FÉLIG OFF: Tudod, azért próbálgatás előtt jó dolog nem összekeverni egy egy vegyianyag IN VITRO és IN VIVO hatását... in vitro ("üvegben" = élő szervezeten KÍVÜL) egy rakat vegyianyagnak van vírusölő hatása, erős a a vírus nukleinsavát, örökítő anyagát roncsolni képes anyagoknak, mint az erős ásványi savak, lúgok (a vetőmagok egy részét is úgy vírusmentesítik a felületen, hogy nátronlúg-oldatba mártják), az erős oxidálószerek mint az elemi halogének, hipohalogénes-savak (hipoKLORit = hypó, klórmész, a nukleinsav alkilezésére képes aldehidek, mint a formaldehid, glutáraldehid. Aztán van egy nagy rakat fertőtlenítőszer, ami kevésbé biztos hatású a vírusok ellen, mert csak a vírus fehérjeburkát képes koagulálni, ilyen módon a fertőzőképességét rontani, de magára az örökítőanyagára nem hat, ide tartoznak az alkoholok, a nehézfémsók (mint a rézgálic vagy az ezüstnitrát), a 60 fok feletti de forráspont alatti hő is.
A növényvédelemben persze használunk IN VITRO hatású anyagokat, a kontakt szereket, aminek ugye a megelőzés a funkciója, az, hogy a növény felületén elpusztítsa a kórokozót, mielőtt az a növény szervezetébe jutna. Tipikusan ilyen a rézgálic, és így hatna az ezüstnitrát is. Te viszont nem megelőzni akarsz, hanem egy már megbetegedett növényt kezelni, aminek a vírus a sejtjeiben él és szaporodik. Erre az IN VITRO hatású anyagok alkalmatlanok, nyilván, olyan kellene, ami bejut az élő szervezet sejtjeibe, és ott, a sejten belül akadályozza meg a vírus elszaporodását, anélkül, hogy a gazdasejtet, a növény (vagy állat, ember) szervezetét károsítaná.Ilyen szert pedig nem ismerünk az RNS vírusok tekintetében. (a feladat a vírus reverz transzkriptáz enzimjének szelektív gátlása lenne.... amely "fordítva átíró" enzim DNS-kópiát csinál a vírus RNS-éről azért, hogy az a sejtek riboszómáiban másolódni tudjon). Ha fogunk legalább egy ilyen biztos hatású vegyületet ismerni, azt onnan fogod megtudni, hogy az újságok "GYógyítható az AIDS" főcímmel fognak megjelenni, és Nobel-díjak fognak potyogni:)))
És nem, az ezüst nem gyógyítja az AIDS betegséget, ergo a Plum Pox vírusos szilvafát se fogja.
Élelmiszer-termelő növényen meg nem jó kísérletezgetni egyébként sem, mert ha nem jut be az anyag a növény szervezetébe, akkor nyilván hatástalan, ha meg bejut, akkor fogalma sincs az embernek, hogy mi és mennyi kerül a termésbe. Ilyesfajta kísérletekre max a cserepes muskátli való házilagosan, ahol az ember nem tud szermaradékot mérni... (ha most muskátli vírusáról beszélgetnénk, azt mondanám, hogy a siker valamekkora reményével kipróbálhatod a ma létező AIDS gátló szereket beöntözve a cserépbe, hátha... meg folynak bíztató kísérletek bizonyos szerves platina-komplexekkel:))))
ÜdV
ps: paprikamag felületének vírusmentesítésére valszeg alkalmas az ezüstnitrát IS, de arra meg a nátronlúg oldat olcsóbb, jobb, és kipróbált, dokumentált, engedélyezett.
A sharka egyik legjellemzőbb tünete:torzult lilás szilva,érés elött lepotyog.Fajta függő,? %-ban, besztercei Nm122 a legérzékenyebb akár 80% is elmegy,míg pl.a c.lepoticánál csak 10-20%,lealábbis ez a tapasztalatom.Az ezüstnek álllítólag vírusölő hatása is van,ezért gondoltam talán egy próbát megér.
Már írtam az előbb a Karate-t vagy Decist... ezen túl almamolyra kifejezetten ajánlott a Ciperkill... ezek szabadforgalmúak. Aztán van persze pár II. kat is, mint a Fendona, Mavrik, King, Sumi Alfa, de szerintem itt teljesen jók a szabadforgalmúak is általában.
Normál esetben azt látod, hogy mindkét szer simán feloldódik, nem következik be semmi változás. Ha azt látod, hogy csapadék vagy elkülönülő cseppek válnak ki, vagy a szerek normál színéhez, annak keverékéhez képest elszineződik az egész, akkor gyanakodhatsz...
Ne a naptárt figyeld - mert azt a molyok sem figyelik, időjárás szerint rajzanak és kelnek ki:) - tegyél ki pár megfigyelő lapot, és a rajzásban küld meg valami pirethrinnel, hogy minél több elpusztuljon peterakás előtt, utána 1-2 héttel meg Mospilannal, vagy Calypsoval (ha tudsz szerezni).
A pirethrinhez tehetsz dimilint is, az hosszú hatású - ha nem áztatja le a zivatar - és a mégis lerakott és kikelő peték vedlését fogja megzavarni, így még sikeresebb lehet a védekezés.
A neonikotin helyett használhatsz pl. helyileg felszívódó Coragen 20 SC-t is (II. kat):
ez is II.. kat sajnos, jó cucc, az almamoly lárváit pusztító vírust tartalmaz, hazai fejlesztés, amit a hazai rezisztenciaviszonyok alakulása szerint fejlesztenek tovább, az árától meg nem kell beparázni, kisebb adagokba szétosztva és mélyhűtőben lefagyasztva 5 évig is eláll a hivatalos engedélye szerint, és almára is, dióra is használható ha jól rémlik... meg kombinálható a hagyományos rovarirtókkal is, csak nem egy menetben összekeverve.
Én az idén még tudtam vásárolni Actarát ,nagy kiszerelést,a többit meg szintén betudom szerezni. Szóval Actarát már az idén kapott 2 szer, utoljára egy héttel ezelőtt,hogyan tovább, mit tudnál javasolni,mi legyen a következő lépés?
Lakonikus ...nem lakonikus , de végül is mástól ezt a választ kaptad .
Miért éppen az ezüstnitrát , miért nem a növénytermesztésben jól bevált és bizonyított szereket próbálod meg bevetni ...ha jól bogoztam ki , nem is a vírussal van gondod , hanem a termés lepotyogásával . Az igaz , hogy lehet némi ok - okozat összefüggés , de csak és kizárólag a vírusfertőzéstől nem potyoghat le ( ebben az esetben már ez a faj rég kihalt volna ) .
Nekem is foltosak a szilva fák levelei , szerintem nincs olyan termelő itt a topikokban is akinek ne lenne foltos , vírusfertőzött fája és mégis teremnek , sőt akár értékesíthető minőségben is .
Tegnap sokkoltattam magam.. kiástam az elszáradt (2012 őszén ültetett) kajszifámat. Tele gyökérgolyvával! Mit tudok tenni? Mellette vannak a többi kis fák. Simán megfertőzheti (ha már eddig nem tette). Gondolom nem ültethetek a helyére semmit ősszel. Vagy esetleg valami fertőtlenítés? Tudom, hogy gyökérsérüléssel terjed, ezért is baj, mert a szemét pajorok itt rágnak mindent.
Hálistennek felénk keleten IS! esik az eső. Tegnap lenyomtam a hagymát Reldannal meg Manzat-tal. Azt mondjátok már meg nekem hogy (nonittal permeteztem term.) permetezés után 2 órával jött az eső. Szerintetek elég ideje volt rászáradni?? Köszi a választ.
"Amit a gyógyszer meg nem gyógyít – meggyógyítja a vas. Amit a vas meg nem gyógyít – meggyógyítja a tűz. Amit a tűz sem gyógyít meg, arra azt kell mondani: gyógyíthatatlan." (Hippokrates)
szal... megfelelő dózisban a második és a harmadik hatékony
Lehet... de egy jótanács: ha bizonytalan vagy két permetszer keverhetőségében, és a használati papír sem ír semmit, fogsz egy pohár (nem ivópohár!) vizet, mindkettőből teszel bele egy késhegynyit, és meglátod:)
Tudod, az a baj,. hogy a Plum Pox vírus az egy RNS vírus, ugyanabba a IV. vírus-csoportba tartozik, mint az emberi kórokozó SARS vagy gyermekbénulás-vírus, csak növényi sejteket fertőz, nem állati-emberi sejteket.
NINCS ellenszere ezeknek a vírusoknak az ember-gyógyászatban se.
Nézd, őszintén szólva az ilyen kérdéssel az a gond, hogy az ember vagy ad egy totál igénytelen választ rá, vagy esszét ír fenostádiumokról, rajzásfigyelésről, rezisztenciáról és szerrotációról, növényvédőszer-kategóriákról és hatásmódokról. Ráadásul manapság nem is lefedett a dolog szabadforgalmú szerekkel, mióta az Actara II. kat-ba került.
Ha nincs a dologgal semmi tapasztalatod, akkor a legjobban azzal jársz, ha valamelyik növényvédőszer-gyártó technológiai leírását veszed alapul, vagy egyszerűen veszel egy alma-szőlő kombi növényvédőszer-csomagot:
és az abban leírtak szerint jársz el. Ezek ugyan nem profi megoldások, de elindulni jó.
Az almamolyok ellen hatékony legtöbb szer II. forgalmi kategóriás, a profi védekezés szabadforgalmú szerekkel elég nehéz, úgy, hogy az ember az évi permetezési számokat is betartsa.. ugyanez áll a dióra is, mert azt is az almamoly károsítja... megteheted azt is, hogy figyeled a rajzást rovarfogó lapokkal, és rajzásban szabad forgalmú kontakt taglózó pirethroidot használsz - mint a Karate vagy a Decis - a rajzást követően 2 héttel meg felszívódó neonikotint a mégis megtelepedett hernyók kiirtására... viszont a Mospilan csak évi 2 alkalommal használható almában, váltószere meg már nincs, mert mind az Actara, mind a Calypso II. kat.
Szóval ez nem "mennyi 2x3" típusú probléma...
A másik, hogy csökkentsd a termések számát ha kell, 3 alma egy csokorban a tuti almamoly-fészek, mert az almák közt permetezési holttér keletkezik...
Tettem már fel kérdést ebben a topic-ban, bár akkor nem kaptam választ azért még egyszer próbálkozok!
Az almamollyal kapcsolatosan szeretném kérdezni mikor és milyen vegyszerrel lehet ellene védekezni? Tavaly elvitte az alma termésem felét, szeretném ezt az idén kiküszöbölni!
Lakónikus válasz,csak megint talicskaszám dobhatom ki az Nm122 alól az eltorzult, idő előtt belilult lepotyogott szilvát.Kínomban már nem tudok mit kitalálni.
Szerintem nézd meg az atka-nyomokat erős nagyítóval a levélfonákon (szövedék, pete, atka, legalább 10x-es de inkább 20-40x nagyítás), mert dísznövényeken az is tud levélszéli száradást. Ha az, akkor valami atkaölő, ha nem, akkor gomba lehet a gyanúsított, és réz meg propikonazol (Bumper) jöhet szóba, kapsz ampullást is.
ÜdV
ps: az atkák az utóbbi hetekbn nagyon belehúztak, van olyan diólevelem, ahol egy levélen van szemölcsös meg gubacs is.
Nézd, az ezüst-nitrát pont ugyanarra hat, mint a réz-szulfát, tekintve, hogy mindkettőben a fémion fehérjéket kicsapó hatása játssza a szerepet... ahogy egyébként a szervetlen higany-sókban is. A kettő közül azért a réz-szulfát terjedt el valszeg a növényvédelemben, mert jóval olcsóbb, és a növény később nyomelemként hasznosítja a rezet, szemben az ezüsttel. A higany szervetlen sói - szublimát - higany II klorid - és tsai - meg vagy fél évszázada kikerültek a gyakorlatból, mert jóval mérgezőbbek, és foncsorozzák a fémeszközöket, egy rakat fémmel amalgámot képezve.
A vírusölő hatásuk ezeknek egyébként sem túl jó...
széttrancsíroztam de a petét nem találtam meg.
