Tegnap sokkoltattam magam.. kiástam az elszáradt (2012 őszén ültetett) kajszifámat. Tele gyökérgolyvával! Mit tudok tenni? Mellette vannak a többi kis fák. Simán megfertőzheti (ha már eddig nem tette). Gondolom nem ültethetek a helyére semmit ősszel. Vagy esetleg valami fertőtlenítés? Tudom, hogy gyökérsérüléssel terjed, ezért is baj, mert a szemét pajorok itt rágnak mindent.
Hálistennek felénk keleten IS! esik az eső. Tegnap lenyomtam a hagymát Reldannal meg Manzat-tal. Azt mondjátok már meg nekem hogy (nonittal permeteztem term.) permetezés után 2 órával jött az eső. Szerintetek elég ideje volt rászáradni?? Köszi a választ.
"Amit a gyógyszer meg nem gyógyít meggyógyítja a vas. Amit a vas meg nem gyógyít meggyógyítja a tűz. Amit a tűz sem gyógyít meg, arra azt kell mondani: gyógyíthatatlan." (Hippokrates)
szal... megfelelő dózisban a második és a harmadik hatékony
Lehet... de egy jótanács: ha bizonytalan vagy két permetszer keverhetőségében, és a használati papír sem ír semmit, fogsz egy pohár (nem ivópohár!) vizet, mindkettőből teszel bele egy késhegynyit, és meglátod:)
Tudod, az a baj,. hogy a Plum Pox vírus az egy RNS vírus, ugyanabba a IV. vírus-csoportba tartozik, mint az emberi kórokozó SARS vagy gyermekbénulás-vírus, csak növényi sejteket fertőz, nem állati-emberi sejteket.
NINCS ellenszere ezeknek a vírusoknak az ember-gyógyászatban se.
Nézd, őszintén szólva az ilyen kérdéssel az a gond, hogy az ember vagy ad egy totál igénytelen választ rá, vagy esszét ír fenostádiumokról, rajzásfigyelésről, rezisztenciáról és szerrotációról, növényvédőszer-kategóriákról és hatásmódokról. Ráadásul manapság nem is lefedett a dolog szabadforgalmú szerekkel, mióta az Actara II. kat-ba került.
Ha nincs a dologgal semmi tapasztalatod, akkor a legjobban azzal jársz, ha valamelyik növényvédőszer-gyártó technológiai leírását veszed alapul, vagy egyszerűen veszel egy alma-szőlő kombi növényvédőszer-csomagot:
és az abban leírtak szerint jársz el. Ezek ugyan nem profi megoldások, de elindulni jó.
Az almamolyok ellen hatékony legtöbb szer II. forgalmi kategóriás, a profi védekezés szabadforgalmú szerekkel elég nehéz, úgy, hogy az ember az évi permetezési számokat is betartsa.. ugyanez áll a dióra is, mert azt is az almamoly károsítja... megteheted azt is, hogy figyeled a rajzást rovarfogó lapokkal, és rajzásban szabad forgalmú kontakt taglózó pirethroidot használsz - mint a Karate vagy a Decis - a rajzást követően 2 héttel meg felszívódó neonikotint a mégis megtelepedett hernyók kiirtására... viszont a Mospilan csak évi 2 alkalommal használható almában, váltószere meg már nincs, mert mind az Actara, mind a Calypso II. kat.
Szóval ez nem "mennyi 2x3" típusú probléma...
A másik, hogy csökkentsd a termések számát ha kell, 3 alma egy csokorban a tuti almamoly-fészek, mert az almák közt permetezési holttér keletkezik...
Tettem már fel kérdést ebben a topic-ban, bár akkor nem kaptam választ azért még egyszer próbálkozok!
Az almamollyal kapcsolatosan szeretném kérdezni mikor és milyen vegyszerrel lehet ellene védekezni? Tavaly elvitte az alma termésem felét, szeretném ezt az idén kiküszöbölni!
Lakónikus válasz,csak megint talicskaszám dobhatom ki az Nm122 alól az eltorzult, idő előtt belilult lepotyogott szilvát.Kínomban már nem tudok mit kitalálni.
Szerintem nézd meg az atka-nyomokat erős nagyítóval a levélfonákon (szövedék, pete, atka, legalább 10x-es de inkább 20-40x nagyítás), mert dísznövényeken az is tud levélszéli száradást. Ha az, akkor valami atkaölő, ha nem, akkor gomba lehet a gyanúsított, és réz meg propikonazol (Bumper) jöhet szóba, kapsz ampullást is.
ÜdV
ps: az atkák az utóbbi hetekbn nagyon belehúztak, van olyan diólevelem, ahol egy levélen van szemölcsös meg gubacs is.
Nézd, az ezüst-nitrát pont ugyanarra hat, mint a réz-szulfát, tekintve, hogy mindkettőben a fémion fehérjéket kicsapó hatása játssza a szerepet... ahogy egyébként a szervetlen higany-sókban is. A kettő közül azért a réz-szulfát terjedt el valszeg a növényvédelemben, mert jóval olcsóbb, és a növény később nyomelemként hasznosítja a rezet, szemben az ezüsttel. A higany szervetlen sói - szublimát - higany II klorid - és tsai - meg vagy fél évszázada kikerültek a gyakorlatból, mert jóval mérgezőbbek, és foncsorozzák a fémeszközöket, egy rakat fémmel amalgámot képezve.
A vírusölő hatásuk ezeknek egyébként sem túl jó...
sziasztok! este fél 9 körül fejeztem be a pirimor 50-nel végzett levéltetű elleni permetezést, és olyan éjjel egy körül kezdett el szakadni az eső (azóta is esik kisebb megszakításokkal). azt írják, hogy ez a szer felszívódó. elég volt neki ez a 3-4 óra, hogy felszívódjon, vagy nem sokat ért a munkám?
Ha van otthon Decis, az is jó rájuk, jó töményen face to face. Ugyanaz a hatóanyaga, mint a Chemotoxnak. Hatása kb ugyanaz rájuk és ugyanolyan gyors, mint a Mortein.
Igen az a tavaszi csellengő a királynő aki keresi a helyet. A pet palackos csapdát én is alkalmazom főleg a szőlőbe. Oda inkább azok a nagyobb lódarazsak mennek mivel a kertemet egyik oldalról erdő a másikról szántóföldek határolják és ezek a nagyobb példányok általában a földbe tanyáznak és a fészek földerítése a nagy terület miatt lehetetlen..
A nagyobb darázsfészkeket két módszerrel semmisítem meg mindkét kezembe egy egy Mortein repülő rovarok elleni aerosolal egyszerre fújom vagy ha olyan helyen van egy gázpalackos disznóperzselővel. Eddig még egyszer sem ért darázscsípés.
A megelőzés a legfontosabb, a telet többnyire csak a királynők élik túl. Már megint a nők....
Ha ezeket tudod gyéríteni, akkor egy-egy családot irtasz ki jó előre.
Később a fészek megtalálása és kiirtása a megoldás, ami nem veszélytelen művelet. Ha ez nem járható,, mert a szomszédból jönnek, akkor a csapdázás segíthet, vany gyári is, de PET palackból lehet gyártani is. A csapdába sör és narancslé keveréket szoktam tenni, extrában csurgatok bele némi mézet. Erre rámegy mindegyik, az alkoholista, a fitness mániás és az édesszájú is... :-)
Tavasszal mikor meglátsz egy egy darazsat ha azt elkapod nem lesz aki szaporodjon. A kertedben és a környezetedben az olyan helyeket ahova a darazsak be szoktak fészkelni pl lyukas csővégek azokat cementel bedugaszoltam és a ragalját végignézem mielőtt kirajzanának leégetem egy gázlámpával a fészkeket. Pár éve ezt a módszert követem és nálam nincs akkora darázs invázió mint régen.
Nálam is ilyen... :-((( Tavaly még nem láttam. Ezek szerint (ha vírus), akkor erre is áment mondhatok (idővel). :-((
Azért megnézem nagyítóval is, hátha. De őszintén szólva amikor megláttam, egyből a sharka ugrott be. Már épp' akartam kérdezni, de látom, hogy aktuális a téma.
Vírus okozza , de pont úgy van ahogy mondod , ahogy erőre kap a fa nem fog tüneteket mutatni . Nálam is sok fán hasonlóan foltosak a levelek , de ahogy hozza az újakat azok már nem mutatnak foltosságot .
A korai indulás , a talaj felmelegedéséhez képest aztán az tavaszi aszály majd a hidegek erős stressznek tették ki a fákat , idő kell míg belerázódnak a normális menetbe .
nálam pont így néz ki az egyik fa (suncrest), de már tavaly is ilyen volt, aztán nyár közepére az új hajtásokon már nem látszott ez a tünet, a gyümölcse pedig teljesen hibátlan volt, így szerintem közel sem biztos, hogy vírus okozza.
Nézd, mivel a sárgulás úgy tűnik, hogy a levélerek mellett mutatkozik, én inkább atkára tippelnék első körben, és azt próbálnám megerősíteni vagy kizárni valami erős nagyítóval...
Az is eszembe jutott, hogy leht, hogy a darázs nem is táplálkozik a körtefából, hanem csak beletojja a tojást akkor viszont a tojás még nem eszik tehát felesleges lenne a permet viszont hány nap mulva kel ki a tojásból ? kell még néhány nagyműtét, hogy tisztábban lássak :)))
