Keresés

Részletes keresés

kicsimag Creative Commons License 2013.09.12 0 0 11040

Lehetőség és jogi út mindig van, de van amikor értelmetlen belevágni...

A külföldi munkavállalás meg különösen rizikós....

Előzmény: shopping basket (11036)
_lala_ Creative Commons License 2013.09.11 0 0 11039

- A kérdésem, el lehet-e kerülni valahogy az illetékfizetést vagy legalább a nevemre átírást azzal, hogy rögtön a hagyatéki tárgyalással egyidőben elajándékozom a kocsit? Pontosan hogyan kell ezt lepapírozni?

 

Az illetékfizetést 99%, hogy nem tudod elkerülni se ezzel, se máshogy (kivéve, ha lemondasz az örökségről).


- Igaz az, hogy ilyenkor nem szükséges átíratni a nevemre a kocsit, ha rögtön elajándékozom, ilyenkor ezt helyettesíthető az előző, örökhagyó tulajdonos nevére szóló okmányokkal + a hagyatéki végzéssel?  

 

Igaz, nem szükséges átíratni. A vevő tudja igazolni a jogcímét azzal, hogy a saját adásvételije mellé a te tulajdoni jogcímedet igazoló papírokat nyújtja be. Arra oda kell figyelni, hogy a vevő az átíratást még azelőtt végezze el, hogy a számodra előírt pár napos határidő letelne, különben jön majd utólag a bünti. Ezt valószínűleg úgy érdemes csinálni, hogy a vevővel együtt sétálsz be az okmányirodába, és akkor tuti nem felejti el "véletlenül".

A dupla okmánykiállítás díját (törzsköny + forgalmi) tudod így megspórolni, illetve ha jól emlékszem eredetvizsgálat eleve nincs is öröklésnél. Szóval 2x6000 Ft lesz a "nyereség".

Előzmény: _itav() (11037)
nagymamam Creative Commons License 2013.09.10 0 0 11038

Azt hiszem, hogy most többeket érintő kérdéssel fordulok a jogban járatosokhoz. Az iskolákban most ellenőrzik a védőnők a fejtetvességet. A tetű demokratikus állat, bárki hajába belekapaszkodhat, de azért mindig van egy -két góc, akik rendszeresen fertőznek.

2011-től van valami ANTSZ rendelet, hogy kényszerrel is irtani lehet. Magától az irtástól általában a védőnők elzárkóznak. Én is tudom, hogy a szülő kötelessége, de ha nem írtja és akár szabálysértési bírságot is kirónak rá, attól még a többi gyerek megkapja, vagy kezelhetik otthon mindenféle csodaszerrel.

Az a jogszabály érdekel, amely rendelkezik arról, hogy kinek a kötelessége  (tanító, óvónő, védőnő, ANTSZ felügyelője?) a kényszer irtás.

A pontos jogszabály számra vagy idézett szövegre lenne szükségem, hogy akinek kötelessége ne zárkózhasson el a feladat elől. A tetű nem vár határozat jogerőre emelkedésre!

 

_itav() Creative Commons License 2013.09.10 0 0 11037

Örököltem –pontosabban örökölni fogok- egy számomra értéktelen, öreg gépkocsit.

Az illetéket kifizetni (átírási illeték 2x-e), majd átíratni, majd elvitetni bontóba, százezres költség lenne, a semmiért.

Viszont az autó kellene egy ismerősnek, de csak most. Beláthatatlan ideig elhúzódhat még a hagyatéki eljárás, mivel addig kb. senkié se a kocsi, tudomásom szerint lehetetlen ezt most lepapírozni valami trükk nélkül.

 

- A kérdésem, el lehet-e kerülni valahogy az illetékfizetést vagy legalább a nevemre átírást azzal, hogy rögtön a hagyatéki tárgyalással egyidőben elajándékozom a kocsit? Pontosan hogyan kell ezt lepapírozni?

 

- Igaz az, hogy ilyenkor nem szükséges átíratni a nevemre a kocsit, ha rögtön elajándékozom, ilyenkor ezt helyettesíthető az előző, örökhagyó tulajdonos nevére szóló okmányokkal + a hagyatéki végzéssel?  

Egyéb tipp a helyzet megoldására? Hogy lehet a legegyszerűbben megszabadulni a kocsitól?

 

Abszurd, hogy legombolnak rólam 100 ezer forintot a semmiért. (Örökségről lemondás nem jön szóba)

shopping basket Creative Commons License 2013.09.07 0 0 11036

Lenne egy problémám, amiben jogi tanácsra lenne szükségem.

Párom Görögországban dolgozott 2 hónapot. A két hónap elteltével fizetés nélküli szabadságra küldték. Fizetést az első hónapra kapott, de csak egy felet, egy adminisztrációs hiba miatt. A második hónapot (és az elmaradtat) azóta sem fizették ki, holott szóban megállapodtak. A HR Department jelentkezett július végén azzal, hogy mivel nem jelezte visszatérési szándékát, a szerződését megszüntetik, de a pénzügyi osztály keresi majd az elszámolással. Ez azóta sem történt meg, e-mailre nem válaszolnak, a telefont nem veszik fel. Van valami módja a pénz behajtásának?

James 42 Creative Commons License 2013.09.06 0 0 11035

Na és mi van akkor, ha nem kioktatásnak vagy rosszindulatú megjegyzésnek szánta?

Előzmény: sünbün (11034)
sünbün Creative Commons License 2013.09.06 0 0 11034

Leírtam, h mit gondoltam. Nagyon féltem. És azt is leírta, h kioktatásra és rosszindulatú megjegyzésekre nem vagyok kíváncsi. Valamint azt is leírtam, hogy tisztában vagyok vele, hogy mekkora hülyeséget követtem el. Ennek fényében a kérdésednek/válaszodnak semmi értelme nincs.

Előzmény: GeriSoft07 (11027)
GeriSoft07 Creative Commons License 2013.09.05 0 0 11033

Érdekes kérdés:

van egy kft-nk, én vagyok az ügyvezető, alkalmazotti jogviszonyban, mivel gyesen vagyok, fél állásban

kiválthatok-e mellé vállalkozóit, és számlázhatok-e onnan is más tevékenységet másképpen, mint a cégünk?

Ugye az ev-nél kizáró ok lenne, ha teljes felelősségem lenne, vagyis bt, de ez kft

 

kicsimag Creative Commons License 2013.09.05 0 0 11032

A házassági vagyonközösség alatt keletkezett  vagyont/ tartozásokat figyelembe veszik, és ezek - néhány esetet kivéve- közösnek minősülnek. 

 

A bontóper alatt rendeznetek kell az anyagiakat is.... (a bontóperek nagy részében nem az a vita tárgya, hogy elváljanak-e, hanem, hogy mi legyen a vagyonnal)

Ha a különválást mindketten akarjátok, akkor ált . a bíróság egy részítélettel felbontja a házasságot, a pénzen meg még lehet évekig pereskedni..... 

 

Előzmény: ferrero99 (11031)
ferrero99 Creative Commons License 2013.09.03 0 0 11031

Sziasztok!

 

Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok,hogy válásnál figyelembe vesznek-e közös jelzálog hitelt?

Röviden a történet annyi,hogy 5 éve vettünk egy házat,de csak szabadfelhasználású jelzálog hitelt kaptunk,de nem a vásárolt ingatlan a fedezet hanem a feleségem mamája háza.

Én vagyok az adós,a feleségem az adóstárs,a feleségem mamája a kezes és jelzálog kötelezett.

Az asszony lelépett és nem nagyon tart kommunikációs kapcsolatot senkivel,de válni akar.

Voltam ügyvédnél,Ő azt mondta,hogy válásnál ezt nem nézik,mert ez egy közös hitel,közjegyzői okirattal.

Valakinek esetleg tapasztalat ilyen ügyben van-e?

 

Köszönöm a válaszokat!

dr.C Creative Commons License 2013.09.03 0 0 11030

A per állásától függően juthatsz hozzá. Ha a per megszűnt, akkor a letét intézménye is... hogy megkapd, ahhoz csak akkor kell ügyvéd, ha az adott perben kötelező volt a jogi képviselő. Közjegyző semmiképpen  nem kell.

Előzmény: Amphenol (11028)
Amphenol Creative Commons License 2013.09.03 0 0 11029

Bocs a floodért ...

 

Pontosítom a kérdést : esetleg közjegyző kell ??

 

Előzmény: Amphenol (11028)
Amphenol Creative Commons License 2013.09.03 0 0 11028

Segítséget kérek :  Bírósági letétben lévő ( elmúlt az 5 év ) pénzem visszaigényléséhez kell ügyvéd ?  Vagy elég ha magam írok az ügyre való hivatkozással kérvényt az illetékes bíróságnak ? 

 

Köszönettel

GeriSoft07 Creative Commons License 2013.09.02 0 0 11027

"Kb. fél éve jött egy levél az otp faktoringtól, de annyira féltem, hogy nem bontottam fel. Lehet, hogy már fél éve értesítettek erről? Naiv voltam és bíztam a csodában."

 

Gondoltad, ha nem olvasod el, nem történik meg, amit leírtak benne?

Előzmény: sünbün (11022)
kicsimag Creative Commons License 2013.09.02 0 0 11026

A végrehajtó megállapítatja az ingatlan becsértéket beköltözhető és lakott állapotban is . (tehát, hogy mennyit ér a ház ha laknak benne, vagy ha az új tulajdonos egyből költözhet) 

 

Abban az esetben árverezik lakottan, ha pl. haszonélvező lakik benne,vagy bérlő,  osztatlan közös tulajdon esetén nem adós tulajdonos társ is ott lakik stb.

 

Ha lakóingatlanról van szó (tehát pl. neked ez volt az egyetlen ingatlanod) akkor a 70% a minimum.

Előzmény: sünbün (11025)
sünbün Creative Commons License 2013.09.02 0 0 11025

Köszönöm a válaszod.

És mitől függ, hogy lakottan árverezi-e?

Mennyivel lesz kisebb az összeg? Hogy lehet kisebb, ha le van írva, h 70% (vagy 50%) lehet?

 

kicsimag Creative Commons License 2013.09.01 0 0 11024

És a fizetésed max. 50 %-át tilthajták le...

Előzmény: kicsimag (11023)
kicsimag Creative Commons License 2013.09.01 0 0 11023

Szia!

 

A végrehajtást kérő szokta a végrehajtónak a költségeket megelőlegezni, amelyet a végrehajtó majd az adóstól szed be, a követeléssel együtt.

Amennyiben magánszemély az adós akkor a számládról valóban leszeheti a pénzed (de csak x. összeg feletti részt)

Aztán ha ez nem vezet eredményre jön a letiltást a fizetésből, majd ingó foglalás, végső esetben pedig az ingatlan elárverezése.

(egyébként ha jelzálog van a házon, vagy pedig előre láthatólag letilás stb. nem vezet eredményre, sokáig tart stb. akkor az ingatlant elárverezik.

A végrehajtó fogja a legkisebb árverési értéket meghatározni.  (ha lakottan árverezi ,akkor az összeg sokkal alacsonyabb lesz )

és előfordul , hogy sokszor sikertelen az árverés...

Előzmény: sünbün (11022)
sünbün Creative Commons License 2013.09.01 0 0 11022

Kedves Fórumozók!

 

Devizahitel miatt kaptam egy levelet, hogy fizessek 42 ezer ft végrehajtási illetéket.

Ezzel jelzik, h végrehajtás alá kerül az ingatlanom? Vagy majd ez után? Ezt az illetéket a végrehajtás mely szakaszában kell fizetni?

Kb. fél éve jött egy levél az otp faktoringtól, de annyira féltem, hogy nem bontottam fel. Lehet, hogy már fél éve értesítettek erről? Naiv voltam és bíztam a csodában.

Nos, a végrehajtás lépéseie lennék kíváncsi. Munkabér letiltás vagy árverezés történik-e előbb, esetleg egy időben? Olyan történhet, hogy inkasszót tesznek a számlámra és így a teljes munkabérem elviszik? Mert akkor éhen halok.

Az ingatlant felértékelik vagy a földhivatalnál van erről valamilyen nyilvántartott adat, és azt veszik figyelembe? Én anno 7 millióért vettem a házat, elképzelhető, hogy kijön valaki, és azt mondja, az csak 3 milliót ér? Mert a válság miatt estek az ingatlanárak, meg ugye a használat miatt amortizálódott is. Érdekük nekik alulértékelni, mert így hamarabb eladják? Él még az, hogy a becsült érték 50%-án értékesíthetik, vagy a 70% lehetséges csak? Azt olvatam, ha ez az egyetlen igatlanom (igen, ez) és korbban fél évig itt volt a bejelentett lakcímem, akkor nem mehetnek 70% alá. De mihet képet fél év? HOgy értesítenek a végrehajtásról, vagy hogy kitűzik az árverés napját?

Ugyanis akkora hülye voltam, hogy a lakcímkártyámat nem írattam át, hanem a régi szülői ház a bejelentett lakcímem. Nem volt soha probléma, mert kis faluról van szó, egymásból nyíló utcák, így a hivatalos leveleket is megkaptam.

Nagyon fontos kérdésem továbbá, hogy ha most kiírják árverezésre az ingatlant, ki kell-e költözni. Mert ha nem lenne sikeres az árverés, akkor a ház ott állhatna hónapokig/évekig üresen. Van egyáltalán olyan, hogy egy árverés évekig nem sikeres? Falun mennyire vizik ezeket a házakat áron alul?

Itt az ősz, van-e arra valamilyen jogszabály, hogy tél előtt é télen nem lehet árverezni?

 

Tisztában vagyok vele, hogy mekkora hibákat követtem el, é már nem lehet visszacsinálni. Szeretnék tisztán látni, ezért köszönöm a egítő szándékú hozzászólásokat. A kioktató jellegű beszóláokra nem vagyok kíváncsi.

 

 

 

Törölt nick Creative Commons License 2013.08.31 0 0 11021

Köszönöm!

Előzmény: _lala_ (11020)
_lala_ Creative Commons License 2013.08.31 0 0 11020

A kérdés az, hogy kell-e ajándékozási illetéket fizetni?

 

Röviden: mivel semmilyen ajándékozás nem történt, így természetesen illetéket sem kell fizetnetek.

Előzmény: Törölt nick (11019)
Törölt nick Creative Commons License 2013.08.30 0 0 11019

Kedves Szakértők!

 

A párom és én pár hónapja hazautaltunk az osztrák bankszámlánkról egy nagyobb összeget a magyar bankszámlánkra, melyet lakásvásárlásra fordítottunk.

A külföldi bankszámla mindkettőnk nevén fut, a kettőnk fizetése volt rajta. Az itthoni bankszámla, melyre a pénzt utaltuk, viszont csak a párom nevén szerepel. Az utaláskor a közlemény rovatba feltüntettük, hogy a pénz közös, bérből származó jövedelem.

A pénzből vettünk egy lakást, melyben mind a ketten tulajdonosok vagyunk.

 

A kérdés az, hogy kell-e ajándékozási illetéket fizetni?

 

Az én fizetésem is a párom számlájára lett utalva, mivel ez így volt egyszerűbb. Nem vagyunk egyenes ági rokonok, tehát akkor kell ajándékozási illetéket fizetni??
Semmilyen ajándékozásról nincs szó, csak egyszerűségből történt így.

 

A választ előre is köszönöm!

 

Egy Fórumozó

nagymamam Creative Commons License 2013.08.26 0 0 11018

Köszönöm.

Az apa  nem fog önként fele tulajdont "adni" a gyerekeinek ezt eddig is megtehette volna akár ajándékozással is ( egyenes ágról lévén szó még illetékmentes is). Neki ez a ház a "hozománya",  hogy találjon új nőt három gyerekkel, tehát neki kőkemény érdeke főzödik ahhoz minél nagyobb hányad legyen az ő tulajdonában.

 Sajnos az a tapasztalatom hogy a gyámhivatalok nem igazán szeretik az ilyen "problémákat" de ha elég szívos az ember és szolgáltatja nekik az általad is leirt szükséges adatokat, akkor előbb utóbb mégis lépnek. 

A jövedelem a konkrét esetben cifra dolog. Az apának nem volt legális  jövedelme soha ( most főllású apa) , viszont a szintén nem legális jövedelméből az apai nagypapa segítette a fiát. Mondjuk NAV-tól nem tudnak jövedelem igazolást hozni. Az anyukának volt állasa fizetése a gyerekek születése előtt, majd GYED  és a betegsége alatt rokkant nyugdíja. ( most ezért van a gyerekenek árvajáradéka, az apának erre terkintettel özvegyi nyugdíja, magyarul neki magának most sincs jövedelme. ) A napi megéletést, gyerekek ruházkodást az anya és az anyai nagymama biztosították az építkezés alatt és előtte is. Nekik viszont van, volt igazolható jövedelmük.

Azt hiszem ennek ügyvéd lesz a vége, mert még ennél is cifrább az ügy és napról napra cifrább lesz.

 

Előzmény: _lala_ (11017)
_lala_ Creative Commons License 2013.08.26 0 0 11017

Na most már értem, hogy mi a problémád.

Azonban kicsit el kell keserítselek: amíg valaki nem lép, addig az apa által mondottak fedik a valóságot. Azaz ha senki nem tesz semmit, akkor a felépített ház osztja a telek tulajdonjogi állapotát, tehát az 1/3 szerepel a tulajdoni lapon, és ahhoz, hogy ez megváltozzon, valakinek tennie kell valamit.

Jelen esetben olyan, hogy a felépített ház külön tulajdoni státusszal rendelkezhessen, gyakorlatilag nem lehetséges, mivel a telek tulajdonosai egyben a ház építői is, külön nyilvántartott ház pedig csak akkor lehetne, ha másé lenne a telek és másé a ház.

Azaz az egyetlen mód a két rész eltérő tulajdoni hányadainak "leképezésére" csak az, hogy az 1/3-2/3 arány megváltozik, az építés befejezésének időpontja szerinti értékarány szerint, és lesz majd valami 1/3 és 1/2 közötti része a gyermekeknek.

Erre kettő lehetséges mód van: a felek egyetértésével hozott szerződés (itt az apa és a gyermekek között kellene szerződést kötni, utóbbiakat természetesen a gyámhivatal kell képviselje, hiszen a férj nem írhat alá a nevükben velük szerződést), vagy ha nincs egyetértés, akkor bírósági per (ezt pedig a gyermekek nevében kell az apa ellen indítani, hasonlóan a gyámhivatal kell őket képviselje). Ha az apa nem hajlik a dologra, akkor csak a gyámhivatalon keresztül vezethet az út, az én szememben ez azért elég kérdőjeles dolog, hogy mennyire akar a gyámhivatal ilyen pereket felvállalni.

Adott esetben egy perben az igénylőnek (a gyermekek nevében eljáró gyámhivatalnak) a következőket kellene bizonyítani:

- mennyi volt az értéke a teleknek (ház nélkül) az építkezés végén,

- mennyivel lett értékesebb a telek a házzal együtt,

- a jog milyen arányban ismeri el az anyuka hozzájárulását az építkezéshez.

Ez utóbbi azért lehet érdekes, mert emlékeim szerint csak házasság esetén van olyan, hogy 50-50%-ot vélelmez a jog külön bizonyítás nélkül, sima együttélés esetén ezzel szemben a jövedelmek arányában szereznek közös tulajdont.

Előzmény: nagymamam (11016)
nagymamam Creative Commons License 2013.08.19 0 0 11016

Hát nehezen, de lefényképeztem az akkori állapot szerint, és a gyámhatóságon keresztül a hagyatéki tárgyalás kiegészítéséhez kértem új értékbecslést, mert az önkormi adócsoporja is csak a telket vette figyelembe a halál napja szerinti állapotként, Sok macera után végül is kénytelenek voltak elismerni, hogy akkor már minimum 80 %-os készültségben állt a ház,  és több hónapi ügyintézés után kiadtak egy új értékbizonyítványt, amiben már 10-szerese volt a gyerekek tulajdon részének értéke. Persze a tulajdoni lapon a még a mai napig sincs a ház rögzítve. Többszöri - az apa felháborodását kiváltva -  a gyámhatóság kelletlen de kényszerű nyomására talán ebben a hónapban a halált követő 3. évben végre a tulajdoni lapon is látható lesz a ház is. Fizikai valójában persze az új asszony és gyereke már elfoglalta a ház nagy részét, de legalább papiron még nem  vagy legalábbis remélem), de az apa váltig állítja, hogy a házból annyi a három gyerek öröksége amennyi az édesanyjuk telekrésze volt (1/3). szerintem meg fele, mert közösen építették azt a 80 %-ot.

Előzmény: Elm (11015)
Elm Creative Commons License 2013.08.18 0 0 11015

Az ingatlan részét, de akkor még _jogilag_ nem állt rajta ház. A valóságban igen, használatbavételi nélkül, tehát értelemszerű, hogy nem volt meg felvezetve a tulajdoni lapra.

Vagy ilyenkor az anya halálának napjan a valóságban létezett dolgokat öröklik a gyerekek? Lehet bizonyítani, hogy akkor monjuk X % készülségű volt a ház?

Előzmény: _lala_ (11014)
_lala_ Creative Commons License 2013.08.18 0 0 11014

Így a tulajdoni lapon agyerkek csak telek részt örököltek.

 

Nem. A tulajdoni lapon a gyerekek az ingatlan részét örökölték. Az ingatlanhoz alapesetben automatikusan hozzátartozik a rá épített ház. Hogy ez ne így legyen, ahhoz az apának külön kéne lépéseket tennie, de ezt szerintem az apa reálisan nem fogja tudni meglépni.

 

ha azt egyesit a régi telekkel

 

Gondjai lesznek ezen műveletnél. Az egyesítéshez ugyanis mindkét telek összes tulajdonosának aláírása kell. Azaz a gyermekek nevében is alá kell írnia valakinek a szerződést. A gyermekek mamája már nem él, tehát reálisan csak a papa képviselhetné őket, azonban a papa "ellenérdekelt fél" egy ilyen szerződésben, mivel az egyesített ingatlan tulajdoni hányadait újra kell osztani a két ingatlan értéke arányában. Azaz osztozkodás van, és minden ilyen esetben az a helyzet, hogy a gyermekeket nem képviselheti az ellenérdekelt szülő. A megoldáshoz a gyámhivatalt fel kell kérni, hogy rendeljen ki a szerződés aláírásához a gyermekek számára egy eseti gondnokot, amit persze megelőz a gyámhatóság részéről egy vizsgálat, hogy a szerződésben a gyermekek jogai nem sérülnek, ehhez persze az önkormányzatnak mindkét ingatlant fel kell értékelnie. Ez az egész orbitális szopás és macera, amit az apuka majd inkább nem fog akarni, amikor megtudja.

Illetve mondhatja azt, hogy a gyermekeknek ajándékozza a plusz telek arányos részét, azaz nem tart igényt arra, hogy a telekegyesítés miatt az egyesített ingatlanban nőjön az ő résztulajdona, így az arányok az egyesítés után is maradnak változatlanok, és erre már a gyámhivatal is rögtön rá fog bólintani, hiszen különösebb értékbizonygatások nélkül is egyértelmű, hogy a gyerekek nem járnak ezzel rosszul.

Előzmény: nagymamam (11013)
nagymamam Creative Commons License 2013.08.17 0 0 11013

Adott egy telek amiben 1/3 rész a fiatal anyáé, 2/3-ad rész a fiatal apáé. Sorban születik háriom gyerek. Az anya meghalt mielőtt aházra használatba vételi engedlyt kaptak, így a tulajdoni lapon agyerkek csak telek részt örököltek. Most már van használatba vétei engedély, de az apa szeint a telek oszja a ház sorsát és így a házból is csak 1/a a gyerekeké. Nem bejegyzett élettársak voltak, de együttélesük alatt épült a ház. Szerintem a házbnak a fel illeti a gyerekeket, anál is inkább mert az amyjuk gondoskodott roluk az építkezés alatt, a férfi minden pénzt az építkezésre vitt.

Neheziti még a dolgot, hogy időközben az apa megvásárolta aszomszéd telket saját nevére, ha azt egyesit a régi telekkel akkor értelem szerően az előzőleg 2/ tuljdonna még tovább nő ( ami nem lenne baj), a példa kedvéért legyenn 4/ 5 telek tulajdona. A házból a gyerekeknek akkor már csak 1/5 jár?

lilien23 Creative Commons License 2013.08.06 0 0 11012

Köszi Lala a hozzászólást!

Sajnos azóta változott a dolog,a 2.-ik kihallgatáson a barátnőm annyira ideges volt,kiforgatták,hogy azt mondta,kölcsönadta vagy elkértem,nem emlékszik a szóra...

Szóval most 2 különböző vallomás van..

Ha ez így marad,akkor szerinted mi lehet a végkimenetele a dolognak??

Előzmény: _lala_ (11010)
_lala_ Creative Commons License 2013.08.06 0 0 11011

Szóval a szülei hülyesége miatt a mi lakásunkra nem tudnak semmit se ráterhelni igaz?

 

Nem.

 

Az másik kérdés ha majd 10-20 év múlva a szülök meghalnak... Ebben az esetben a párom örökölheti a sok sok adósságot?

 

Ha nem szeretné, akkor nem. Persze az örökséget bukja, de ha több az adósság, mint ami az örökségből kitelik, akkor a hitelezők így jártak.

Előzmény: Laliiii (11009)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!