Lassan már túl leszünk a telekvásárláson...
A házépítés költségeit számítgatva természetesen különböző megoldások különböző (elég magas) eredményt adnak.
A minap az egyik kivitelező weboldalán bruttó 130 ezer/négyzetméter áron kínál kulcsrakész megoldást, míg egy magazinban a hagyományos építkezés költségeinél egy 100 négyzetméteres lakóterületre bruttó 35 millió jött ki.
Tudom, hogy a különböző anyagok nagyban befolyásolják az árat. Kíváncsi vagyok, hogy kinek mi a tapasztalata a kivitelezés költségeit (tervezett és tényleges) illetően. Valamint milyen problémákba ütköztetek a finanszírozás terén (hitel, számlagyűjtés stb.)
Előre is köszönöm, hogy megosztjátok a tapasztalaitokat!
A Szocpol topikból zavartak ide a kérdéseimmel :-))
Szerintetek ki lehet hozni egy 117m2-es egyszintes házat ( 3 szoba, nappali, fürdő , stb) Itongból 45m2-es dupla garázzsal 7-8 M Ft-ból vidéken?
Természetesen úgy gondoltam, hogy mindent amit csak lehet az ember sajátkezűleg csinál.
A kőműves barátom szerint szűken, de ki.
Az anyagárakkal tisztában van, mert jelenleg is épít egy házat és az elmúlt hetekben vette meg a téglákat és a másik házhoz pedig a komplett tető cuccokat.
Nekunk femu volt, meg epulo hazban statikazott, nem tudom mennyit kell fizetni ilyen utolagos felmeresert. De egy telefont talan meger... vagy kerdezd az elozo kuncsaftot, ha mellette dont! Gyorsan el szokott intezodni, holnapra mar lehet hogy full infoja lesz. Ha kell a szama szolj (de emailben mert itt nem vagy publikus).
Egy kis segítséget szeretnék kérni a hozzáértőktől:
Be szeretném építeni a 100 m2 -es házam tetőterét. A ház vegyes falazatú félig tégla, félig gázszilikát. (A tető gerincvonalánál van a két anyag közti válaszvonal) A gázszilikát részen betongerenda + kefni a fődém, a tégla részben fa. A tetőszerkezet magassága megfelelő, sőt az oromfalakon ki vanak alakítva az ablaknyílások. (Így vettem) A feljárót az egyik (fagerendás) szobából kellene kialakítani.
A kérdéseim:
Érdemes egy ilyen szerkezetű ház tetőterét beépíteni? Bírni fogja a terhelést?
Az a baj, hogy a tenyleges kulonbozet utani adot kene befizetnie. Ez pedig elvileg barmilyen kis hanyad lehet, dolgozhat o elvileg ugy hogy alig van rajta nyeresege (mondjuk ha a munkasok nem alkalmazottak hanem szamlat ado vallalkozoi, de nyilvan akkor nekik kene az afa-t befizetni). Szerintem egyszeruen nem lehet elkapni azt a pillanatot, hogy most itt vagy ott valaki elcsalja. Kulonben is nem elcsalja, hanem koltseget allit vele szemben, pl. iroszert vesz akkor abban fizeti az afa-t. (A kulonbseg, hogy akkor is fizetne', ha - szabalytalanul - neked nem allitana ki szamlat, szerintem itt a gondolatmenet hibaja, hogy te ehhez hasonlitasz). Sot, ha szamlat allit ki es bevetele van akkor azert nem csak az afa-t fizeti a nyereseg reszre amit nem tud lekoltsegelni, hanem egyeb adokat is (sot a most meg a teljes bevetelre ipa-t is). Ha mindenki mindig szamlat adna, akkor fel se merulne, hogy annak a sokfele elfolyasa az elcsalas, csak azert erzed ugy, mert szamla nelkul pont afanyival olcsobban szoktak a feladatot vallalni (mondhatnam hogy veletlen egybeeses, amugy nem teljesen, mivel olyan lett a megegyezes amit mind a ket fel el tudott fogadni elvi szinten, es igy valt szokassa). Bocs, lehet, hogy ez mar nem erdekelt, akkor ugorj...
Ilyenekről hallottam már, hogy a fele áfát kell kifizetni. De szerintem ez a kereskedő biznisze és nem a kivitelezőé. Legalábbis én eddig ebből az irányból hallottam.
Én nem akarom lecsalni. De ha más lecsalja, azaz gyakorlatilag meglop engem (és az államot) azt valahogy jó lenne megakadályozni. Bár ahogy itt írva vagyon, kevés esély van rá, hogy kiderüljön az áfa sorsa.
No én ezekre a dolgokra még nem is gondoltam, hogy a vállalkozó elrakhatja az áfát is zsebre. De most belegondolva hmmmmm.
Olyanba egyébként bele szoktak menni a kivitelezzők, hogy mondjuk Te kapcsolaton keresztül sokkal olcsóban tudod megvenni azokat az anyagokat, amit Ő is használna, és akkor te veszed meg áfás számlával az Ő nevére, és Ő az áfát meg visszaigényli, amit aztán megfeleztek? :) nemtom érthető-e amit kérdezek!
Szerintem nem sok eselyed van. Nagyon max. ha meg tudsz egyezni vele, hogy te is viszel szamlat az o nevere (amit mashol nem tudnal elszamolni, mert mondjuk sima alkalmazott vagy de telefonkoltseged [kartyas] stb. van), es annak az afa-jat levonja... de ebbe se biztos hogy erdeke belemenni, foleg ha van neki mashonnan boven levonhatoja. Sajna ha kell a banknak a szamla akkor nem uszod meg. Masreszt pedig nezd onnan, hogy az hogy o hogyan csalja le az o dolga (megjegyzem azert akkor is jogos az afa egy reszenek jovairasa ha makulatlan tisztesseggel csak az arra az epitkezesre vonatkozo koltsegeket terheli oda, csak a plusz ertek afa-koteles), de te meg legalabb becsuletesen csinaltad a hazadat (ugyse fog menni, nekunk is volt majd 20M-rol szamla es megis volt egy csomo minden amit gyakorlatilag csak szamla nelkul lehetett megcsinaltatni, ugy is nyogvenyelosen).
Ugyhogy elofordulhat, hogy az afa vagy nagy resze bizony tenylegesen a szamlat kiallito zsebeben marad...
Ezt akarom elkerülni! Ne palizzanak be! Én is el tudnám másra költeni az ÁFA összegét. Ami egy építkezésnél nem kevés pénz, még ha csak a munkadíj áfáját nézzük. Szóval nem szeretném a jól megfizetett építési vállalkozókat az áfával is pluszban pénzzel pumpálni.
Hat, majdnem. Sajnos nem barmelyikre, hanem a lakohely szerint illetekeshez, es raadasul nem ellenoriznek mast, csak hogy rendben van-e az adott vallalkozas statusza (marmint ha ugyanarrol, az apeh-listas ceg ami a banknak kell ill. az azt helyettesito igazolast nezzuk). Azt sajnos nem tudod, hogy az a szamla szerepelni fog-e az illeto ceg konyveleseben... es valoszinu, hogy ezeket igy kulon nem ellenorzik alapbol. Persze azert ha tudja hogy a banknal ebbol fenymasolnak, sot adott esetben megjarja a szamla az apeh-ot (pl. lakasszerzesi szja-kedvezmeny miatt), akkor nem biztos hogy mer sumakolni. Foleg hogy a sima igazolasnal is a szamla kiallitoja, datuma, sorszama, mindene le van adva az apehnak ha maga a szamla nem is (ilyen szempontbol a regisztraltak konnyebben vannak, ok csak a bankban vannak fenymasolva). Persze lehet, hogy mas ellenorzesre is van lehetoseg, ahol az adott szamlat nezik es tenyleges befizetest, de ezt nem hiszem hogy az alapbol apehnek kuldott adatokbol ki tudnak nezni (afa osszesitve megy be), hanem egy teteles ellenorzesnel. Es meg mindig boven lehet, hogy azert nem fogja az afa-t befizetni, mert vannak mas, nem szamlat kero vevoi, es az o anyagkoltseguket is a te szamlad ellenebe allitja, meg ha nem is 0-ra de minimalisra kihozva. Ugyhogy elofordulhat, hogy az afa vagy nagy resze bizony tenylegesen a szamlat kiallito zsebeben marad...
Ha valakivel végeztetek munkát, és ad nekem a munkáról számlát, ami egy A4-es lapra van nyomtatva - mint ahogy sok esetben más jellegű vásárláskor is A4-esre nyomtatják - amin az ÁFA is szerepel és én ki is fizetem ezt az ÁFA-s összeget, akkor honnan győződhetek meg, hogy az nem csak egy A4-es lap, amit betesz utána fiókba, hanem befizeti az államnak az ÁFA-t?
Remélem, érthető, mire akarok kilyukadni! ;) Mert ilyen számlát nyomtatok én bárkinek, aztán elveszem az ÁFA-val növelt összeget és az ÁFA-t is zsebre teszem.
Banki kalkulációk szerint az alap+falak+tető olyan 40% körül van. Nyílászárók 10-12% (ez a belsőkkel együtt értendő). Ami pluszban ezek felett van és jelentős tétel az a vakolat. Gépészeti csövezés az max. 1-2%. Összességében szerintem ez olyan max.50-55% környékén lehet. Ha 160eFt-os brutto árat tekintünk, amiért lehet már kivitelezőt találni. Összességében egy ekkora ház olyan 20-22M Ft-ból kihozható kivitelezői szinten, mivel a garázs azért egy kicsit kevesebbe kerül mint a lakótér.
Szerintem a reális ár egy ilyen készültségű házért olyan 10-12M Ft lehet. Persze kérdés hogy pl. a nyílászárók miből vannak és milyen hőszigetelésűek. Mert 68mm-es szerkezetű borovi 1.3-as üveggel és a vörös vagy cédrus fenyő 76mm-es szerkezettel, 0.7-es üveggel akár 3x-os árkülönbség is lehet, csak a nyílászáró esetében. Ekkora házra olyan 1,5 M ft az első rendszer, persze gyártó függő!
Szerintem, ha olyan, amit egyébként is építettél volna, akkor nyugodtan add hozzá a megtakarított időt, amit nem nehéz pénzben kifejezni, illetve a rohangálásból adódó fáradtságot, idegeskedést, ami már nehezebben számszerűsíthető (de megtakarítottad azt is).
Egy egy szintes 160nm-es hasznos alapterületű ház (40nm dupla garázs, 120nm lakótér) 38-as porotherm téglából az alábbi állapotig eljutva kb. mennyiből hozható ki minimum (telekár nélkül)?
Szóval: tető kész, kivül-belül géppel bevakolva, villany behúzva, fűtéscsövek, központi porszívó csövei a falban, külső nyílászárók (fa, de hőszigetelt) bent vannak - kivéve garázskapu, aljzatbeton kész. Pince nincs, egy ~15nm-es terasz van.
Kivitelezés igényes, felhasznált anyagok (tetőgerenda stb.) újak, jó minőségűek.
Nemrég vettem, és szeretném belőni, hogy milyen vétel volt. (Ha most kezdenék neki, kijönne-e ennyiből). Sacc/kb.
Hatalmas boldogság ért tegnap: a tervezőnő eddig 99%-ban biztos volt benne, hogy az oldalhatáros építési módnál az építési vonal a telekhatáron kell legyen. Én meg állítottam, hogy ez így nem logikus, és hátha el lehet hagyni egy kis sávot- mint szinte mindenütt. Tegnap belátogatott - többek között emiatt - a hivatalba, és igazunk volt!!! Már lelki szemeim előtt lebegett egy szomszéd-per, meg a házunk hátfalán focizó gyereksereg... Juhéj!
Nálunk a netto alapterület tornáccal és terasszal együtt 227 nm lesz, ehhez 44 nm "fal alapterület" tartozik. Elég nagyok a terek, de ehhez képest a Ti 50 nm-etek valóban kicsit sok. Ha van alaprajzod (amit feltételezek ;-), könnyen utánaszámolhatsz...
Nemcsak a ház méretében, hanem a tervezőválasztásban is hasonlítunk - az elsőt mi is otthagytuk ... A földhivatali térkép hivatalos ugyan, de nem feltétlenül pontos. Nálunk kb. 1m-rel szélesebb a telek, mint a térképen. Ez szerencsés, de kellemetlen lehet, ha a valóságban pl. keskenyebb. Ezért szerintem mindenképpen célszerű felmérni. Ha a tervező nem is, de én mindenképpen ellenőrizném. Nálunk is azért lett az eredetileg elképzelt 2 félszobából 3, hogy a méltányolható költség nagyobb legyen (igaz, így kisebbek lettek a szobák). Az sk anyagbeszerzés a legolcsóbb, de legidőigényesebb is, sőt a sok utánjárás miatt esetleg drágább is lehet. Ha nem generálkivitelezővel csináltatod, akkor biztos meg tudtok úgy állapodni, hogy a szállítást akár a párodék cége is végezhesse. Nekem legalábbis úgy tűnik, bár eddig mindig a tüzép, ill. a kőműves intézte a szállításokat - igaz, nincs szállítócég a rokonságban.
Én is utánaszámolgattam és valóban nem rossz kereset ez a házépítés. Viszont addig, amíg nekem a saját munkahelyemen kell megkeresnem a kenyérre- és házravalót, addig nem nagyon marad időm felépíteni a házamat. Ha csak mondjuk hétvégeken építkezek, akkor meg mikorra készül el? Nem beszélve arról, hogy a szakmai "trükkök" nagy részét tapasztalatból lehet megszerezni, ami nekem a kőművesmunkában eddig elég kevés.
Ez már a második próbálkozásom, remélem most megjelenik... (és nem duplán)
Először is köszönet a sok hozzászólásért! Elfelejtettem leírni, hogy a 200 m2 az brutto alapterület, a netto 154 m2, de abból is faragunk még. A tervezőnő földhivatali térkép alapján dolgozik, mi vittük neki, mert ő már a második nekifutás, az első tervezőt otthagytuk.
Orca! Megköszönném, ha írnál pár adatot az összehasonlítás végett! Az emilcímem elvileg publikus, remélem gyakorlatban is műkszik...
Kiskori! Tőled is kérhetnék adatokat :o)? Nálatok a 104 m2 brutto, vagy hasznos alapterület?
CsRob1! Úgy látom hasonló házikóban gondolkodunk (mármint helyiségekben). Az egyik szobát lehet, hogy kiegészítjük egészre, mert csak 1,5 m2 lenne a különbség, a szocpolban viszont 2,5 millió.
Lacivill! Az "sk" anyagbeszerzés alapvetőnek tűnt, mert csak 2 teleknyire építkezünk a páromék házától, és nekik fuvarozó cégük van. Persze lehet, hogy nagggyon megbánjuk még...
Glamslam! A falaknak az alapterülete 50 m2, én azt sokallom kicsit!
Most megyünk a tervezőhöz, reménykedem egy pozitív beszámolóban:o)
