Az TINUS fája volt, de a jó tippek rám is rám férnek, hogy a kertünk fáit kellően rendbe tudjam tartani. A bios kezelgetésről már rég lemondtam, mert a szomszédok "bio" fáiról hozzánk minden átjön.
Kérhetem én is a permetes Excel táblát? Nekem is van egy, de még nem vagyok vele megelégedve. Megpróbálom összefésülni a kettőt, és ha méltó rá, esetleg visszaküldöm, hátha tettem bele olyasmit, ami jól jön neked.
Én az egyik leveledet lisztharmatosnak látom. Vegyél le egy ilyen levelet és dörzsöld meg az újaid között és szagold meg van e gombára emlékeztető szaga mert ha igen akkor az lisztharmat.
TINUS, nem hajtáshervasztó okozza az almafán a megkókadt hajtásokat, hanem a hideg éjszakák.
A kis almafát minden nap megnézem. Ma megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy egy csomó kókadt hajtásvég van rajta. Szúrássor nem volt a kókadás tövében. Viszont tegnap is és ma hajnalban is egyhe talajmenti fagy lehetett.
Felénk 1 fokot jelzett a meteorológia. A kertünkben -1 fok lehetett.
OK! Nálam lemosó volt, aztán virágzásban kétszer monília ellen, és ment már egy rovarirtó/gombaölő kombó, nemsokára jön a következő cseresznyelégy ellen. Ez 5.
De ugye Te sem tudsz a cipermetrin hatóanyaggal kapcsolatos aggályról, ami indokolná a csonthéjasok mellőzését az új engedélyben? Ugye jól tudom, hogy a rovarölő hatása ennek hosszabb, mint a Karate Zeon-nak? Merthogy váltószernek használtam és ez a tervem a későbbiekben is.
Én csak Mospilan-t használok virágzó kultúrában, kontakt rovarirtót nem. A telken rendszeresen nyírom a füvet, így a gyomnövényeken sem tud virág kialakulni, tehát a méheket nem kell elűzni. Hogy a Sherpa, vagy a Cyperkill-t szerzem-e be, az kizárólag kiszerelés mérete (5 évi szükségletnél ne legyen egyszerre több otthon, de inkább 3) és persze ezzel összefüggésben pénzügyi megfontolások eredményeként megszülető döntés.
Most éppen egy nagy beszerzés előtt állok, kezdek kifogyni a készleteimből. Utoljára kb. 3 évvel ezelőtt volt ugyanilyen. A jelenleg összeírt tételek ára az interneten összebogarászva kb. 35 ezer forint! Ha nem így tenném, akkor ugyanennyi idő alatt sokkal többet költenék rá.
Igaz, ebben a 35 ezerben extra kiadásként lesz 12 ezerért totális és kétszikűekre szánt gyomirtó, mert kicsit rendbe akarom szedni a telket.
Eccerű kérlek, mivel az egyik 250 mg/ml cipermetrin, a másik meg 100 mg/ml, van a dologban egy 2,5-ös szorzó (vagy visszafele osztó) és mindent megtud az ember:)
Tehát 50 ml Cyperkill 50*2,5 = 125 ml Sherpa-val egyenértékű hatóanyag.
Én a Cyperkill-t jó ideje úgy használom, hogy érzékeny kártevők (feketetetű, zöldtetű, stb) ellen 2 ml, molyok ellen 3 ml, üvegházi molytetű ellen 4 ml, ugyanez Sherpa-ból 5-7,5-10 ml-nek adódik:)
Viszont fontos, hogy a Cyperkill meg a Sherpa méhveszélyes, tehát virágzásban, vagy virágzó gyomok jelenlétében TILOS. (viszont a Cyperkill kellemes "mellékhatása", hogy petróleum az oldószere, ami viszont riasztja is a méheket, ha véletlenül mégis valami virágra sodródna...)
Az egyik jó kontakt rovarirtó alapszer a Sherpa volt, de most ez kiszállni látszik a küzdelemből. Én tavaly fogytam ki belőle. Hatóanyaga cipermetrin.
Az eredeti formula a 250 EC volt, 250 g/liter hatóanyaggal. 2012-ig volt engedélye csonthéjasokra is. III. kategóriában volt.
Az új formula a 100 EC, ez 100 g/liter és a csonthéjasokat az engedélyében meg sem említik. Ráadásul átkerült a II. kategóriába? Ez vicc!
Ugyanezzel a hatóanyaggal pl. a mai napig kapható a Gazdabolt.hu-n a Cyperkill 25 EC 50 ml-es kiszerelésben és III. kategóriában, 250 gr/literes tartalommal! Csonthéjas ennek engedélyében sincs, azonban pl. az alma, szőlő ott virít, ami a Sherpában nincs. A Cyperkill engedélyezési okiratban, ami fenn található az interneten egyértelműen benne van, hogy a hatóanyag használatának növekvő kockázatára utaló körülmény nem merült fel. Az utolsó módosítás a magyarországi forgalmazó kérésére történt.
Keresem a logikát a dologban, de nem találom, összeesküvés elméletet nem szeretnék gyártani, valamiféle üzleti érdekre gyanakszom.
A Sherpa 100 EC 200 ml-es kiszerelése kb ugyanannyiba kerül, mint a Cyperkyll 50 ml-es.
Az eredeti Sherpa 250 EC a cseresznyelégy ellen, de az összes csonthéjas kártevőre 2 ml/10 literes adagolást ajánl. Az új, csökkentett hatóanyag tartalom mellett a makacs kiskertésznek ezek szerint a változatlan hatáshoz 5 ml/ liter-t kell használnia csonthéjas kultúrában. Kis matekkal, az új Sherpa formula fenti kiszerelésben 40 alkalomra elég, a Cyperkill 25 alkalomra. Tehát olcsóbb és gazdaságosabb még a Sherpa, de II. kategória, legalábbis ebben a kiszerelésben.
Földi halandónak marad a III. kategóriás drágább Cyperkill.
Veled ellentétben :-) csak hobbikertészkedem. Érdeklődve figyelem a tevékenységedet és persze csodálom is, nem semmi!. Valamennyi tapasztalatot magamon gyűjtök és sokkal többet olvasok. Szakirodalmat, disszertációkat és persze a fórumtársak tapasztalatait. Miért kérdezted?
Gyarló vagyok, és türelmetlen. Féléretten lopkodni szoktam már a cseresznyét. Amikor a napos oldala már pirosas a szemnek, már szoktam kostolgatni. Gondolom Te is! Na ilyenkor még sosem találtam férget benne.
A cseresznye érése során a gyümölcs kemény húsa (segítsetek tán keményítő?) megpuhul és cukorrá (segítsetek újra, tán fruktóz?) alakul. A kelést szerintem ez a retek úgy időzíti, hogy a kis kukacka zsenge foga nehogy beletörjön a gyünölcs kemény húsába és a lárva gyors fejlődéséhez rengeteg cukor álljon rendelkezésre. Ez akkor van, amikor tömegével érik a gyümölcs és szívesen állok a fa alatt és jóízűen fogyasztom a mosolygós szemeket.
A cseresznye szezon végén beszéljük meg a technikáink eredményét!
Részemről permetezni 4-5 alkalommal szoktam a cserkót: 1-2 lemosó, 2 monília, 1 rovarölő máj, 2. felében.
A héj alá beszúrt peték 5-8 nap alatt kelnek ki, eleddig a Mospilan nem hat rájuk. Ha viszont kikelnek, azonnal táplálkozni kezdenek. Na ekkor már ott kell lennie felszívódva a szernek, kellő töménységben. Ha ez a pillanat a rovarirtó szempontjából is összejön, akkor nem tud kárt okozni a lárva, a szem nem károsodik észrevehetően. Igazából erre épül az a védekezési teória, hogy a szem színesedésekor elég a felszívódó szer. Akkor kel ki és kezdené meg a kártételét.
Ha a teljes felszívódás és eloszlása a fában Mospilan-nak, Actara-nak stb. néhány nap, akkor erre kell gyúrni.
Lehet, hogy én túlbiztosítom a dolgot, de én május közepétől általában, de idén már most hétvégétől, az érésig két hetente szórom a fát még a júliusban érő fajtát is. Vagyis nem igazán várom meg a színesedést.
"A kukac csak a már piros cseresznyében kel ki a petéből"
Ezt honnan tudod?
", akkor táplálkozik, akkor hatna a felszívódó vegyszer is."
Eddig azt olvastam, egyből a szúráskor lerendezi a Mospilan.
Nálam már volt egy permetezés április végén, a következő máj 11-én vagy max 15-ig lesz, mert szeretnék szűk három hetet hagyni az érésig...meglátjuk. Tavaly nem volt kukacos cseresznye, igaz még kicsit a fák.
A másik fórumon írtad, hogy a Force-ot használod cseresznyelégy bábozódott alakja ellen.
Volt már itt erről szó, talán tavaly. Akkor arra jutottunk, hogy a föld alatt nem tudjuk elkapni a genyákat, sem beöntözött, sem talajfertőtlenítővel bejuttatott piretroiddal. Mert a Force is az.
Hogy a bábok mennyit lélegeznek, azt őszintén szólva nem tudom, de élek a gyanúperrel, nem igazán szuszognak! :-) A piretroidok gyorsan lebomlanak, nagyon el kellene találni az akciót. Ha viszont a fa alatti talajt felásod, azzal tényleg tudsz ártani nekik, mert más állatok is hozzáférhetnek az addig rejtőzködő bábokhoz. Hangyák, ragadozó rovarok, madarak... De hogy a Force hatna? A szer leírásában a bebábozódott alakokra történő pusztító hatást nem láttam.
A párok egymásra találásában nem a színeknek van fontos szerepük, hanem a ferromonoknak. Az igaz, hogy a nőstények a színre mennek, amikor a célt keresik a petéikkel.
Ezzel kapcsolatban egy érdekes dolgot olvastam az imént.
Eddig azt láttam mindenütt, hogy a sárgalapokat 2-3 méter magasra kell kihelyezni a napos oldalon. Az utóbbi állítás igaz, de az előbbit egy teszt nagyon nem igazolta. A fa tetején, 6 méter magasan lévő sárgalap 241 legyet fogott, a 4 méteren lévő 21-et, 2 méteren pedig mindössze 6-ot. Ez azért egy statisztika, objektív számok...
A cseresznyelégy életciklusának bő 99%-át rejtve éli. Ahova permetszerrel nehéz hozzáférni. Kukac kikel a petéből, összerondítja a gyümölcsöt, leugrik a földre, a földben bebábozódik, áttelel, tavasszal kikel a bábból, repül, párosodik, petét rak, elpusztul.
Azért próbálom a talajfertőtlenítőt, mert a bábnak is szüksége van levegőre, mivel élő szervezet, naponta min egyszer vesz egy slukkot (a talajfertőtlenítő asszem gázosodik a talajban). De amikor kikel biztosan vesz levegőt. Ha kirepül, a sárgalap elkaphatja, mert színvak lévén a sárga szín segíti a tájékozódásban és pár megtalálásában, a sárga színe alapján találja meg a cseresznyét is, amibe petézik. A kukac csak a már piros cseresznyében kel ki a petéből, akkor táplálkozik, akkor hatna a felszívódó vegyszer is. De akkor már Te is ennéd a gyümölcsöt. Tehát úgy permetezel, hogy az ÉVI addigra lejárjon. Ennek következtében a permetezésnek sok értelmét nem látom. A kontakt szerrel meg el kell a legyet találnod, különben megint nem ér semmit. Kirepülés után a légy nem táplálkozik, mert tulajdonképpen a hajnali harmaton kívül nincs is mit neki.
Tehát szerintem a földbejutáskor, illetve a bábból való kikeléskor, a földből kijutás előtt, vagy közvetlen a kijutás után lehet a legeredményesebben védekezni ellene.
az első 3 kép jonathan alma hajtásvég pásztorbot - a florinán is van , a szomszéd másik jjonagoldján is van ilyen.
ez is az letörve
ez egy vilmoskörte hajtáshervasztója
végül egy képen a körte és alma pásztorbotja. 