Nem kellett kiszámolnom, mivel olyan nagy a hiba. Fejben megbecsültem, kaptam hogy minimum egy nagyságrend a hibád, leírtam.
Te meg ahelyett hogy ellenőrizted volna, nekiálltál szörnyülködni.
Persze hogy lehet asványokat, miegyebet kutatni gravitációs mérésekkel. Csak épp az eltérések sokkal kisebbek mint amit leírtál. Érezted te is, azért jöttél elő piramis helyett több km magas hegyekkel...
Nem tudom, a többiek hogy vannak ezzel, én kicsit szkeptikus vagyok az Univerzum tömegét illetően.
A piramis esetében, ami elég elemi feladat, jóval több mint egy nagyságrendet tévedtél (aztán vagy öt hosszú cikkben szörnyülködtél, hogy meg mertem említeni, hibás az eredményed).
Így kevésbé veszem készpénznek, hogy az Univerzum tömege két tizedesre annyi amennyit álítasz... :-)
Ez az agresszív, tudatlanságon alapuló magabiztosság akadályoz meg abban, hogy megértsd a dolgokat. Nekem se növeli a kedvemet, hogy elmondjam.
A kérdés az volt, befolyásolja-e az EM hullámok terjedését EM mező.
Ez teljesen más kérdés, mint az, hogy befolyásolja-e az EM hullámok terjedését anyag (töltött és elmozdulásra képes részecskékkel, vezetési sávban levő elektronokkal, a vákumtól eltérő e és u értékkel stb).
Amit példaként felhoztál, rések, antennák, az az EM tér és anyag kölcsönhatása.
Gézoo: Az elektromágneses mező energiasűrűsége: W(EB) = 1/2 (epsz)*E^2+ 1/2*1/nü*B^2 ahol a két tag mindig egyenlő.
Közöttük, mint két vektor között "feszül" ki a síkjukra merőleges Poynting vektor, energiaáram, vagy teljesítménysűrűség. Hidd el, a kettő AZONOS IDŐPONTBAN ÉS HELYEN EGYMÁSSAL AZONOS, EGYMÁSRA MERŐLEGES- és így jön létre a MEZŐ. Márpedig egy mező nem anihillálódhat, legfeljebb átalakul.
Gézoo Amiről írok, az a topik témájával a legközvetlenebb kapcsolatban van-közvetlenebb már nem is lehetne. Mert azt állitom: 1. Szingularitás nem lehetséges. 2. Az elektromágneses mező energiaáram sűrűsége nem válhat úgy nullává, hogy valami másba át ne alakuljon. 3. Amibe átalakul-az térsűrűség (kg/m3) amely dV térrel szorozva TÖMEG 4. Ez a tömeg a gravitációval kölcsönkapcsolatba léphet, és lép is. 5. A fényelhajlás gravitációs mezőben:
fi= 4G*M/(d*c^2)
Ez a ÁRE-nek ismert összefüggése, a Nap mellett 1,745" elhajlás történik. 6. Univerzumunk, amelyet beláthatunk, 13,7 Mrd fényév sugarú. R=1,297E+26 m Vagyis három értékes jegyig más módszerrel meghatározott. 7. Az UNIVERZUMUNK látható belső részének bezáródása (valójában a fény elő kozmikus sebessége) az Univerzumunk kollapszusakor keletkezett gamma sugárzási front távolsága pontosan 13,7 Mrd év.
Ennél tovább nem látunk (Olbers paradoxon), ezért sötét az éjszaka, (meg hogy lehessen szaporodni).
8. A bezáródáskor a fény zárt ciklussá válik, egyetlen körben halad, létrehozva a lökésfrontot: fi=2(PI)
9. Az 5. képletben egyetlen ismeretlen maradt, a tömeg M, ami kifejezhető, és értéke 2,74E+53 kg, nagyon jól egyezik más becslésekkel, de mindeddig talán a legpontosabb.
10. Ez azonban nem a mi EM-zárt (FL) Univerzumunk teljes tömege. Főképp nem a Világmindességé, amelyben párhuzamosan még ki tudja mennyi hasponló EM-zárt (EMZ) univerzum van?
A mi univerzumunk eseményhorizontja a SCHWARZSCHILD képlet alapján, mint a fény második kozmikusbessége, egy sokkal nagyobb tömegnél (E+54-55 kg), és sugárral (többszáz Mrd fényév) számíthatóan található (becslés).
A lökéshullámfront csak lassan halad előre, hogy ezt betöltse. Levezetésem alapján (más fórumban, máig kitörülték...) a lökéshullám Univerzumunk félsugaránál lassul le. Addig tágul a horizontunk, már aki hajlandó nyitva tartani a szemét. Ez tekinthető Univerzumunk tágulásának. A lökéshullám haladását az eseményhorizontunkon (Schwarzschld sugár) belül. Ne vegyétek rossz néven, ha UNIVERZUMUNK forgása hatását, az árapályt stb. még nem vettem figyelembe, de ma rosszul aludtam.
Arra gondoltam, hogy ha senkit nem érdekel, hogyan vezettem le három érvényes jegy pontossággal Univerzumunk "látható" részének tömegét a fény jelzett definiciója alapján, akkor nem tolongok tovább, itt legalább is.
Pedig ha érdekelne Titeket, és leírnám, rögtön meg is cáfolhatnátok, (én meg égnék, rámférne nagyon, hiszen magam is érzem, elbizakodtam túlságosan...állitsátok le habárt!)
(Igazából félek, hogy erről se akartok társalogni velem, pedig nagyon izgalmas-azért hüjélkedem)
mmormota Nem a vízhullám tűnik el, hanem a helyzeti energia alakul át mozgásivá, a hullám csak az eszköze,. A probléma abban van, hogy a fénynél az elektromágnerses mező sűrűsége (figyelj? SŰRŰSÉG!) semmivé nem alakul? Csak eltűnik?
"A szinuszosan változó elektromágneses hullám pillanatnyi teljesítménysűrűsége : S=1/nű *Emax*Bmax *sin^2 (omega t)
Hogy lehet ilyen képletet leírni- az eltűnő rész magyarázata nélkül? Ez maga a tudományos szingularitás.
Reggeli után- ajándékozok nektek valamit- (ám nevessetek...) Megmondom a mi EM zárt (Fekete lyuk univerzumunk tömegét két tizedes jegy pontosságig. Pontosabban- most mondom meg. A levezetést adom utána: Tehát UNIVERZUMUNK TÖMEGE 3 érvényes jeggyel: 2,74 E+53 kg
Feltételezem, arra gondolsz, hogy a klasszikus hullámmodellben egy adott térbeli ponton és időpontban az elektromos és mágneses térerő épp nulla.
Kicsit idébb meg odébb meg épp maximumon van. Ez akkor eltűnés? :-)
A vízhullámra is azt mondanád, eltűnt, mikor épp középen áll egy adott ponton a vízszint?
Azt is érdemes meggondolnod, hogy pl. az elektromos térerő mennyivel természetesebb, valóságosabb mértékegység, mint mondjuk a deriváltja. Ami pont akkor van maximumon, mikor az elektromos térerő nulla.
Ez egy egységes jelenség, amit kiragadott jellemzőkkel írunk le, amik ráadásul koordinátarendszer függőek.
Én gondolom, hogy minden periódusban eltünik. Ebből indul nálam az egész. Vigasztalj meg, hogy nem tünik el, hogy mindig van helyette valami. És írj egy definiciót Te is, hadd lelkesedjek!
Amúgy ne játszuk el, hogy mindenki mondd egy szive szerinti definiciót, hogy mi a fény? Később azután változhatna.
E pillanatban valami olyasmi jutna csak az eszembe, amit állitottam is: de hogy fogalmazzam meg? "A fény: a tér és az idő meghatározott tulajdonságainak térben és időben váltakozó megnyilvánulása"
Mit értek meghatározott tulajdonságnak? A tömeg helyett pld. a sűrűséget mondanám kg/m3- ez is a tér egy tulajdonsága. A sűrűség a hangtanban is alaptényező. A hangsebesség attól függ. Lehet hogy a fénysebesség meg Univerzumunk átlag sűrűségétől? A hullámtanban oszcilláló mozgás történik, pld a helyzeti energia, és a mozgási energia cserélődése. De a veszteségen kívűl ezek mindig egyenlegben van, nem úgy, mint a fénynél most hisszük, hogy eltünhet... És a többi tulajdonságot is vagy a térre, vagy az időre vetíteném. A sebesség az pld. az időre van vetítve, az az idő tulajdonsága.
Így a fény a tér és az idő meghatározott tulajdonságainak időben és térben elhatárolt egymásba való átmenete lenne. Egyfajta Joly- Joker. Ahogyan éppen puffan, azzá változhat. Válhat tömeggé, energiává, potenciállá...
Vagy nem ugyanaz, mert más a hely? Az azonosság alatt mit értünk? Geometriait., fizikait, netán tudatit? Állitólag egyetlen atomom sem azonos, akivel megszülettem... Mégis én vagyok, vagy más?
Igen, ebben is igazad van. Mondjuk az egyik egyiptomi fáraó szobrot szétfűrészelték, elvitték, hogy máshol állítsák fel. A műtárgy ugyanaz, a hely más, jó sok időbe és tellett, és gépek is kellettek hozzá. Pedig élettelen tárgy volt. Megkérdezhetem, mindezek után ez ugyanaz, más helyen?
Ha nem pattognál, hangoztatnál nagyképűen tudatlanságból eredő hülyeségeket, hanem vennéd a fáradságot hogy utánanézz annak amiről határozopttan állítasz dolgokat, mindjárt értelmesebbé válhatnának a kérdéseid...
