Erőleves konyakkal - sima, kellemes, szerencsére nem kiabált ki belőle a konyak
Libamáj sült ananásszal, rózsalekvárral - tökéletes libamáj, de a gyümölcs és a lekvár édessége uralkodott, a végére érve át kellett ennem az asszony salátájába, hogy helyreálljon az egyensúly a számban
Borjúérmék hagymás kecskesajtraguval - teljesen mást vártam, de végül nem bántam meg. Úgy nézett ki, mint a franciasalátával leöntött sült hús: szerencsére csak látványra hasonlított rá. A borjúszeletekre egy forró, kukoricás, póréhagymás, kecskesajtos mártás került, a kukorica édessége és a kecskesajt "istállóaromája" nagyon jól kiegészítették egymást. A hús tökéletes volt.
Kacsamell borsos-mustáros szószban - A hús omlós, ízes volt, de sajnos a bőre nem pirult meg rendesen, és a hájjal együtt félre kellett tenni. A mártás elsőre meglepően szelíd, de a falat lenyelése után mindig megjelent a markáns mustár és bors íz. Szerencsére nem a savanyú íz dominált benne: asszem nem globus mustárt használtak hozzá... :-)
Mélypont a limonádé volt, amit külön kérésünkre készítettek, csak éppen műcitromléből... :-((( Nem értem, miért olyan nagy dolog poharanként fél citrom levét kinyomni, kis cukor, víz és oké. Ha még tört jeget meg mentalevelet is tesznek bele, akkor még jobb. Filléres mutatvány, és nem érzem úgy, hogy hülyének néz vki a konyhán...
Másik rossz pont, hogy az amúgy rendkívül szimpatikus pincér elfelejt minket, és 30 perccel a villa lerakása után is még bámulhatjuk a főfogás maradványait.
Koszonjuk a Segal etterem (es a menusor letezeserol :-)) az ajanlast, hetvegen mi is voltunk, bar eredetileg masik helyre terveztunk menni, de ez a menusor dolog eldontotte a kerdest.
Naggggyon nagyon finom volt minden!
(Bar eleinte nem tudtam, mi az, amit furcsanak "erzek" Segal Viktoron, aztan tudatosult, hogy en eddigi eletemben csak 100 kg feletti sefekkel talalkoztam.... :-)))) )
Lenne meg egy kerdesem. Mivel mi most eloszor voltunk ott, nincs osszehasonlitasi alapunk, de szeretnenk tudni, hogy az adagok mindig ekkorak vagy a menusorban most kisebbre vannak tervezve?
nálam a leroy (mammut fiók) leszerepelt pár éve, amikor a cézárban a csirke édeskésre volt beállva...kérdésemre valami "friss az..." volt a nyegle pincér válasz...na, akkor egyétek, ha friss &küldtem vissza a feladónak...nem is rendeltem, helyette vigasztalót...és asszem nem is fizettem, de rég volt...
Igen, felszámíthatnak. Az viszont felháborít, amikor a pincér azzal akar megetetni , hogy a törvény szerint neki fel kell számolnia. Ráadásul az éltlapon nem találtam meg és a pincér sem tudta megmutatni, hogy rajta lenne. Csináltam is kisebb botrányt. (Ez az Articsóka volt tavaly.) Bocs hogy elmentem más topic irányba.
Ez így igazságtalan, habár az említett helyek kétségkívül jók.
Kapásból sorolható még 5-6 ínyenc hely,
de van még több tucat, melynek semmi köze a gulyáskommunizmus ízlésvilágához..
Nem szeretem a franchise rendszerű helyeket, s a Leroy rózsaszínű tónusától frászom van, de ez a hálózat egész tűrhető étkeket kínál, nem ritkán eredeti megoldásokkal, elfogadható áron. Ez persze csak egyetlen példa, de felhozható még egy rakás.
Serpenyős 3ker Szépvölgyi út. Az a fajta óbudai kerthelyiség amilyen régen sok lehetett, de ma már igen kevés van, de azok is gyengék. még a szépvölgyi út kis zaja sem zavar főleg este. az elmúlt hónapokban 4-5ször rápróbáltam és csodálkoztam is mennyire megszerettem. napi ajánlatok, bio étlap serpenyőben sült cuccok stb. egy gyengéje van az a borlap. de az sok helyen problémás nekem...
