy. Ha a Kárpátokban járok-kelek, akkor is.
Ha felmegyek a Hochkönigre, na abban nincs. Ettől még persze remek dolog az is, csak ez a része nincs meg.
Ja és nálam ami még a túrákban: Hobo - Vadászat, és Hobo - Csavargók tízparancsolata
Az újrakezdés ráadásul tök jó volt, és lendületből jött. Mikor befejeztük az elsőt a srácokkal akkor megkérdeztem őket hogy hová szeretnének elmenni egy "afterpartyra", hol érezték a legjobban magukat?
Ez a hely a pár napja említett "Táncoló Kecskék Fogadó" volt, ráadásul gyönyörű októberi őszi időben, minden adott volt egy szép kezdéshez!
A Hegyi Kisvendéglőben ütöttem be az első bélyegzőt az új füzetbe, ezt követte a megboldogult Nyírjesi erdészházas plecsni, majd a Vörösmarty fogadó és Mátraháza. A kéktúra egyik legszebb szakasza volt ez már akkor, a terelés előtt is, szép, emlékezetes túra volt.
Az első pecsét az új (?) füzetbe (2011-ben)
1.-2. még a régi, Nyírjes bércen vezető útvonal volt érvényben, az is szép volt!
3.-4. a sokak által jól ismert bélyegzőhely és lelkes(nek korántsem mondható) közönsége :-)
"Korábban nem értettem azokat, akik egy mozgalom befejezése után rögtön újra is kezdik..."
Megérteni valóban nehéz is. Érezni kell. (de ha nem érzed az sem baj, mert kinek-kinek más és más okoz örömet, kikapcsolódást)
Ugyanis ez csak részben elhatározás kérdése, sokkal inkább egyfajta késztetés, indíttatás, intuíció. Pont olyan mint egy szerelem, amit ésszel nem lehet megmagyarázni, csupán csak aki érzi az tudja hogy miért is kell neki újra (és újra) elindulnia.
Nekem elég volt kettő kéktúra, de ha akarod kérdezd meg csg-t miért kezdett neki kilencedszerre is... :-)
Mikor befejeztük az első kéktúrát én már akkor tudtam hogy újra fogom kezdeni, mert úgy éreztem hogy nem volt elég, egy csomó mindent nem tudok még az útról, egy csomó mindent nem ismerek, nem láttam még, és ezeket a dolgokat meg akarom ismerni, és látni szeretném.
Jól éreztem, mert a második kéktúrán rengeteg olyan dolgot ismertem meg amit az elsőn nem, gyökeresen más, új élményekkel gazdagodtam, de ezt jól tudja mindenki hogy két túra sem egyforma, ha ugyanazon a szakaszon végigmész két különböző napon akkor az két teljesen különböző élményekkel teli túrát fog eredményezni.
Így, a második kéktúrát befejezvén érzem azt hogy többször már nem szeretném újrakezdeni, mert nem motivál már annyi minden, de egyes szakaszokra így is vissza-vissza térek, és emellett több új mozgalmat is el tudok kezdeni, és végigcsinálni.
Viszont éppen ezeknek a kisebb mozgalmaknak a tükrében látom, érzem hogy a kéktúra az a KÉKTÚRA, nem nagyon hasonlítható máshoz. Valahogyan van egy olyan érzelmi töltése (számomra biztosan) ami más túráknak nincsen, ez az én esetemben szorosan összefügg az 1979-es sorozattal és Rockenbauer Pállal.
Ebből a bejegyzésből két dolog derül ki az illetőről:
1. divatturista
(számomra eleve divatturista aki a Caminot isteníti, de a kéket nem is ismeri. Nem voltam a Caminon még, de aki már volt mindkettőn az azt mondja hogy objektíven nézve a kék lényegesen nehezebb és változatosabb is.)
2. fogalma nincsen az Országos Kéktúráról
276 km nem jelent kihívást... és még az "arcunk" is nagy. Ja, ez már a harmadik. :-)
egy másik blogban meg ilyet olvastam amitől égnek állt a hajam:
"Már az El Camino után megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy végigjárjam az egyik komolyabb magyar túraútvonalat. Az Országos Kéktúra több szakaszán jártam már, nagyon monotonnak és unalmasnak találom. A Szent Jakab Zarándokút egészen az osztrák Wolfsthal-ig is csak 276 km, nem igazán jelent kihívást. Maradt a nagyon szimpatikus Magyar Zarándokút, déli irányban még nem igazán túráztam itthon."
Honnan lehetne letölteni egy nagyjából aktuális okt nyomvonalat ( pl ozi plt formában, de máshogy is jó ) amiben nincsenek kihagyások, vagy többszörös szakaszok?
Na én ezeket pont tudtam, az úrkúti nem ugrott be, pedig így utólag már megvan a "ja persze" érzés. Viszont a stoptáblás abszolút fekete lyuk, segítene valaki?
Köszi! Igen, az úrkúti fogott ki rajtam. És majdnem a Teve-szikla környékére tippeltem, aztán inkább Szentbékkálla lett a tipp. Így legalább 80 pontot ért.
Szeptemberre Csuhásnak sikerült elég nehéz képeket összeválogatni, legalábbis a pontszámok alapján nagyon úgy tűnik. Én kicsit meglepődtem a pontokon, számomra könnyebbnek tűnt a feladat.
A harmadik helyezett striker11 lett 3635 ponttal. Andrew85 3523 ponttal lett a második. Az első helyezett a "ki korán kel, aranyat lel" elvet követve 5:21-kor fejezte be a játékot, 4580 ponttal: Csg65!
